Nayeon szemszögéből:

Furcsán éreztem magam amiatt, hogy Jungkook Oppa többet nem jött haza. Mármint nem olyan értelemben, hanem délutánonként. Megszoktam, hogy a fiú mindig egy kedves mosollyal ölelt magához iskola után, össze borzolta a hajam, s aztán elvonultunk beszélgetni. Bár nem lakott Jimin-nél, csupán két hete, attól nekem még erős hiányérzetem volt, s szerettem volna, ha a testvérem haza jön. Persze nem vártam el tőle, s tudtam nagyon jól, hogy neki jobb helye van a fekete hajúnál, de mégis kissé önző módon azt akartam, hogy költözzön vissza. Mondjuk ezt a tényt a világért meg nem osztottam volna vele, elég ha én tudok erről.

-Hol a laptopom?-Nyitott be Jihye váratlanul a szobámba, míg én szemöldök ráncolva emeltem rá haragos tekintetem, s húztam ki fülesem a fülemből.

-Nem tudsz kopogni? Tudtommal eomma és abeoji neked tanította meg először.-Szidtam meg, s persze ő azonnal fel is kapta a vizet.

-Ne szájalj nekem! Azt kérdeztem, hogy hol a laptopom?!-Rivallt rám.

-Honnan a picsából kéne tudjam? Menjél és keresd meg, nem vagyok a csicskád. Különben sem az enyém, miért tudjam, hogy te merre hányod el a cuccaidat? Ember..-Pirítottam rá, aztán be is csaptam az ajtót, minek következtében nővérem elátkozott a falap túloldaláról. Esküszöm ha ezt így folytatja, akkor én is elköltözöm.

Idegesen pakoltam össze a dolgaimat, majd egy táskát felkapva téptem fel ajtómat -amit aztán be is zártam-, s végül az előtérbe igyekeztem, hogy fel húzzam magamra a cipőmet. Nem szóltam anyáéknak, hogy el megyek, ők mondták, hogy bármikor induljak el, ha úgy érzem, hogy szükségem van rá. Egy üzenetet azért küldtem nekik, hogy tudják; távoztam.

Minho-hoz igyekeztem, aki azt mondta, hogy bármikor mehetek hozzá, ha baj van. Ő is tudja, hogy milyen a helyzet itthon, s hogy a nővérem milyen személyiséggel rendelkezik. Úgyhogy nem is volt kérdéses, hogy bármikor nagyon szívesen látott. Ez jól esett, főleg, hogy régóta tetszett már a fiú, s végre együtt is lehettem vele. Jó érzéssel töltött el.

-Szia Jagiya!-Nyitott ajtót egy széles mosollyal Minho, majd egy puszit nyomott puháimra.-Mi történt?-Állt félre az útból, míg én sietősen be is léptem a házba, s aztán levettem magamról a cipőmet, s felhúztam a nekem bekészített papucsomat.

-Jihye! Rajtam keresi az összes dolgát, mintha én hánytam volna el őket. Nincs otthon Jeongkook, aztán muszáj valaki mást szapulnia.-Sóhajtottam nagyot ahogy leültem a kanapéra.-Bár mondjuk még mindig azt mondom, hogy inkább engem szapuljon, mintsem a bátyám. Eleget szenvedett már emiatt a ripacs miatt.-Csóváltam fejemet, míg a fiú mellém ült, s aztán keresett valamit a TV-ben, hogy azért mégis legyen egy kis háttérzaj.

-Tudod, hogy milyen a nővéred! Jungkook is sokat panaszkodott róla, mikor veletek élt. Őt így kell elviselni.-Biggyesztette le ajkait Minho szomorúan, majd aztán átkarolt, s honlokomra puszilt.-De tudod, hogy ide bármikor jöhetsz!

-Tudom és köszönöm!-Mosolyodtam el halványan, majd fejemet combjaira helyeztem, s elfeküdtem a kanapén. A fiú ujjai hajzuhatagomba vándoroltak, s lágyan cirógatni kezdett velük, aztán a TV-t kezdtük el nézni. Valami mese ment benne, nem értettem miről szólt, hisz' nem láttam az előzményeket, ám nem tűnt rossznak, úgyhogy végül itt is hagytuk azt.

Nem sokkal később a fiú szülei is haza értek a vásárlásból, s örömmel fogadták, hogy náluk vagyok, sőt, az anyuka annyira izgatott lett emiatt, hogy azonnal neki is állt főzni. Felajánlottam a segítségemet, amit a nő örömmel fogadott is, úgyhogy én követtem őt a konyhába, addig pedig Minho az apjával kezdett el beszélgetni a nappaliban.

Nem sokkal később már le is ültünk enni, s egy kellemes hangulat közepette beszélgetni is neki álltunk. Aranyosak voltak a szülők, kérdezgettek a hogy létem felől, valamint a szüleim felől, s még arról is, hogy hogy áll a bírósági ügy. Nem volt titok a Lee szülők előtt, hogy Jimin és a bátyám egymásra találtak, s bár először meglepődtek, utána gratuláltak nekik. Sőt, még sokkot is kaptak, mikor kiderült, hogy Jihye feljelentést tett ellenük. Segíteni is szerettek volna, ám mondtam nekik, hogy erre semmi szükség, hisz' megoldottuk már az anyagi gondokat.

Az étel elfogyasztása után segítettem még mosogatni is, valamint elpakolni az asztalról, majd mi is a nappaliba mentünk, hogy bekapcsolódjunk a beszélgetésbe. Viszont nem sokáig tartott a jó lét, ugyanis tűzoltók hada szlalomozott el a ház előtt, ezzel hatalmas hangzavart kreálva. Szemöldök ráncolva álltunk az ablak elé, s néztük végig a sok tűzoltó autó elvonulását, míg mellkasomban szét áradt az a bizonyos kellemetlen, szoruló érzés, s szörnyűlködve néztem a jelenetet.

Ijedten ugrottam meg ahogy telefonom csörögni kezdett, s aztán a zöld ikont elhúzva vettem azt fel, viszont nem hallottam anyám hangját rendesen, feltehetőleg az utcán volt, ahol pedig rohadt nagy ricsaj volt, legalábbis ahogy hallottam.

-Eomma, nem hallak! Hol vagy?-Fogtam be egyik fülem, s kissé arrébb is álltam, hogy hátha jobban hallom amit mond.

-Jimin! Kigyulladt a lakása..-Hadarta el, majd minden bizonnyal megszakadt a vonal. Sokkolva néztem a telefonom képernyőjét, melyen már nem volt semmi, s könnyeim is útnak indultak, szinte azonnal.

-Mi a baj? Mi történt?-Lépett mellém Minho aggódva, ám én nem tudtam azonnal válaszolni neki, ugyanis a pánik kezdett úrrá lenni rajtam, s nem igazán kaptam levegőt sem.

-Vigyél Jimin-hez! Most!-Kértem meg, míg a fiú azonnal felkapta kocsi kulcsát, s már rohant is utánam. Nem kérdezett semmit, csupán várta, hogy megnyugodjak, ami őszintén szólva igencsak nehézkesen sikerült. Nehézkesen? Inkább sehogy sem...

2022.10.21.

Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!😔

‼️FONTOS‼️
Mivel hamarosan vége ennek a könyvnek, így össze gyűjtöttem nektek a jikook gyűjteményeim, hogy aztán bele vágjunk egy újba, hiszen mégsem hagyhatlak titeket könyv nélkül ;)

Szóval amit tennetek kell; szavazzatok arra a könyvre, amelyik a legjobban elnyerte a tetszéseteket!💜

1. healing touches | jikook

Jimin sötét múltat tudhat magáénak, melyben bár nem ő volt a rossz fiú; mégis mindig ő húzta a rövidebbet. Apró testét rengeteg seb fedi, zúzódások és ütések nyomai, melyről csakis a szőke hajú fiú tud egyedül. Nem mer beszélni senkinek sem arról, hogy mégis mi folyik az életében, így egyedül küzd egy bizonyos személy ellen, bár mindhiába, hisz' a csatából mindig vesztesen kerül ki. Egészen addig, míg bátyja le nem ül vele beszélni.

S ha mindez nem lenne elég a szerencsétlen, megtört fiúnak; az életébe egy új ember toppan, aki bár nagyon kedves vele és empatikus, nem mer többet bele képzelni a köztük lévő kapcsolatba. Jungkook hiába ad egyértelmű jeleket Jiminnek, a szőke hajú képtelen bízni a feketében, s talán ez okozza a legnagyobb fájdalmat mindkettejüknek.

De mi történik akkor, ha Jungkook rá jön, hogy Jimin miért olyan visszautasító vele? Képes lesz arra, hogy segítsen a fiúnak és a bizalmába férkőzzön, vagy Jimin örökre a sérült "kisfiú" marad?

2. love differently | jikook

Jimin egészen addig él -látszólag boldog-, párkapcsolatban, míg fel nem bukkan az életébe Jungkook. A fekete hajú furcsa érzéseket vált ki az alacsony szőkéből, olyanokat amiket eddig sosem tapasztalt. És hogy ennek mi az oka? Jimin állítólag Hetero.

A fekete hajú nem kényszeríti semmire, ám ahogy csak tudja, kifejezi az iránta érzett szerelmét. Teljesen más világot tár szemei elé, megmutatja milyen érzés valójában szeretve lenni és szeretni valakit. A kérdés már csak az, hogy vajon Jimin hajlandó lesz-e nyitni egy jobb jövő felé, vagy marad a sanyarú jelenében?

3. seven am | jikook

Reggel hét. Korai időpont, ám Jimin minden alkalommal kiáll a teraszára, s áhítattal nézi ahogy szomszédja -pontosabban Jeongkook-, a kutyáját sétáltatja, aki a Bam névre hallgat. Nem marad sokáig, csupán megvárja míg elsétálnak a háza előtt, majd eltűnnek kíváncsi tekintete elől. Bár a srác már egy éve lakik a szomszédban, neki még mindig nem volt mersze beszélni vele. Mikor pedig lehetősége lett volna rá, akkor is berezelt, s elszalasztotta azt. Neki tökéletesen megfelelő volt a távolból való megfigyelés is, de mi lesz akkor, ha Jeongkook egy reggel nem jelenik meg? Vajon Jimin-nek lesz elég mersze utána járni a fiú eltűnésének, vagy megvárja míg újra felbukkan? S mi lesz akkor, ha mégsem jelenik meg még másnap sem?