Egy vöröshajú fiú suhant át az ágak között.Egy lopótök volt a hátán.
Mögötte egy fekete ruhás és egy szőkehajú genin loholt.A szökehajú hátán egy hatalmas legyező,a feketeriluháson meg egy,mintha egy fáslival bepójáltepójált ember lenne benne,ijen forma izé volt,aminek a teteje szőrös volt.
Hirtelen egyszerre áltak megyegy vaskos ágon.
-Gaara!-szólt a feketeruhás lihegve és a térdére támaszkpdott.-Gaara áljunk már meg egy picit!
-Tényleg!Gaara Kankuró jól beszél.Ne loholjunk úgy!Úgyis megvannak a tekercseink.Van még ezen kívül négy napunk!-mondta a szőkehajú lány.
-Én oda akarok érni!-hallatszott Gaara hangja.
Azzal egy szempillantás alatt eltűnt a sűrűben.
-Kiráz a hideg tőle!-mondta Kankuro.
-El tudod hinni,hogy a testvérünk?
-Nem igazán Temari.De menyjünk szerintem utánna,mert még valami galibát okoz.
Azzal ők is eltűntek a sűrűben.

      Ahelyett,hogy Sasukéjék memtek volna a hangrejteikek után Saya vállalta az üldözés Akasival és Akirával elindultak,hogy megijesszék őket.
Nem kellett sokat menniük,meglátták,hogy egy közeli tisztáson ülnek.
-Ez pont megfelelő igaz?-suttogta Saya.
A társai csak bólintottak.
     Saya elővett egy törött régi tükröt.
-Na így mehetünk ijesztgetni!-nézett végig magán Saya.
Azzal elindultak a tisztás felé.Elbújtak egy bokorba.
-Szellem dzsucu...-suttogta Saya.
Kezei átlátszóak lettek fehér ruhája alja porrá vált és picot a föld felett lebegett.
-Meg is volnánk.
Társai is ugyanígy tettek.
-Váljunk szét szerintem.-mondta Akasumi.
      Sayaék csak bólintottak.Hárman elsuhantak a tisztás három féltekére.
Saya elindult a tisztáson ülők felé.Vihart csinált a varázserejével,amit a Roxfortban tanult.Bár őneki nem igazán kellett erről tanulnia.
     Odalebegett az erdő félhomályában a tisztásra.
-Nem éreztek valami gonosz erőt?-Kérdezte Dosu.
-Hmm?-nézett fel Zaku.-nem miért?
-Csak.Mert valamit mintha éreztem volna...
Zaku csak megvolna a vállát.
     Saya a tükörszellemként,vagyos Bloody Marry-ként Dosu hátához lebegett.Eddig láthatatlan volt de most hirtelen megjelent.Ijesztő pofár vágott.Tisztafekete szem véres csikkal az arcán.
-Do...D...Dosu.....Ne nézz hátra!-mondta Zaku félelemtől elbicsakló hangon.
Dosu megérezhette Saya jelenlétét,mivel hirtelen hátrafordult.Arca hatalmas rémületet mutatott.Kin is nagyon megijedhetett,mivel Zaku háta mögött rejtőzködött.
-Szellem...-suttogták elfúlö hangon.
    Hirtelen vérfagyasztó ordítás törte meg az erdő csendjét.A szellem arra kapta a fejét.Ez lehetőséget adott a hangrejtekieknek a menekülésre.Mire Saya visszafordult rég messze jártak.
 
      Mire utolérték Gaarát ő már egy csapattal állt szemben.
-Na végre megvagy öcskös!-mondta Kankuro élesen.
Gaara csak szeme sarkából pillantott feléje.
-Na gyerekek adjátok ide a tekercseteket!-mondta a másik csapatból a sebhelyes fickó.Mivel a jobb arcféltekén két karmolányom volt.Társai kalapot viseltel így arcuk nem igazán volt látható.
Hirtelen sikolyokat hallottak a sűrűből.Egy ideig foklyamatosan sikoltoztak,aztán hitelen minden elcsendesedett.Nem értette egyikük sem mi lehetett ez...
       Sayaek meg mielött Gaaráékhoz értel volna megijesztgetek egypár csapatot.
      Immár igazi alakjukban ugrottak rá egy ágra és figyelmesen nézték az esemémyeket.
    Gaara csak állt és nézte a másik parancsnokot.Hirtelen a parancsnok egy fa esernyőt nyitott ki ami a hátán volt.Feldobta és egy dszucut használva a levegőben pörgő esernyőből pedig shurikenek kezdtek repülni.
A sebhelyes kárörvendően mosolygott.A shurikenek a földhöz csapódva hatalmas porfelhőt kavartak.
-Gyertek fiúk vegyük el a kolykök teker...-már nem tudta befejezni a monfatot...
Gaara körül egy hatalmas homokkgömb volt.A shurikenek abba álltak bele.Gaara szeme körül maradt csak egy repedés.Kankuró elugrott a támadás elöl,Temari pedig a hatalmas legyezőjét használta pajzsnak.
-Ez meg mi?-kérdezte az egyik ellenséges csapattag Haara mutatva.- a lopótökből jön elő.Ez....Ez homok.
Mindenki Gaarat nézte.Hirtelen a homok lehullott a földre.Gaara felemelte a kezét,erre a homok is emelkedni kezdett a földről.Szempillantások alatt a homok az ellenséges csapat teste köré tekeredett.
-Gaara.Halgass a nővéredre és hagyd abba.-mondta Temari félve az öccsének.
Gaara rá is csak szeme sarkából nézett.Felemelte a kezét és kinyújtotta ujjait.
Az ellenség szemében megcsillant a félelem.
-Hé kölyök!Mit akarsz csinálni?!-kérdezte a parancsnok.
Gaara mint szokott nem válaszolt.Ez annak lehet az oka,mert nem törődött vele senki kicsi korában,csak keresztanyja nem félt tőle.Saya volt az.Aki most az egyik ágon csodálta keresztfia erejét.Nem szabadott segìtsen a chunin vizsgásokon.Bár majdnem megtette párszor.-Homok...szorítás!-mondta halkan Gaara és ősszeszorította ujjait.Erre a homok is összeszorult.Ezzel összenyomva a csapdájában lévőket.
-Hogy utálom amikor ezt csinálja-motyogta Kankuro.
Temari csak forgatta a szemét.
-Na Gaara inkább menjünk a toronyba!-mondta némi halgatás után.
Gaara megint nem válaszolt csak felugrott és eltűnt a sűrűben.
-És hogy utálom mikor ezt is csinálja-panaszkodott ismét Kankuro.
-Inkább menjünk utána,mert kikapunk ha valami galibát okoz!
Azzal ők is eltűntek.
     Sayaék csak néztek a hűlt helyükre.
Egy idő után ők os folytatták feladatukat.