Csók az esőben ❀ Ichigo
- I~ chi~ go~ - ugrok párom nyakába, aki a kedvenc kávézónk elött vár engem. - Hiányoztál!
- Késtél - mormogja nyakamba, ahogy átöleli a derekamat, így fel is emel a földről.
- Héj, ne csináld ezt! - kezdek ré ficánkolni ölelésében, hiszen tudja jól, hogy nem szeretem ezt, viszont hallva nevetést még sem bánom a dolgot.
- Menjünk be még mielőtt elered az eső - fogja meg kezemet, de megállitom. - Mi az?
- Emlékszel a listára, amit írtunk a tenger parton?
- Amikor a hideg vízbe bele esetél a mólóról, aztán az egész napot a hotel szobába voltunk, és hajnal kettőkor a fejedbe vetted, hogy írjuk meg? - kérdezi felvont szemöldökkel utalva a balul elsült randikra.
- Igen! - válaszolom figyelmen kívül hagyva iróniáját. - Emlékszel, vagy sem?
- Melyikre gondolsz?
- A negyedikre.
- Hogyne emlékeznék! Persze! Itt látom magam előtt a papír lapot!
- Ichigo! - boxolok vállába márgesen, mire megint felnevet.
- Nem tudom mit akarsz - vallja be továbbra is szórakozottan, de aztán nagyot dörren az ég. - Bent is meg tudjuk beszélni. Gyere menjünk!
- Csók az esőben! - mondom továbbra is húzva páromat, hogy kint marasztaljam.
- És nem várhat? Nem lehetne azután, miután ettünk valamit?
- Addigra eláll az eső! Most! - hisztizek tovább. - Na, I~ chi~ go~ - nyújtom el nevét, és tudom jól, hogy így nem bír nekem nemet mondani.
- Ahj - enged ki egy hangos sóhajt, ahogy hajába túr mérgesen, de tudom jól, hogy nyert ügyem van. - De csak akkor, hogyha most azonal esni kezd.
És pont abban a pillanatban le is szakad az ég. Percek alatt szétázunk, nevetésünket elnyomja az eső, mennydörgések, és villámok zaja.
- Nem hiszem el, hogy ekkora szerencséd van - mondja Ichigo, ahogy magához húz, és homlokát enyémnek dönti. Narancssárga színű tincsei bőréhez tapadnak, szemei csillognak, és így, bőrig ázva eléri azt, hogy megint belé szeressek.
- Inkább csókolj meg - mondom elpirulva.
- Milyen türelmetlen valaki - neveti, majd szép lassan ajkait sajátjaimra tapasztja, ezzel teljesítve be kus vágyamat. És hiába szakadt az eső, hiába jég hideg a levegő, mi még is felmelegítjük egymást.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro