- Már megint mibe keveredtél? Megígérted, hogy nem csinálsz több hülyeséget! - esek neki rögtön Ashnak, miután az emberei felhívtak azzal, hogy kórházba került. Ismét.

A kórteremben nem volt rajta kívül senki sem, Ash pihent, de csak tette. Most forgatja a szemét, amiért lecseszem. Ledobom a táskámat a földre, az ágyához sietek, hogy megnézem mi baja is van pontosan. 

- Csak pár karcolás - üti el kezemet, viszont ez csak még jobban felbátorít arra, hogy megnézem az arcát. Jobb oldalt tapasz fedi a karcolásokat, azonban szeme alatt sötét vörös folt éktelenkedik. 

- Hülye, pár karcolás miatt nem hoznak be - morgom, miközben leülök mellé a matracra. - Hol sérültél még meg?

- Nem komoly, ne aggódj miatta - fogja meg kezemet, és elhúzza arcától. Összekulcsolja ujjainkat, mintha ezzel el tudná terelni arról a figyelmemet, hogy egy rohadt kórházban vagyunk.

- Hol sérültél meg? - kérdezek rá még egyszer, ahogy a szemébe nézek. Ash farkasszemet néz velem, a szemeiben el tudok veszni, és szeretem is ezt, így egyértelmű, hogy Ash fog elsőként félre nézni. Arcán halvány pír jelenik meg, hajába túr zavarában, amin nem tudok nem mosolyogni.

- Az oldalom - válaszolja, de inkább volt egy morgás. - Tizenöt öltéssel összevarták, csak pihennem kell.

- Ezért vagy ideláncolva - pillantok kezére, amin bilincs van. Ash felnevet ezen, megvonja a válát, és magához húz. Óvatosan ölelem meg, arcomat nyakába fúrom, miközben hajamba túr. - Akkora egy idióta vagy. Miért kell mindig bajba sodornod magad? 

- Egy maffia vezért tart tőlem, és a barátnőm még mindig félt. Hogy is van ez? - neveti, és ezen nekem is mosolyognom kell. Felemelem fejemet, puszit nyomok arcára ügyelve arra nehogy fájdalmat okozzak neki.

- Ha nem féltenélek, ki tudja miket műveltél volna? Így is elég őrültségeket csinálsz.

- De érted őrülök meg a legjobban - villantja rám mosolyát, amivel egy pillanat alatt levett a lábamról az első találkozásunkkor. És most is képes zavarba hozni.

- Akkor egy idióta vagy... - motyogom, ahogy arcomat nyakába fúrom. Felnevet, csókot nyom fejemre, és cirógatni kezdi karomat.

- De örökké a te idiótd maradok.