Egyszer csak kopogást hallok az ajtó felöl. Anya lépet be rajta.
-Jó reggel!-üdvözölt fáradtan -Hogy ilyen korán fent vagy?
-Nem tudtam aludni. Aztán gondoltam lemegyek reggelizek valamit és utána meg felöltözök, bepakolok a táskáimba stb...-magyaráztam anyunak.
-Ja értem. Ha kész vagy majd gyere le és odaadom a tízóraidat.
-Rendben. Szeretlek!-öleltem meg.
-Én is szerezlek kimcsem.

Miután anya kiment még telóztam kicsit, aztán egyszercsak megrezzent a telefon. Lena hívott:

-Szia!
-Szia! Mizu?
-Mi lenne, ha ma korábban mennénk, mert lehet bekéne ugranom még a pékségbe venni valamit tízóraira.
-Oké. Akkor mikor talizunk?
-Olyan 7-kor? Mert akkor még beszélgethetünk is egy tea közben.
-Renben akkor 7-kor a sarkon.
-Okés. Sziaaaa!
-Haliiii!

Ezzel véget ért a beszélgetés. Csak azt nem tudom mit fogok csinálni 7-ig, ha most 6:10 van. De aztán arra jutottam hogy lemegyek a kutyusomhoz

-Bella! Gyere! -kiáltottam el magam amikor leértem az udvarra. Rögtön futott felém olyan lendülettel, hogy majdem feldöntött.
-Hát szia! Itt a labda! Futás! -és azzal a lendülettel el is dobtam neki a labdát. Mivel Bordel Collie fajta ezért sok mozgást igényel, így jó sokáig kell vele jászani, hogy úgy jól lefáradjon. De nekem ez nem gondom. Szeretek vele játszani.

Jó sokáig játszottunk. 6:45-kor bementem és rájöttem, hogy nem mentem a tízóraimért.
-Jaj anya bocsi.-siettem a konyhába.
-Semmi baj. Láttam a kutyussal játszottál.
-Igen. Anya! Lena hívott, hogy menjünk előbb mert ő még beszeretne menni a pékségbe.
-Jó menjetek.
-Felmegyek a cuccaimért. És utána elindulok.
-A tízóraidat ne hagyd itt! -szólt utánam anya. Ha nem szólt volna tuti megint elfelejtem. Felmentem a táskáimért aztán pedig felhúztam a cipőmet és felvettem a kabátomat.
-Sziasztok! Elmentem!
-Szia! Érezd jól magad kicsim -szólt utánam apa.
-Renben!
-Szia!-szólt utánam egyszerre anya és Sophie.
-Sziasztok!

Ezzel kiléptem az udvarra és elindultam a kapu felé. Onnan már láttam hogy egyszerre fogunk érni a sarokhoz Lenával.
-Sziaaa!-ölelt meg Lena.
-Haliii-öleltem vissza.
-Izgulsz?
-Persze! Ki ne izgulna? Mondjuk annyiban más, hogy van már 3 ember akiket ismerek, sőt jóban is vagyok velük.
-És kik azok?-mosolyodott el. Persze mintha nem tudná.
-Thomas, Mark meg a másik osztály osztályfőnöke.
-Aha. Értem.-kezett el duzzogni. Aztán egyszerre tört kibelőlünk a nevetés.
-És amúgy honnan is ismered azt a tanárt?
-Apa ugye egy gyár főnöke és a nő férje szokta nekik intézni az ilyen-olyan utazásokat.
-ÁÁÁÁ! Értem.

Ahogy beszélgettünk meg is érkeztünk a pékség elé. Bementünk és Lena vett egy kakaóscsigát tízóraira meg rendeltünk teát. Aztán kerestünk egy szabad asztalt és leültünk. Egyszercsak Lena töri meg a csendet:
-Szerinted lesznek helyes srácok?
-Khm.....Hogy mi?-köhögtem egyet, mert félrenyeltem a teámat a kérdés meglepetsége miatt.
-Helyes srácok!-nevetett Lena
-Ja! Lehet...bár kitudja?-kacsintottam felé. Ám ekkor ismerős arcokat láttam meg. .....