Reggel kipihentem ébredtem. Mikor felültem észre vettem, hogy Dominik nincs már mellettem, így elindultam kimásztam a puha ágyból és elindultam a konyha felé. Megtaláltam ott, háttal állt nekem a tűzhely előtt és félmeztelenül csinálta a reggelit, ami nagyon jól állt neki, meg kell mondjam. Halkan mögé osontam, majd átöleltem.

- Jó reggelt Szerelmem! – köszönt, miközben megfordult.

- Neked is Szívem – mosolyogtam rá – Mit csinálsz?

- Meglepi reggelit szerettem volna, de ha már felkeltél, akkor foglalj helyet és mindjárt viszem.

- Köszönöm – adtam egy puszit a szájára, majd leültem.

- Hogy aludtál? – kérdezte, miközben folytatta a palacsinta csinálást.

- Egész jól mondjuk. Te?

- Én is, bár sokat forgolódtál az elején. Mi miatt?

- Baleset óta nem alszom jól – vallottam be az igazat.

- Miért nem szóltál? Segíthettem volna.

- Nem akartam senkit evvel terhelni, így is a baleset elég nagy sokk volt mindenki számára. Azt hittem, hogy elmúlnak, de nem ezt történt. Tegnap mikor együtt aludtunk, akkor enyhültek ezek, de nem teljesen tűntek el. Sajnálom. Szólnom kellett volna – elpityeredtem.

- Hé, Kicsim semmi baj. Azért vagyok itt, hogy segítsek. Mostantól együtt alszunk hátha jobb lesz – levettem a tűzhelyről a kész kaját, majd oda jött hozzám – Minden rendben lesz!

- Ígéred? – néztem rá könnyes szemekkel.

- Ígérem. Nagyon szeretlek – mondta, majd megcsókolt.

- Én is szeretlek!

- Hozom a kaját is, egy pillanat – kiszedte tányérokba az amerikai palacsintát, majd kivett egy lekvárt a szekrényből és oda hozta. Lerakott egy tányért elém, majd a másikat a bal oldalamra rakta le – Jó étvágyat!

- Köszönöm, neked is! Hmm, de jól néz ki – raktam rá lekvárt, majd neki láttam az evésnek. Reggelizést csöndben töltöttük el – Nagyon finom volt. Megtartalak. Jó szakács vagy.

- Köszönöm, reméltem is – nevetett fel.

- Mára mi a program? – érdeklődtem.

- Délelőtt a miénk, csak délután lesz edzésem. Addig körbe nézhetnénk a városban.

- Ez jó ötlet. Segítek elmosogatni – mosolyogtam rá.

- Nem kell, köszönöm. Nyugodtan kezd el össze szedni magad, addig én megcsinálom. Fél óra múlva, ha indulunk, az jó?

- Tökéletes – adtam egy puszit az arcára, majd bementem a szobába, ahol tegnap leraktam bőröndöm. Nem volt még sok időnk kipakolni, majd ma este fogjuk szerintem. Előkerestem egy fekete színű farmer nadrágot, egy zöld ujjatlan felsővel, illetve a converse cipőmet. Fürdőben a teendőim után felöltöztem, és elraktam az irataim és a telóm, majd megnéztem, hogy áll a barátom.

- Kész vagy? – léptem be a szobába, ahol tegnap aludtunk.

- Majdnem – gyorsan felkapta a pólóját, majd az iratait és a telefonját – Most már igen. Mehetünk?

- Igen.

- Akkor irány a város – mosolygott rám, majd összekulcsolta az ujjainkat, miután bezárta a bejárati ajtót.

Sziasztok!

Tudom jó régen volt rész, csak a suli miatt nem volt sok időm. Viszont ma úgy gondoltam, hogy megleplek titeket egy résszel. Minden Alexandrának és Szandrának boldog névnapot kívánok!🎉 (Ez a mi napunk)
Mióta nem volt rész, azóta háromszor is volt alkalmam találkozni a Fradi focistákkal. Mindegyik alkalommal nagyon kedvesek volt, hiába játszottak döntetlent is. Alkalmam volt találkozni Dominikkal, illetve a másik két történetem főszereplőjével, Andrissal. Hatalmas élmény volt számomra💚💚 Rinuus08 Dorothy31
Kitartást, már csak 4 hét és jön a nyári szünet!👑 Remélem, hogy tetszett a rész, ha igen csillagozz, vagy komizz!😇

Szaszaa16