Reggel fejfájással ébredtem, így lementem a konyhába gyógyszert keresni.

- Jó reggelt - köszönt nekem a tesóm, mikor beléptem.

- Jobbat – köszöntem vissza.

- Fejfájás? – kérdezett rá rögtön, mire bólintottam – Itt a gyógyszer.

- Köszi – mosolyogtam rá – Zsófi?

- Alszik még. Döntöttél, hogy mit szeretnél?

- Nem tudom – ültem le egy székre – Szeretem őt, de felkavart ez, ahogy viselkedett. Mintha elfejtette volna, hogy ott vagyok. Az a ribanc mintha elbűvölte volna. Mit tegyek? Telefonom azóta ki van kapcsolva, gondolom keresett.

- Keresett, felhívott Ádám mikor lefeküdtél aludni. Beszéltem vele pár szót. Sajnos nem mondott jókat – húzta el a száját.

- Akarom tudni?

- Szerintem igen, de eléggé kifogsz borulni.

- Ajaj – sóhajtottam egy nagyot – Mondjad, ennél rosszabb már nem lehetne.

- Miután elmentél leitta magát sárgaföldig, aztán összekevert téged a ribanccal. Ádám mondta, hogy megcsókolta Csillát aztán rájött, hogy nem te vagy. Letti és Kincső megpofozta Dominikot, majd ott hagyták. A fiúk rángatták ki őt és vitték haza. Röviden és tömören a sztori.

- Aj baszki – könnyeim elkezdtek potyogni – Ez nem fog menni!

- De hidd el, megoldjátok ezt is! Ti vagytok az álompár – ölelt át.

- De akkor sem fog menni. Ez a sokadig, hogy megcsal. Nem bírom már. Haza költözök. Veszek itt egy házat a közelben – gondolkodtam hangosan.

- Nem! – vágott közbe – Ide költözöl és nincs vita! Biztos vagy benne?

- Igen. Elviszel Domihoz? – kérdeztem.

- Persze, öltözz fel és mehetünk is – mosolygott rám. 25 perccel később már a barátom háza előtt voltunk. Miután kiszálltunk elővettem a kulcsot és bementünk. A ház kaotikus volt. Minden ledobálva és összetörve volt. Szomorúan néztem körbe. Lassan felmentem a szobába, ahol megláttam, hogy a focista még mélyen alszik. Halkan elővettem a bőröndöm és össze szedtem gyorsan a cuccom. Sajnos, amikor elkezdtem a szobából kivinni, akkor felébredt.

- Lau? – kérdezte halkan.

- Igen.

- Emlékszem a tegnapról arra, hogy összevesztünk, utána mi történt? Nagyon fáj az arcom. Mi történt? – gondolkozott.

- Te tényleg nem emlékszel semmire? – emeltem fel a hangom.

- Nem. Kellene?

- Igen baszd meg! Megcsaltál megint! – ordítottam rá – Kurva nagyot csalódtam benned. Elköltözöm és szakítok veled. Légy boldog a kis Csillácskáddal – emeltem ki az illető nevét.

- Mi? Úristen sajnálom – állt fel az ágyról majd oda akart jönni hozzám.

- Ne gyere a közelembe te féreg. Hagyj békén – megfogtam a bőröndöm, majd lesiettem ahol a tesóm várt.

- Meg vagy? – kérdezte.

- Igen, menjünk – kezdtek el potyogni a könnyeim megint. Beraktuk a maradék cuccom, majd elindultunk Ádi házába. Útközben halkan sírtam. 

Sziasztok!

Itt az újabb rész, remélem elnyeri tetszéseteket🤗💚
Köszönöm a segítséget megint Rinuus08 💚 Nagyon szeretlek!  Várom a szeptember 1et! 😍😍

Mit szóltok Dominik viselkedéséhez? Meg lehet bocsájtani egy ilyet? Egyszer újra együtt lesznek?😇🖤

Szaszaa16