Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

4.

-A vendég szoba be lett zárva és nem találom a kulcsot már egy ideje, úgyhogy baj lenne neked, ha Jungkook Oppa-val kéne aludnod?-Döntötte oldalra a fejét a lány, míg én elhűlve álltam az ajtóban, s néztem a szőke hajú férfi nyugodt arcát, aki játszi könnyedséggel vágta rá, hogy "Semmi akadálya!". Hát nem pont erre számítottam amikor azt mondta, hogy van egy terve..

-Aludhatok a kanapén is, nem akarok zavarni..-Szabadkoztam azonnal, ám Jimin csak legyintett egyet, s közben egy csúnya pillantással illetett.

-Ugyan már, Gguk! Kényelmesen elférünk itt is, miért aludnál azon a kemény szaron?-Fejezte ki magát csúnyán, majd letette a bőröndömet az ágy mellé.-Ne találj ki hülyeségeket!

Már éppen válaszolni készültem, mikor is a bejárati ajtó nyitódott, majd Jimin anyukája elkiabálta magát, hogy meg jöttek. Haneul azonnal lerohant a földszintre, Jimin pedig nyugodt léptekkel követte a lányt. Nekem kellett pár pillanat, hogy össze szedjem magam, ugyanis engem sokkolt a hír, hogy Jiminnel kell aludjak. Hirtelen még a víz is levert, ami miatt nagyon melegem lett, s a fejem pedig csak úgy égett. Alig tudtam magam rendbe szedni.

-Úristen! Jungkook édesem, olyan helyes fiatal ember lettél.-Lépett közelebb hozzám Jimin anyukája, míg én pironkodva fogadtam a bókot, s öleltem meg a mosolygós nőt.-Olyan régen láttalak. Jimin! Gyakrabban is hozhatnád magaddal, ne mindig csak Jihye-t.-Rázta fejét az asszony, míg Jimin bólintott párat, hogy értette.

-Nem rángathatom magammal minden egyes alkalommal, mikor nekem kedvem van jönni.-Rántott vállat anyjára nézve.-Őt köti az iskola, te is tudod eomma!

-Tudom, de attól még hétvégente hozhatnád.-Puffogott az asszony, majd engem elengedve a konyhába sietett, hogy kipakoljon a szatyorból, s aztán neki lásson főzni valamit. Jimin édesapja is köszöntött, én pedig természetesen azonnal meg is hajoltam előtte, ám legnagyobb meglepetésemre ő is magához húzott egy rövidebb ölelésre. Nem mondom, jól esett, az öreg nem mindig ilyen közvetlen.

-Jungkook és én elmegyünk a tengerpartra egy kicsit, később vissza jövünk!-Jelentette ki a szőke hajú, míg én nagy szemekkel pislogtam rá. Ez nem volt betervezve..

-Jól van szívem!-Dobott egy puszit az anyuka a levegőbe, míg Jimin a hátára kapott egy táskát, majd biccentett egyet felém jelezve, hogy induljunk meg. Haneul kacsintott egyet, míg én szigorú tekintettel megráztam a fejem, de már siettem is a szőke hajú után.

-Fürdeni akarsz? Nem lesz hideg a víz?-Néztem rá séta közben, s komolyan érdekelt a válasza, hisz' hiába volt tavasz közepe, nem hittem, hogy a víz olyan kellemes hőmérsékletű lett volna.

-Maximum a lábam mártom meg, de igazából csak szét akarok nézni.-Rántott vállat a szőke, majd mosolyogva pillantott le rám.-Jihye nem szokott velem lemenni a partra, és tudtam, hogy benned nem csalódok majd, úgyhogy kaptam az alkalmon.-Magyarázta.

-Bárhova szívesen megyek veled.-Vallottam be neki őszintén, minek hatására fejem azonnal lángba borult, úgyhogy el is kellett azt fordítsam, nehogy Jimin kiszúrja kislányos zavaromat.

-Azt észre vettem.-Borzolta össze hajamat kuncogva, majd táskájából elő kapott egy lepedőt, s a partra terítette azt.-Na! Kint maradsz, vagy megnézed a vizet?-Tette le a táskát, míg én tanácstalanul néztem a tengert, s sóhajtottam egy nagyot. Nem sokan voltak benne, csupáncsak pár ember, azok sem fürödtek.

-Szerintem én itt maradok.-Vakartam tarkómat, s míg Ő bólintott egyet, majd levette a papucsát, addig én leültem a pokrócra, s néztem ahogy megközelíti a vizet.

Eléggé bátran lépkedett benne, nem volt szívbajos, s nem tudtam eldönteni, hogy most nem érzi hidegnek a vizet, vagy nem is olyan rossz. Egy pillanatra megfordult a fejemben, hogy én is utána megyek, ám hamar meggondoltam magam, mikor Jimint kirázta a hideg. Meg is indult visszafelé, s volt olyan sunyi, hogy hideg lábát az enyémnek nyomta. Azonnal felpattantam ültömből, s számat húzva igyekeztem már csak ennyitől is nem megfagyni, míg a szőke hajú nagyon is jól mulatott a látványom végett.

-Hát én ebbe be nem teszem még csak a lábujjam sem.-Motyogtam orrom alatt, Jimin pedig jóízűen nevetni kezdett, s elfeküdt a pokrócon.

-Nem jössz vissza?-Nézett rám fél szemmel, míg én vonakodva ugyan, de mellé feküdtem a pokrócra. Bár egy enyhe kis távolságot tartottam, nehogy azt higgye, hogy rá akarok nyomulni, vagy bármi ilyesmi.-Azért büdös nem vagyok.-Paskolta meg mellkasát, én pedig nagyot nyelve bólintottam egyet, hogy tudom, majd közelebb csúsztam hozzá, hogy mellkasára helyezzem fejemet, Ő pedig egyik karját át dobta vállaimon.

-Mikor ünnepeljük az anyuka születésnapját?-Próbáltam valami témát felhozni, ugyanis annyira vörös volt a fejem, s olyan hevesen vettem a levegőt, hogy féltem; kiszúrja.

-Valószínűleg ma.-Válaszolt nyugodt hangon, majd karórájára pillantott.-De egyelőre még szét néznék a városba, ha nem bánod.-Pillantott le rám, míg én bólintottam egy aprót, s a vizet kezdtem kémlelni.

Nem voltunk olyan sokáig a parton, hisz' Jimin tényleg szét szeretett volna nézni a városban, úgyhogy hamar eltettük a pokrócot, s aztán útnak is indultunk. Javarészt persze ruha boltokba mentünk be, ugyanis a szőke hajú férfi rettentően divat mániás a maga módján, s minden egyes jobb minőségű üzletet végig szeretett volna nézni. Persze én nem ellenkeztem, mentem utána, mintha csak ez lenne a feladatom, vagy pedig mintha erre lettem volna teremtve. Utána viszont néhány ajándékboltot is bejártunk, valamint sétáltunk egy kicsit és beszélgettünk, a végén pedig egy kisebb tortát véve hazafelé vettük az irányt, hogy az anyus születésnapját ünnepli tudjuk. A szőke hajú persze izgult, hisz' aggódott, hogy a robot porszívó vajon jó ajándék lesz-e, de megnyugtattam, hogy biztos örülni fog neki.

A tortát sikerült épségben haza szállítani és még el is tenni, majd' szóltunk anyának, hogy a vacsora kezdetét veheti, ugyanis vissza értünk a sétából. Persze a nő azonnal hatalmas örömmel és vigyorral az arcán jött is, hogy szedjen nekünk enni, majd ő is helyet foglalt az asztalnál, s kezdetét vette a vacsora.

Egyébként szerettem a Park családnál lenni, mert nyugodtságot árasztottak, nem volt kellemetlen a közelükben lenni, aranyosak voltak és kis beszédesek is. A vacsora is halk, de izgalmas és jó hangvételű beszélgetéssel telt el, aminek szívből örültem. Őszintén jól éreztem magam az asztalnál.

Vacsora után Jimin elő szedte a tortát a hűtőből, majd a két számos gyertyát bele szúrta és meggyújtotta, végül pedig a Bolog Születésnapot dalt énekelve szépen kiegyensúlyozta az édességet. Az anyuka könnyezve fogadta a "meglepetést", s látszott rajta, hogy nem számított ilyen aranyos gesztusra tőlünk, s jól esett neki ez a kis szeretet áradat.

Miután a dal véget ért, mindenki egyesével átadta az ajándékokat, amiket ő azonnal ki is bontott, majd pedig neki estünk a tortának. Az ajándékkal kapcsolatban teljesen igazam lett, hiszen Jimin anyukája tetszését teljes mértékben elnyerte, sőt, a torta után azonnal ki is próbálta. Apropó torta..Meggyes ízesítésű volt, hisz' az a nő kedvence, s azt kellett, hogy mondjam; igazán finom volt. Sosem ettem előtte ilyet, de akkor nagyon be jött.

-Ki megy először fürdeni?-Csapott egy pólót a vállára Jimin már este, én pedig vállat rántva biccentettem felé a fejemmel.

-Menj te!-Válaszoltam, s míg Ő megindult, addig én gyorsan megvetettem az ágyat, hogy Jiminnek már ne kelljen ezzel szarakodnia, ha vissza jön a fürdésből.

Miután Jimin végzett, én is elmentem egy gyors tusolásra, s aztán iszkoltam is ágyba, hogy minél hamarabb el jöjjön a másnap, hiszen azért eléggé izgultam, hogy a szőkével kell aludjak. Szerettem volna minél hamarabb túlesni rajta.

-Jövőhét hétvégére Jihye és én terveztünk egy túra szerűséget és arra gondoltam, hogy nem-e lenne kedved velünk tartani? Persze csak ha nincs már programod.-Szólalt meg a férfi egy idő után, míg én elgondolkodtam pár pillanatra, majd bólintottam egyet.

-De, persze!-Jimin elmosolyodott, majd jó éjszakát kívánt, s leoltotta az egyetlen fényforrásunkat is, hogy nyugovóra térjünk. Nekem viszont igazán nehezemre esett rendbe szedni magam, ugyanis Jimin átkarolta a derekam, s úgy húzott magához közelebb, ráadásul még az arca is a nyakamban volt. Hevesen verő szívvel, nagyokat lélegezve és enyhe szívinfarktus veszéllyel aludtam el..

2022.08.19.

Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!🥺

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro