-Menjünk el.-szólaltam meg hirtelen.
-Hogy mi?-nézett rám furcsán.
-Menjünk el valahova. Nemrég még meg akartál kapni. Akkor nem ez a módja. Menjünk el és...randizzunk?-nyeltem egy nagyot.
Mosolyogva nézett rám, majd bólintott.
-Mi a feltételed?-túrt hajába.
-Feltétel?
-Ilyenkor az emberek feltételeket szabnak, hogy miként jönnek el.
-Engedj el Harryvel. Én mindennél jobban szeretem őt. Ő az életem. Kérlek.-néztem szemeibe.
-Akkor a feltételednek feltételt szabok. Küzdjön meg velem a szerelmed. Érted. Élet-halál harcban.
-O-oké.-makogtam. Boldogan mosolyodott el. A szekrényhez lépett és ruhákat halászott elő. Átöltöztünk és elindultunk. Út közben megejtett néhány furcsa telefonhívást, majd egy tópartra mentünk, ahol Harry állt.
-Mi ez?-tettem fel a kérdést, ami megfogalmazódott bennem.
-A randi. Most megvívjuk. Minek várassuk meg magunkat?-nevetett.
Lassan kiszálltunk, mire odaszaladtam szerelmemhez. Átöleletem, fejem mellakasába fúrtam.
-Szia.-suttogta visszaölelve.
-Szia.-szipogtam.
-Nagyon romantikus, meg minden, de nem ezért vagyunk itt. Engedjétek szépen el egymást, aztán gyerünk.-vett elő egy kést, Mark.
-Louis, menj oda.-mutatott Harry egy fára.
-De Ha...-kezdtem volna bele, de leintett.
-Azt mondtam, menj oda!-nézett rám szomorúsággal és szigorral vegyített arccal.
Nehezen elengedtem és oda lépkedtem. Ő is elővett egy kést és a másik fiú felé fordult.
Egymásnak rontottak, amit görcsölő hassal néztem. Kisebb-nagyobb vágásokat ejtve egymáson dulakodtak, aztán Harry a földre került. Fel akart állni, de Mark a mellkasára lépett. Hazz kése a kezétől egy fél méterre hevert.
-Itt a vége. Nem szeretem, ha koszos lesz a kezem.-vett elő egy pisztolyt.
-Mark!-kiabáltam rá. Vigyorogva felém nézett, mire gyomrom görcsbe rándult.
-Élet, halál. Nem mondtam, hogy szabályosan fogok játszani.-nevetett. Rohanni kezdtem feléjük, Mark, Harryre nézett. Két ember lefogott, mire kapálózni kezdtem.
-Harry!-kiabáltam könnyes szemekkel. Minden homályosodni kezdett, könnyeim megállíthatatlanul folyni kezdtek.
-Nem mondtam, hogy én is szabályosan fogok játszani.-hallottam meg egy tompa hangot, majd egy puffanást. Annyit láttam, hogy szerelmem feje a földre hanyatlik, majd képszakadás.
*
Egy puha ágyban keltem, mellettem az ágy be volt süllyedve.
Oldalra néztem és egy könnyes szemű Niallt láttam.
-Hol van Harry?!-sírtam fel újra.
-Az az idióta?! Éppen a konyhában égeti a reggelit!-törölte le könnyeit. Mi? Míg Niall az égett reggelit gyászolta, felpattanva szaladtam a földszintre. A konyháig meg sem álltam, ahol egy alsógatyában sütögető, göndörke nyakába ugrottam.
-Azt hittem meghaltál.-suttogtam nyakába.
-Ha most megfolytasz, akkor meg is fogok.-nevetett. Leszálltam róla és lábujjhegyre állva csókoltam meg.
-Niall ott bőgött az ágyamon, ezért azt hittem baj van. Miért égetted el a...-néztem az edénybe.-Tojásrántottát?-néztem rá furcsán. Ez nem rá vall.
-Ideges vagyok. Életem legnehezebb dolgát kell megtennem.-nyelt nagyot. Ez meg mit jelent? Mark meglépett?! Meddig fog ez még tartani?