▶28.rész+Válaszok◀
Sziasztok drágáim! Itt az új rész, ráadásul a válaszok is!
keszti07
"Mi inspiralt teged ahoz hogy torteneteket kezdj irni?? 😁"
➡Tulajdonképpen te! A legjobb barátnőm mindig olvasott wattpadon (aki te vagy), és rá jöttem arra, hogy nekem is itt a helyem! Mert egyrészt imádok olvasni, másrészt viszont régi álmom, hogy írjak egy regényt!
vktrvrg
"Nagyon tetszik a történeted
Körülbelűl mikor lesz új rész ???"
➡Nagyon szépen köszönöm! Igyekszem tényleg hamar hozni a részeket, de sajnos most a nyakamon van a szalagtűző és így is kicsit necces a dolog! De most írom, és ma már fel is kerül!
PetraTrk
"Lesz még ehez hasonló történeted?"
➡Ez egy igazán jó kérdés! Fogalmam sincs! Ilyen katonás nem hiszem, viszont már van egy másik történet kialakulóban, ami valljuk be, szerintem izgalmasan fog alakulni! Viszont az majd csak azután kerül fel, ha ennek a történetnek a végére érünk!
Nyikike
"Nagyon tetszik a történeted!
Mi inspirál?
Van-e már új ötleted egy másik történethez?"
➡Nagyon de nagyon szépen köszönöm! Annyira örülök, amikor azt írjátok, hogy tetszik nektek a történet, hiszen ez egy nagy előrelépés a mű szempontjából is! Az inspiráció számomra, a ti pozitív hozzászólásotok, a jelenlétetek!
Igen van ötletem, amit még nem árulok el, majd ha ennek a történetnek az epilógusához érünk! Ami sajnos nem messze lesz!
Kiscicaolvas
"Mit tehetne egy ilyen átlagos ember, hogy gyakrabban hoz részt?
Mármint nem szemrehanyaskent vagy ilyenek, csak hogy meggyorsitsuk a folyamatot😂"
➡Örülök, hogy feltetted ezt a kérdést!😅 Már csak azért is, mert igazad van! Tehetnék fel hamarabb is részeket, viszont most vagyok végzős, szalagtűzőm lesz 3 hét múlva, táncom van, színdarabot írok! Ez így egyszerre most sok! Ha ezen túl lendülünk, akkor jobb lesz minden! Nem keresek kifogást, viszon ígérem,hogy igyekszem gyorsabban hozni!
timari_izabella
"Engem nagyon érdekel az, hogy amikor megvan neki..., azt hogyan kivitelezi?😁
Es a történet milyen hosszú lesz körülbelül? (Remelem nagyon:DDD❤️)"
➡Nem csalódtam Iza a kérdésedben! Nem hangsúlyozom ki a menstruációt, de ettől függetlenül ő is nő, és mindig egy kis trükkel megoldja a dolgot. A táborban a lány mosdót használta, nem volt probléma! A határ védés ideje alatt ilyen probléma nem fenyegeti!
És sajnos nem sokára a végére érünk! Még körülbelül 5-8 rész és vége, majd ez kiderül!
Köszönöm a kérdéseket, nagyon örültem neki! Remélem mindenki meg lesz elégedve a válaszokkal! Ha esetleg nem, írjatok kommentben!
Puszi nektek és nézzük az új részt!
***
Sam
Fény borította be a sátrat. Miután magamhoz tértem, akkor vettem észre, hogy a kezem fel van kötve egy háromszög kendővel,be van kötözve, ráadásul át vagyok öltözve! Át vagyok öltözve? Mi a..? Néztem magamon körül, és pánik uralkodott el rajtam. Ki öltöztetett át? Az orvos? Vagy esetleg Skott? Nem tudom. De, ha Skott volt, akkor tudja, hogy hazudtam.
A kezem is szörnyen fáj, a vállam át vérzett, nem mertem mozogni. Egy szál zsákszerű anyagban feküdtem a beteg ágyon, és válaszokat vártam. Egyedül voltam bent, a másik két ágy üres volt. A sátor nagyon kicsi volt, csak a szükséges dolgokat lehetett bent megtalálni.
Kint beszélgetés hallatszódott, emberek járkáltak. Ki akartam menni, de amíg nem tudtam, hogy mi történt velem, addig nem akartam innen mozdulni semerre.
Egy óra múlva be jött az orvos. Már benne volt a korban a férfi. Idős volt, kopaszodó. Szemüveget viselt, egy mappa volt a kezében. Ránézésre elég szimpatikus volt, és amikor szóba elegyedtünk, ez be is igazolódott.
-Hogy van a keze?- tette fel a kérdést, amire egy sima 'jól'-al feleltem.
-Ennek örülök. Viszont- húzta mellém az egyik kis széket, és onnan folytatta -lenne szerintem egy kis meg beszélnivalónk.
-Maga öltöztetett át?- vágtam gyorsan a szavába, mert annyira érdekelt már, hogy ki az, aki megtudta a titkomat, hogy nem bírtam csendben maradni.
-Én.-felelte teljes nyugodtsággal, aminek hallatán én is fel lélegeztem.- először a fiatalember akarta ezt meg tenni, de ugye neki ehhez nincs joga, másrészt viszont ahogy magára néztem, tudtam, hogy nem a férfiakhoz tartozik.-ezen mosolyogtam is.
-Akkor Skott nem tudja, hogy..
-Nem, ne aggódjon. Sőt, senki nem tudta meg. És nem is fogja. Viszont el kell mesélnie nekem, hogy akkor most ez hogy is van! Úgy se megy innen pár napig sehova.-mosolygott. Tudtam, hogy nincs más választásom ezek után, úgy hogy a délutánom a mesélésről szólt.
-Szóval így történt.- értem a végére, amin az orvos, vagyis Dr. Atkinson nagyon meglepődött. Teljes nyugalom szállt rám, örültem, hogy az orvos meghallgatott, hiszen mégis csak más, mintha egy katonatársamnak beszélek erről.
-Kedvesem, én nem gondoltam volna, hogy az emberrel ilyen szörnyűség történhet! Nagyon sajnálom a testvérét és az édesanyját! Fogadja őszinte részvétemet- egy bólintással fogadtam részvét nyilvánítását. Jól esett, hogy ilyen megértő. Mint a második édesapám.
Még egy ideig beszélgettünk, majd azt mondta megy, jár egy kört a sátor körül, majd még később vissza jön. Ide adott néhány könyvet, hogy addig is el üssem az időt. Volt közötte sok jó pszichológiai könyv, néhány verses kötet, na meg persze egy női magazin a többi alá dugva. Hogy ez az orvos milyen kis rafinált.
***
Este már olyan 10 körül járhatott az idő, és arra kellett rá jönnöm, hogy a mai nap folyamán, amióta Skott behozott, senki nem látogatott meg a srácok közül. Tisztában vagyok azzal, hogy sok a dolguk, nem érnek rá, de mégis jó lett volna, ha láthatnám Skott akár csak egy percre is. Nagyon hiányzik már. Igaz, nem volt mostanság annyira jó a kapcsolatom, de ettől függetlenül szeretem. Ő a mindenem. És mindent meg tennék azért, hogy egyszer egy csodálatos kapcsolatom legyen vele. Ami tudom, hogy csak egy álom marad. Hiszen nem lehet közöttünk soha semmi. Neki is baja eshet, ha a közelemben marad. És azt nem akarom. Amíg azt a barmot meg nem öltem, nem akarom, hogy meg tudja az igazságot.
-Sam!- ordította Ben a nevemet, rohant oda egyből hozzám. Mi a fene?
-Mi a baj Ben?- nem értettem mi baja van. A magazinokat egyből eldugtam a takaróm alá.
-Gyere gyorsan! Adam és Skott bunyóznak.
-Mi?-hökkentem meg. Rossz előérzetem van. És rá kellett jönnöm, nem hiába.
-Gyere!- utasított, majd el is tűnt. Nem tudtam magamra ráncigálni semmilyen ruhát, ugyanis fájó vállal elég nehéz. Így hát egy talpig erő zsákban szaladtam ki. Próbáltam keresni a tömeget, de nem találtam senkit. Az őrszemek végezték a dolgukat, Ben el is tűnt.
Kint korom sötét volt, csak a lámpák égtek sorban a kerítés mellett. Nagyon felszerelt volt a tábor, nem is gondoltam volna.
Ben felbukkant tőlem nem messze, jelzett a kezével, hogy kövessem. Lőtt sebbel nem könnyű járkálni, de mondjuk azt mondta az orvos, hogy nem hatolt mélyre a golyó, csak súrolta a vállamat. Így egy tisztáson álltam a fiúk mögött, akik körbe vették Adamet és Skottot, aki pont akkor kapott egy jobbost Adamtől.
-Fejezzétek be! -törtem utat magamnak a tömegben, és álltam meg előttük.
Mindenki engem nézett, és nem értettem, hogy miért. Ne..csak azt ne!
-Ben! Mond már mi van!
-Hát elkezdtek beszélgetni és Adam valamiért nagyon ideges lett, és azt mondta, hogy lány vagy!- röhögött, majd folytatta.- erre Skott dühös lett, mert azt hiszi, hogy Adam csak át akarja cseszni. Ami persze igaz is! Mert hogy lennél lány?- vigyorgott, ám amikor meglátta, hogy olyan szintes ideges vagyok, hogy majd szét robbanok, lehervadt a mosoly az arcáról.
-Bassza meg.- ennyi volt a válasza.
Gyorsan oda szaladtam, és megpróbáltam szét szedni őket, mielőtt valaki ezt meglátja.
-Skott!- üvöltöttem, majd Skott egyből rám emelte tekintetét. Adam a földön feküdt, vérzett a szája, az oldalát fogta.-fejezd be!-ordítottam magamból kikelve.
-De hallottad mit hazudgál rólad? Hogy lány vagy, érted? Lány!- fogta a fejét, zavarodott volt. Kínjában nevetni kezdett, nagyon erőltetett volt.
-Fejezd be kérlek!- kérleltem.
-De nekem ne hazudjon ilyeneket!- erre beakart egyet húzni Adamnek, de elkaptam Skott karját.
Nagy levegőt vettem, hiszen innentől kezdve..vége.
-Igaz! Érted?- rám emelte ködös tekintetét, majd nagy nevetésben tört ki. Alig bírta abba hagyni, ami még jobban idegesített.
-Persze véded ezt a gyökeret, aki eddig a legjobb barátom volt, igaz? Erre hazudik, ráadásul még te is ugyanazt a hülyeséget hajtod mint ő.- fel volt háborodva, ám ekkor lekevertem neki egy pofont, majd megfogtam, és felemeltem a pólómat, amivel megmutattam nőiességemet.
-Na erre mit lépsz?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro