youngblood ❀ Eren
5SOS - Yongblood számát hallgattam miközben írtam, a cím megint csak innét ered. Ayano69 előbb-utóbb megírom neked a vámpíros Eren sztorit is 🙄❤
▲▼▲▼▲
- Rohadj meg - sziszegem fogaim között, miközben Eren szemébe nézek, miközben ő az ajtónak támaszkodva kaján mosollyal figyel.
- De szeretsz.
- Utállak - vágom rá dühösen. Nem tudom elfelejteni azt a fájdalmat, amit okozott nekem. Kihasznált, hazudott, és elárult. Aztán lelépett minden szó nélkül mielőtt bármit mondhattam volna neki. Most pedig hónapok után feltűnik a házamba, mintha olyan kurva jóba lennénk.
- Dehogy utálsz.
- Dehogy nem - vágom rá hisztérikusan talán túl gyorsan is, mire Eren elneveti magát, és ellöki magát az ajtótól. Hozzám sétál, karjait derekam köré fonja, miközben olyan közel hajol hozzám, hogy leheletét érzem arcomon.
- Csak szeretnéd - suttogja fülembe, mielőtt apró csókot nyomna nyakamra. Beharapom alsó ajkamat, hogy ne hallja meg a nyögésemet, de túlságosan is jól ismer ahhoz, hogy ne vegye észre a reakciómat. - Látod? - néz rám szélesem elvigyorogva.
- Szemét...
- Imádom, amikor becézgetsz - morogja, majd újra nyakamba csókol. Kezeivel végig simít hátamon, derekamon, csípőmön, le fenekemig, amibe bele markol. Gyengéd puszikkal hinti be nyakamat, amivel még jobban elgyengít. Testem elárul, hiszen úgy vágyik Eren érintésére, mint szomjazó ember egy korty vízre. - És még mindig szeretsz - suttogja fülembe, ahogy ölébe kap, hogy le tudjon fektetni a kanapéra. Testét sajátomnak préseli, nem engedi, hogy akár egy pillanatom is legyen, amit gondolkozással töltenék.
- Utállak - nyögöm, és akármennyire is szeretném felpofozni, képtelen vagyok rá. Testem nem engedelmeskedik az agyamnak, és már agyam is kezdi lassan felmondani a szolgálatot.
- Szeretsz - suttogja, mielőtt megcsókolna. Bele nyögök a csókba, hajába túrok, és még közelebb vonom magamhoz. A régóta áhított érintéseire minden fajta ellenkezéssel felhagyok.
Hiába mondogatom önmagamnak, hogy utálom, hogy nem egy ilyen fajta srácot érdemlek, hogy el kéne taszítanom magamtól, még mindig szeretem. Szeretem minden porcikáját, szeretem, hogy ennyire pofátlan, ennyire akar engem. A könnyeimmel elárasztott szerelmünket fellobbantotta egy sziával. És pont ezért utálom őt annyira.
- Utállak.
- Szeretlek - nyögi, mielőtt megcsókolona.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro