*hős AU*

Reika: *durcásan áll egy álarcban és egy köpenyben* ne is álmodj róla.

Sakine: egyáltalán hogy jutott ez eszedbe?

Real me: csönd! Most hősök vagytok.

Akira: *megkopogtatja a homlokát* valami nagyon nem stimmel neked itt bent.

Real me: *legyint* ezt amúgy is mindenki tudja. Most pedig, ott egy leomlott épület. Mentsétek ki az embereket!

Reika: közben meg lehet ölni őket?

Akira: gondolom, nem.

Real me: fantasztikusan éleslátó vagy, Akira. Reika, te meg takarodsz embereket menteni!

Reika: miért én?!

Real me: mert azt mondtam.

Reika: ugye tudod, hogy ez a legszarabb ötleted a gyerekfaló pasas óta?

Real me: tudod, mi lenne még annál is szarabb? Ha írnék egy lemont neked Shigarakival. *mosolyog*

Reika: *sóhaj* kit kell megmenteni?

Real me: na ezt már szeretem! *körülnéz* Nézd, ott van két bőgő szülő. Biztos bent ragadt valakijük a romok alatt.

Reika: *elfut az épületromok felé*

Real me: egész könnyen ment! Ki lesz a következő?

Neisha: te beteg vagy.

Akira: gonosztevők vagyunk, nem rémlik?

Sakine: különben is, miért csak minket hoztál ide? Hol vannak a töketlenek?

Real me: Shigaraki tuti elporlasztott volna, úgyhogy vele nem mertem kísérletezni. Dabit meg nem akartam zavarni, épp az előbb vitt be a szobájába valami kurvát.

Neisha: de hát Reika itt van.

Reika: *a távolból üvölt* HALLOTTAM ÁM!

Real me: jól van Neisha, áshatod a sírodat.

Akira: nem mehetnénk vissza? Ez kurva gáz. És mik ezek a béna hősruhák?

Én: én teremtettelek, szóval ne kritizálj, mert nagyon megjárod. Viselkedj kedvesen!

Akira: *forgatja a szemét* mindig beégetsz előttük.

Sakine és Neisha: *elfojtják a nevetést*

Akira: látod?

Real me: jó, jó. Amint Reika visszajön, mehetünk.

Reika: *visszafut egy kisgyerekkel a kezében*

Real me: hűha, Reika! Hős lettél!

Reika: meg egy nagy lófaszt.

Kisgyerek: *sír*

Reika: mit csináljak vele?!

Sakine: csendesítsd el.

Reika: *fejbevágja a gyereket* ne bőgjél már, baszod!

Gyerek: *még hangosabban bőg*

Sakine: de ne így, te idióta!

Reika: hanem hogy?! Ha annyira értesz hozzá, tessék, csináld te! *odadobja Sakinének a gyereket*

Sakine: *nagy nehezen elkapja* nehogy rám sózd! *odadobja nekem* tessék, a te ötleted volt!

Gyerek: *még hangosabban bömböl*

Real me: na ebből elég! Szépen visszavisszük a szüleihez.

Reika: csak ne bőgne már ez a kis geci.

Kisgyerek: *abbahagyja a sírást* mi az a geci?

Akira: lényegtelen. *csúnyán néz Reikára*

Real me: gyertek már! *odasétál a gyerek szüleihez*

Szülő 1: kicsikém! *kikapja a gyereket a kezemből*

Szülő 2: annyira hálásak vagyunk, hősök!

Reika: *úgy csinál, mintha öklendezne*

Kisgyerek: anya, mi az a geci?

Anyuka: *lefagy*

Kisgyerek: az a hős néni mondta nekem! *Reikára mutat*

Anyuka: *Reikára mered*

Reika: maga meg mit bámul?! Inkább tanítsa meg viselkedni azt az árulkodós kis pöcsöt! Vagy inkább-

Real me: *befogja Reika száját* elnézést, azt hiszem mi megyünk is. További szép napot!

*újra a bárban*

Sakine: ez katasztrofális volt.

Neisha: hála ennek az idiótának.

Reika: *kinyújtja a nyelvét*

Real me: ne már, srácok! Reika hős lett, nem láttátok?

Reika: *nyújtózkodik* ez borzalmas volt. Le kell nyugodnom. Megyek, megölök pár embert *kisétál*

Akira: mégis mit vártál?

Real me: *kifújja a levegőt* reménytelenek vagytok.