-Hova viszel már megint Andy?-kérdeztem hisz újra egy meglepetés úttal lepett meg.
-Majd megtudod.-válaszolta.
-Andy manapság túl sűrűn csinálod ezt. Megint min jár a fejed?
-Rajtad. Mindig rajtad.-válaszolta egy mosollyal.
-Tudod hogy nem ugrok a meglepetésekért.
-Azért remélem ez nem olyan lesz ami nem fog tetszeni. Mert akkor szörnyen nagy bajba vagyok.
-Bajba vagy? Miféle bajba?-nem válaszolt.-Andy kérlek válaszolj már.-leparkolt a városháza előtt. A szemeim figyelték az épületet.-Mi a fenét keresünk itt?
-Gyere.-szállt ki ahogy kinyitva nekem az ajtót segített nekem is kiszállni.
-Andy...
-Gyere velem. Már várnak.-mosolygott rám annyira édesen. Az épületbe rángatott ahogy egy kis szobába vitt.
-Mi ez a hely?-kérdeztem mikor megláttam a rengeteg ruhát felsorakozva.
-Tudom hogy nem tökéletes. Nem olyan mint amilyenről álmodtál és terveztünk. De...én szeretnélek a feleségemnek hívni téged minél hamarabb. Ezért...
-Andy...
-Kérlek ma...még ha szerény körülmények között is de gyere hozzám.-a szemeim kikerekedtek.-Én...idehívtam Leonort és egy jó barátom tanúnak. A ruhákban, sminkben, frizurában intéztem neked segítséget. Te, én és a két tanú lesz csak jelen.
-De...
-Nem érdekel az emberek véleménye. Nem érdekel ki mit mond arról ez mennyire korai. Nem korai, egyáltalán nem. Én...el akarlak venni még ma feleségül. Az...hogy te is elfogadsz e engem ma mint férjed...ez már csak rajtad áll.
-Andy....
-Kérlek fontold át és ha...úgy gondolod készen állsz hogy most elémsétálj ilyen szerény felhozatal mellett is és...nekem add a szíved kérlek sétálj hozzám és mondj igent. Természetesen ha nem így döntesz...azt is meg fogom érteni. Csak...kérlek gondold át rendben?-nyomott egy gyengéd csókot az ajkaimra majd elhagyta a szobát. Pislogtam ahogy azt se tudtam hirtelen felfogni most mi is történik. Andyvel mi, ma összeházasodunk? Valóban ennyire a feleségének akar engem tudni? De hisz a szüleivel még a mai napig nem találkoztam. Azt se tudom ők tényleg elfogadnának e majd. Persze tudom mit mondtam Andynek ezzel kapcsolatban de mégis a fejembe ezernyi kérdés kezdett leperegni.
☆☆☆
Teltek a percek és én izgultam. Ott álltam és vártam nem-e Eve besétál azon az ajtón. De tudtam azt is ez a tervem váratlanul érte. De képtelen vagyok várni tovább. Másrészről ha ma a feleségem lesz, mondhat bárki bármit...ő már akkor Mrs. Barber lesz. Ezen pedig senki se fog tudni változtatni.
-Ideges?-kérdezte a házasságkötő hölgy.
-Szörnyen. Mi van ha a menyasszonyom nem sétál elém? Lehet már hazament és...
-Ettől nem félnék.-súgta nekem majd hátrapillantottam. Ott állt Ő. Meseszép hófehér, egyszerű ruhában. A haja gyönyörű kontyba feltűzve, elegáns, visszafogott sminkkel az arcán. A szívem hevesen dobogott.
-Eve...-figyeltem ahogy elémsétál.
-Kisasszony a bevonuló zenére kell idesétálnia.-mondta egy mosollyal a hölgy.
-Lehetne hogy elkezdjük inkább? Ne értse félre hölgyem, de a vőlegényem úgy meglepett most hogy szinte alig birok nyugton egy helybe állni.-izgatottságot hallottam a hangjában.-A felesége leszek.-szinte ugrált apróakat.
-De csak az én kíséretembe.-jelent meg Leonor.
-Késtél.-dobtam neki oda.
-Túléled.-vágott vissza.-Azt már kevésbé ha ma Eve nemet mond neked.-ránéztem Evere és tudtam.
-Ma a feleségem lesz. Kezdjük el hölgyem.-szóltam a szertartást vezénylő hölgynek. Valójában fogalmam sincs miről beszélt. Nem azért mert nem érdekelt. Korántsem. Azért mert folyamatosan Evet néztem és azon gondolkoztam, hogy mindjárt a feleségem lesz. Egyetlen egy kérdés választ el attól hogy a gyűrűt az ujjára húzzam és a feleségem legyen egy életre.
-Andy Barber fogadja e feleségéül az itt megjelent Evelyn Quinnt?-kérdezte.
-Igen!-válaszoltam hezitálás nélkül.
-És maga Evelyn Quinn fogadja e férjéül az itt megjelent Andy Barbert?-kérlek mondj igent.
-Igen! Igen! Igen!-mondta szinte gyermekies izgatottsággal. A kezeinket néztem amire felkerültek a gyűrűk. Tökéletesek voltak.
-Akkor....a mai naptól fogva...férj és feleség lettek megcsókolhatja a menyasszonyt.-szinte egy pillanat alatt tapadtam Eve ajkaira. Szeretem őt. Mindennél jobban.
De bárcsak nem csak egy álom lett volna ez hanem a valóság. A szemem megpillantotta a békésen alvó menyasszonyom. Bárcsak valóban a feleségem lenne már ez a csodálatos nő. Bárcsak.

*Kérlek szavazzatok ha tetszett ❤️*

Ne haragudjatok ez lehet picit rövidebb és összecsapottabb rész lett de most eléggé kevés időm volt írni de nem akartalak cserben hagyni titeket. De azért az izgalmat megkaptátok ugye?🤭❤️ Három, kettő...oh igaz is. Hisz még nem derült ki...mit is mutatott a teszt?😏❤️