Alszol, igaz? ❀ Setagawa&Kousuke
Kousuke halkan szuszog Setagawa nyakába, miközben erős karjaival átöleli, és magához húzza. A fáradtság elaltatja a férfit, és a fiatalabbik sokáig észre sem veszi, hogy egyedül csak ő van ébren. Szíve még mindig őrült tempóban ver, annak ellenére, hogy már közel egy órája együtt fekszenek a hatalmas francia ágyon. És sok erejébe telik a zavarban lévő srácnak összeszedje magát, és hogy megszólaljon.
- K-Kousuke-san...
Nem érkezik válasz, ezért újra megpróbálja a fiú.
- Kousuke-san.
De a férfi továbbra sem válaszol, amitől Setagawa egy kicsit megijed, nem érti, hogy a férfi nem felel, ezért inkább óvatosan fordul párja felé, és Kousuke nyugodt, alvó arca fogadja, amitől akaratlanul is fel felé görbül a fiú szája. Finoman érinti meg szerelme arcát, ügyelve arra, hogy semmi esetre se keltse fel. Kisimítja arcából a hajtincseket, majd hüvelyk-ujjával végig simít puha ajkain.
- Kousuke-san, alszol, igaz? - kérdezi Setagawa, de tudja jól , hogy választ úgy sem kap. És nem is kapott, mint ahogy várta. Így lassan hajol párja felé, hogy apró csókot lopjon tőle. Arca vöröslik, szíve majd' kiszakad a helyéről, de mégis, amikor összeérinti párnáikat, melegség tölti el mellkasát.
Szaggatottan fújja ki a levegőt Setagawa, miután elhajolt párjától. A férfi arcán semmilyen új érzelem nem tükröződik, de mégis mintha egy apró mosolyra lenne szája sarkában.
- Kousuke-san, szeretlek - suttogja félénken Setagawa, ahogy párját fürkészi. De tanára nem ad sok időt neki rá, mivel közel húzza magához, szinte kiszorítja a fiatalabbik tüdöjéből a levegőt. Setagawa idegesen dadogni kezd, fél, hogy talán meghallotta a férfi, amit mondott.
De nem. Kousuke nem hallotta meg mit mondott neki szerelme, viszont megérezte, hogy a fiúnak szüksége van a rá. Így akaratlanul is húzza magához közel a vékony testet, és fúrja fejét Setagawa nyakába, aki időközben már lenyugodott, hiszen rájött, hogy a másik még mindig mélyen alszik. A fiú fellélegezve öleli át párját, és inkább lehunyja a szemét, hogy ő is édes álmokat aludjon, mint a párja.
- VÉGE -
Hohooooo~ Az egyik kedvenc párosom Pár Percesét olvastátok, remélem élveztétek:3 A sztorit a 10.rész után írtam, mivel ott volt az a jelenet, amikor a hotel szobában elaludtak, és késztetést éreztem arra, hogy írjak velük egy pötit részt. Barátnőmnek tetszett, szóval remélem nektek is fog:D Köszönöm, hogy elolvastad:3 ♥
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro