~Olivia pov.~
7 évvel később
Rengeteg idő eltelt a házasságunk és a megismerkedésünk óta. Jelenleg 2 gyönyörű gyermek édesanyja vagyok. Van egy kislányunk Sophie és egy kisfiunk Mason. Sophie 5 éves, míg Mason 3. Nagyon szeretek anya és feleség lenni. David nagyon védi a gyerekeket. Lányunk kezdettől fogva apás volt, míg a fiunk anyás. Jelenleg anyukámékhoz tartunk, hisz húsvét van és úgy gondoltok jobb lenne, ha a sok csokit amit vettünk Daviddel ott rejtenénk el. Mikor megérkeztünk, már a szüleim ott áltak a ház előtt és mosolyogva üdvözöltem őket, míg férjem a gyerekeket szedi ki a kocsiból. Ebéd után szerencsére a gyerekek elaludtak, így volt időnk elrejteni az édességeket a ház külöböző helységeiben. 1 óra múlva Sophie fel is kelt és picit még álmosan jött a nappaliba és kérdezte, hogy hagyott- e itt valamit a nyuszi, mire mindannyian csak bólogattunk. Én gyorsan felmentem az emeletre és láttam, hogy bizony már a fiúnk is fent van, szóval indulhat a keresés.
Miután megtalálták az összes csokinyuszit és csokitojást sikongva jöttek be a teraszra, ahonna figyeltük őket. Mivel sokáig maradtunk a szüleimnél és anya nem akart minket hazaengedni, úgy döntöttünk ott alszunk. Gyorsan lefürdettük és elaltattuk a gyerekeket, már csak arra vártunk, hogy apa hozzon Davidnek pizsamát, mivel neki nem nagyon vannnak itt ruhái. Miután mi is lefürödtünk és bebújtunk az ágyba, csak szótlanúl öleltük egymást. Nagyon szerencsésnek érzem magam, a családom miatt és örülök, hogy ő lett a férjem.

Nos ennek a történetnek vége. Nagyon köszönöm mindenkinek aki elolvasta. Első könyv volt, amit írtam szóval a hibákért bocsi🙏🙏 . És kellemes húsvéti ünnepeket!