Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

56.rész*18+*

Amint a szobámba értünk,Harry a szekrény elé ült és várakozóan nézett rám.

-Nem jössz?-nevetett.

-Olyan vagy most,mint egy kisgyerek,aki megkapta azt a játékot,amit kinézett magának,és most nagyon boldog.-kuncogtam.

-Ha téged lehet "játéknak" nevezni,engem pedig "gyereknek",akkor igen,ez így van.-nevetett.

-Nem is emlékszem,hogy láttalak-e valaha ilyen boldognak.-ültem mellé.

-Minden perc,amit veled töltök boldogság.-mosolygott.

-Milyen romantikus lett valaki.-adtam neki a szájára egy puszit.

-És csak egy puszit kapok érte?-háborodott fel.

-Előttünk az egész nap arra,hogy többet kapj.Most pedig hajtogatás van.-kezdtem neki nevetve a ruháim összehajtásának.

-Remélem erre délután is emlékezni fogsz.-sóhajtott.

-Jó a memóriám.-kacsintottam.

-Képzelem.-kuncogott,mire kicsit vállba ütöttem.

-Azért szeretlek.-csücsörített.

-Szép lenne,ha nem.-nevettem fel,majd összeérintettem ajkainkat.

-Most pedig munka van!

Így aztán 20 percen belül összehajtottuk és bőröndbe tettük a ruháim.

-A te ruháid?-kérdeztem.

-Már a kocsiban.-mosolygott büszkèn.

-És te mikor pakoltál össze,ha megkérdezhetem?-lepődtem meg.

-Reggel.Nagyon koràn keltem.-magyarázta.

-Nem vagy semmi.-kuncogtam.

-Tényleg nagyon boldog vagyok.Elképzelni sem tudod mennyire.-ölelt magához.

-Én pedig attól vagyok boldog,hogy te boldog vagy.-mosolyodtam el.

-Na gyere,vigyük le a cuccod.Minél hamarabb végezni akarok.-fogta meg a bőröndöm,majd elindultunk lefelé.

-Én ezt beteszem a kocsiba,te pedig zárd be a házat.-szólt az ajtóban.

-Rendben.-bólintottam,majd miután kimentünk úgy tettem ahogy kért.

Egy kicsit álldogáltam még az ajtóban,hisz annyi emlék köt ehhez a hàzhoz,hogy nem tudnék úgy elmenni,hogy nem idézek fel egyet sem.Tudom,hogy napiszinten idefogok járni,de már nem fogok itt lakni és a kettő azért nem ugyanaz.

-Indulhatunk?-mosolygott Hazz.

-Igen.-indultam el a kocsi felé.

Harry udvariasan kinyitotta nekem az ajtót,majd miután beültem,megkerülve az autót ő is beszállt.

-Ha hazaérünk mit csinálunk?-kérdezte miközben elindultunk.

-Elmegyünk bevásàrolni.Feltètelezem,hogy üres a hűtőd.-nevettem.

-Oké,és utána?-húzogatta a szemöldökét.

-Leülünk ebédelni.-mondtam szórakozottan.

Nagyon jól tudom,hogy mit akar hallani,de azért sem mondom ki és inkább szívom a vérét egy kicsit.

-Azután?-sóhajtott.

-Filmezhetnénk összebújva a kanapèn.-rántottam vállat.

-Mást is csinálhatnánk a kanapèn.-motyogta.

-Tessék?-kérdeztem vissza,de pontosan értettem mit mondott.

-Csak annyi,hogy itt vagyunk.-parkolt le.

Egyszerre szálltunk ki a kocsiból és vettük ki a bőröndjeinket a csomagtartóból.

-Nagyon szép házad van már kívülről is.-csodálkoztam el.

-Ez már a Mi házunk.-mosolygott.

-Akkor elég fura,hogy még sosem láttam belülről.-kuncogtam.

-Ezt a problémát rögtön orvosolhatjuk.-vette elő a kulcsot,majd az ajtóhoz indult.

Szorosan mögötte mentem,így mikor ő megállt,én annyira elbambultam,hogy a hátába ütköztem és szerencse,hogy nem estem el.

-Bocsi.-nevettem fel.

-Jól vagy?-nevetett ő is.

-Igen,nyisd az ajtót.-sürgettem.

-Remélem elnyeri a tetszésed.-nyitotta ki,majd engem előreengedve mentünk be.

Többször is elképzeltem már Harry házát,de ami most fogadott,az romba döntötte az összes elképzelésem.
Először a nappali keltette fel a figyelmem.Szürke,fehér falak,ehhez illően pedig egy sötétszürke kanapé passzolt.A kanapé előtt egy fehér szőnyeg terült el,azon pedig egy dohányzóasztal,és mindezekkel szemben egy tévé.
A konyha volt a következő,amit megláttam,hisz egybe volt nyitva a nappalival.Itt is a lágyabb színek domináltak,a vajszín és a fehér.Ezen kívül megtetszett a pult,mert nem volt olyan magas mint a miénk,így könnyebben tudok majd reggeliket csinálni magunknak.
Természetesen ez a hàz is emeletes volt,a lépcső pedig a nappali végében helyezkedett el.
Fel sem merek menni,ki tudja ott mi vàr rám.Gyönyörű ez a ház.

-Na?-ölelt át hàtulról Harry.

-Nagyon tetszik.-kezdtem vad bólogatásba.

-Ilyenre számítottál?-kérdezett tovább.

-Egyáltalán nem,de ez egy kellemes csalódás volt.Gyönyörű hàz.-fordultam vele szembe.

-Azt hittem túl sok lesz ez neked,de örülök,hogy tetszik.-mosolygott.

-Igen,kicsit fura,hogy a mi házunkhoz képest ez egy palota,de megfogom szokni ígérem.-kuncogtam.

-Felviszem a cuccokat a szobánkba,te addig barátkozz a konyhával.-adott a homlokomra egy puszit,majd elindult fel a bőröndökkel.

Igen,két bőröndöt vitt fel egyedül,de úgy sem engedte volna,hogy segítsek,feleslegesen pedig nem akartam most "vitázni".Ismerem már ennyire ezt a hülyét.

Szóval míg Hazz fent volt,addig én megnéztem a hűtőt,ami nem meglepetésemre üres volt.Ha lejön,el kell indulnunk a boltba,mert kicsit éhes vagyok már és gondolom ő is.Majd összecsapunk valamit.
Nagy gondolkodásaim közepette felültem a pultra,mert egyszerűen csábított,sőt hívogatott,hogy ne a székre,hanem rà üljek.Ez lesz az egyik kedvenc helyem a konyhában.

-Látom nem szimpatikusak a székek.-jött le nevetve Harry.

-Ez a pult vonzz engem.-kuncogtam.

-Igen?-állt a lábaim közé.

-Igen.-bólintottam.

-Csak a pult?-kezdte el csókolgatni a nyakam.

-Talán a kanapé is.-engedtem ki egy jóleső sóhajt.

-Engem tudod mi vonzz?-csókolgatta már a kulccsontom.

-Mi?-suttogtam.

-Te.-tapadt végre ajkaimra.

Szerintem mindketten kivoltunk már éhezve a màsikra,így ez a csók olyan vadra sikeredett,hogy mikor elváltunk rendesen fájt a szám.

-Ha ezt elkezdtük fejezzük is be,de gyorsnak kell lennünk,mert nagyon éhes vagyok.-kulcsoltam lábam a derekára.

-Én egy valamire vagyok éhes,ő pedig itt ül előttem.

-Menjünk fel.-akartam leszállni,de Harry megakadályozott ebben.

-Mi lenne,ha itt maradnánk?-suttogta a fülembe,közben pedig apró puszikkal halmozott el.

-A kanapén?-vettem gyorsabban a levegőt.

-A pulton.-vigyorodott el.

-A pulton?-kerekedtek el a szemeim.

-Csak próbáljuk ki.-próbált meggyőzni.

-Te és a perverz ötleteid kikészítenek.-ráztam a fejem.

-Ezt vegyem egy igennek?-reménykedett.

-Ez lesz az első és az utolsó,hogy elhagyjuk az ágyat.-sóhajtottam.

Erre csak egy önelégült mosolyt kaptam,majd Harry egyből a lényegre térve kezdett el megszabadítani a felsőmtől.

-Hé.-állítottam le.

-Mi az?-ijedt meg.

-Van óvszer?-mosolyogtam.

-A bőröndömben.Felmegyek érte.-hadarta és sietősen felment.

Gondoltam megkönnyítem egy kicsit a dolgát,így levettem a nadrágom és a boxerem,szóval már teljesen mesztelenül vártam rá,a hideg pulton ülve.

-Találtam.-emelte fel,mikor pedig meglátott nyelt egy nagyot.

-Direkt csinálod ezt velem.-rázta a fejét.

-Mit?-vigyorogtam.

Választ viszont nem kaptam,helyette ajkaim kezdte ostromolni.
Míg ő hatalmas tenyereit derekamon pihentette,addig én a nadrágját próbàltam leszedni róla,kisebb nagyobb sikerrel.

-Segítek.-kuncogott,majd egy könnyed mozdulattal lehúzta a nadrágját a boxerével együtt.

-Bontsd ki.-böktem az óvszerre.

-Türelmetlen.-nevetett ki,de azért elég fürgén kezdett neki az említett dolog kibontásához.

Miután felhelyezte,bepozicionálta magát,majd a lábaim hajlata alá nyúlt és kicsit feljebb emelte őket.

-Mehet?-kérdezte.

-Igen.-vettem egy mély levegőt.

Lassan hatolt belém,ami mindkettőnkből egy elfojtott nyögést eredményezett.

-Itt nem kell halknak lenned.-mondta,majd lassan kezdett el mozogni,ezzel is fokozva a köztünk lévő vàgyat.

-Gyorsíts.-kértem.

Kérésemnek eleget téve gyorsított a tempón,én pedig ezt hangos nyögésekkel díjaztam.

-Gyönyörű vagy.-csókolt meg.

Mindeközben én hajába vezettem a kezem,majd nem túl erősen,de nem is olyan gyengén meghúztam.Ő erre csak belemosolygott a csókunkba,majd a nyakamat nézte ki a következő célpontnak.Először apró puszikat hintett rá,majd ott ahol jólesően felsóhajtottam,megszívta.

-Az enyém vagy.-suttogta.

-A tiéd.-lihegtem.

Ezután már gyorsabban és erősebbeket lökött,szóval mindketten nagyon közel jártunk a gyönyör kapujához,és szinte egyszerre élveztünk el.

-Jézusom.-próbáltam rendszerezni a légzésem.

-Mondtam,hogy jó lesz.-puszilt arcon,majd kihúzódott belőlem,és kidobta az óvszert.

-Azért én maradnék az ágynàl.-kuncogtam.

-Na gyere,megyünk fürdeni,utána pedig boltba.-emelt le a pultról.

-Milyen lelkes lettél.-nevettem.

-Én ezelőtt is az voltam,csak nem mutattam ki.-vigyorgott.

-Menjünk fürdeni.-ráztam meg mosolyogva a fejem,majd Hazz vezetésével a fürdőbe indultunk.

Sziasztok!Nagyon sokat kellett várni erre a részre,sajnálom.Ez nagyon kifogott rajtam most.😂💕realhappenen
Remélem elnyerte a tetszéseteket,ha így van akkor jelezd valamilyen formában,Köszönöm.💕
-M❤

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro