♥23♥
Szipogva elváltam Liamtől,és letöröltem a könnyeim.
-Na,ha végeztetek please segítsetek!-Toporgott Justin a konyhaajtóban.Ez meg hogy az istenbe került ide?
-Légyszíves ne beszélj így! Nagyon idegesítő.-Szóltam rá,mire csak legyintett egyet,és kiszaladt a nappaliba.Mi is utánamentünk,és csak akkor láttuk meg,hogy már egy egész virágoskertet berendezett a helységben.Elképedve néztem körbe,mikor megpillantottam egy kis dobozkát.Hát...ha az van benne,amire gondolok,és azért,amiért gondolom,akkor Alexandra szívrohamot kap.Elnevettem magam Justin bénázásán,ugyanis fellökött egy vázát.Odamentem,és felállítottam azt,majd visszaraktam a virágot.Megveregettem Justin vállát,és egy "Sok sikert,Bieber!"-t elmotyogva bementem a szobába.Nem akartam zavarni,főleg,hogy Alexa bármelyik percben betoppanhat.
A következő pillanatban egy hangos sikítást hallottam,mire persze odarohantam az ajtóhoz,és hallgatóztam.Tudom,kedves vagyok!
-Szerelmem! Kérlek ne haragudj rám! Hülyén viselkedtem,nagyon sajnálom! Minden vágyam egy kis Justin,vagy egy kis Alexa!-Itt tartott egy kis szünetet,gondolom,elővette a gyűrűt.-Alexandra,lennél a feleségem?
-Igeeeen!-Hallatszott a hangján,hogy sír. Nem akartam én is elérzékenyülni,ezért inkább leültem az íróasztalhoz,és elővettem a telefonom,amit útközben felvettem kintről.Fel akartam menni twitterre,mikor megláttam,hogy jött egy üzenetem.Ismeretlen számról...
Megnyitottam,ám,ami benne állt,lesokkolt.
"Hagyd el Liamet,amíg lehet!"
Csak meredten bámultam a képernyőt! Egy hang sem jött ki a torkomon. Szólni akartam valakinek,de nem ment.Nem tudtam megmozdulni...
Ki szórakozik velem?
Hálát adtam az istennek,hogy Liam pont most tudott bejönni.Felé fordultam a székkel,de még mindig a képernyőt bámultam.Elém lépkedett,és kezével végigsimított az arcomon,mire ránéztem.Egy könnycsepp folyt végig az arcomon,mire elkerekedtek a szemei.
-Miért sírsz cica?-Nem szóltam semmit,csak felé tartottam a telefont.Amint elolvasta,kivette a kezemből,és az ágyra dobta,elég dühösen.Ledöbbenve néztem arcát,ahogy egyre dühösebb lesz,majd leguggol elém.
-Figyelj,cica! Csak valaki poénkodik,nehogy bedőlj ennek! Az ilyeneknek az okoz örömet,ha a másikat szenvedni látják!-Kezei közé fogta az arcom,és egy gyors csókot nyomott ajkaimra,majd kirohant a szobából.Egy részről megnyugtatott,másrészről nem tudtam hová tenni a kirohanását.
Halliiii! ☺ Van egy jó,és egy rossz hírem...
A jó,hogy lesz még egy rész....a rossz meg,hogy az lesz az utolsó. :/ xD
Szóval,ha akrtok,ha nem,lesz második évad,szóval nyugivaaann xDDD
( Hát én nem vagyok normális xDDDDD )
Szóval vote és komi ha tetszett! ☺♥♥
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro