Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

30.

Kedd délután Jimin felvett az iskola előtt, ám legnagyobb meglepetésemre nem haza vitt, hanem elindult egy teljesen másik irányba. Jihye nem volt hajlandó a szőkével és velem utazni még egyszer, úgyhogy a férfi állítása szerint ezentúl inkább használ tömegközlekedést a lány, mintsem be üljön mellénk. Végülis nekünk ezzel nem igazán okozott problémát, sőt, még inkább csak a kedvünkre tett.

Meglepetten vettem tudomásul, hogy Jimin az általam egyszer már látott fodrászat előtt parkolt le, s kérdő tekintetem rá is vezettem, míg Ő combomra simítva elmosolyodott, s magyarázni kezdett.

-Kikopott a rózsaszín..-Kuncogta el magát, míg én is nevetni kezdtem, majd egy gyors csók után mindketten kiszálltunk a kocsiból, s a szalon bejárata felé vettük az irányt.

-Minah! Vendégeid vannak!-Kiáltotta el magát egy hosszú, fekete hajú lány amint betoppantunk, míg az említett, avagy szólított szőke hajú már előttünk is termett egy széles mosollyal.

-Nem hittem volna, hogy ilyen hamar látlak benneteket.-Döntötte oldalra mosolyogva a fejét, míg mi is viszonoztuk édes gesztusát.-Örülök nektek!-Indult meg kissé hátrébb, ahol pár szabad szék volt, majd aztán engem be is ültetett egybe, hiszen Jimin elmondta neki út közben, hogy a kikopott hajammal kéne valamit kezdeni.

-Valami egyszerűre gondoltam, ne vidd kérlek túlzásba!-Kérte meg a szőke hajú a lányt, míg Minah bólintott egyet, s aztán hagyta, hogy Jimin elinduljon a szalon egy másik pontjába. Nem láttam, hogy mégis hova megy, de őszintén szólva nem is nagyon tudtam vele foglalkozni, ugyanis Minah azonnal neki kezdett a hajamnak, valamint duruzsulni is elkezdett. Természetesen nem bántam, így legalább nem volt kínos csend köztünk.

-Hogy megy az iskola?-Nézett szemeimbe a tükrön keresztül -ugyanis most nem takarta azt el-, míg én vállat rántva válaszoltam neki.

-Csak a szokásos. Sokat kell tanulni, bár szerencsére én hallás után mindent megjegyzek, úgyhogy ezzel nincsen túlzottan nagy problémám.-Mosolyodtam el.-Viszont a vizsgákra jobb lesz, ha oda teszem magam. Nem lesz elég, ha a hallásomra hagyatkozom egész idő alatt.-Sóhajtottam egy nagyot, míg ő bólintott párat.

-Nos, látod ez egy jó ötlet! És mit szeretnél csinálni iskola után?-Döntötte oldalra fejét kíváncsian, míg én egy pillanatra elgondolkodtam, hiszen össze kellett szedjem a gondolataim.

-Szerintem maradok a plusz egy évre, viszont nem hiszem, hogy megyek egyetemre. Valahogy nem érzem magaménak.-Ráztam meg kissé fejemet.-Viszont a következő héten elkezdődnek a tánc oktatásaim Jimin Hyung-nál, lehet, hogy ebbe az irányba megyek tovább és nála fogok tanulni.-Vázoltam fel tervemet a lánynak, aki ezek hallatán egy széles mosolyt villantott.

-Aaa, ezt örömmel hallom. Jimin nagyon jó tánc oktató, sok versenyt nyert már a csapataival.-Bólintott elismerően.-Neked is jó helyed lesz nála. Én szurkolok neked!-Mosolygott szelíden, én pedig megköszöntem támogatását. Aranyosnak véltem, hogy a lány nem hagyott csendben egy percere sem, s avégett is annak tartottam, hogy ilyen kis közvetlen volt, valamint ahogy észre vettem az első két alkalomból; mindig vidám. Folyamatosan szóval tartott, nem hagyta, hogy kellemetlenül érezzem magam és nagyon sokat mosolygott, ami végett nekem is az arcomra ragadt az a bizonyos ajak görbület. A lány jó kedve szinte ragadós volt.-Na és mondd, Jimin együtt van még azzal a hárpiával?-Kíváncsiskodott Minah, míg én bólintottam egyet.

-Együtt..-Sóhajtottam egy nagyot, míg Ő horkantva szemét forgatta, s közben megrázta fejét.

-Nem értem, hogy mi a francért nem válnak már végre szét az útjaik, az a lány annyira nem való mellé. Sokkal aranyosabb személy illene hozzá, nem pedig egy ilyen állandóan hisztis picsa.-Fakadt ki.-Már tényleg ne vedd magadra, de a nővéred valami..

-Elviselhetetlen..-Fejeztem be helyette, míg ő bólintott egyet, hogy így van, ezt akarta mondani.

Minah pillanatokkal később leszedte rólam a fodrász köpenyt -vagy mi is a neve pontosan-, majd egy pamaccsal letörölte a nyakamról a felesleges és levágott hajszálakat, majd aztán szét tárta a karjait.

-Tádá'-Nyújtotta el vigyorogva a szót, míg én kuncogva megköszöntem munkáját, s meg is dicsértem őt. Hajam ismét egy sötétebb barna színt tudhatott magáénak, s őszintén örültem is neki, hogy vissza tért ez a színem, hiszen ez mégiscsak én voltam. Viszont a baba arcom ugyan úgy megmaradt, úgyhogy tulajdonképpen sokat nem változtam, csak sötét lett a hajam. Ennyi.

Viszont állam a padlót súrolta mikor is Jimin egy széles vigyor kíséretében jelent meg köreinkben, valamint immáron fekete hajjal, néhány szőke tincsel megspékelve azt. Tátott szájjal néztem rá, s kezeim azonnal hajzuhatagába vezettem, s jól beletúrkáltam hajába, míg Minah és Jimin nevetve nézték meglepett lényem. Előtte is nagyon markáns férfinak nézett ki, de ezzel a hajjal..Egyszerűen észtvesztően dögös volt, és még idősebbnek nézett ki mint előtte.

Miután hajlandó voltam befejezni a hajával való játszadozást; a férfi két kezével hátra fésülte haját, hogy megigazítsa tincseit, majd aztán derekamnál fogva húzott közel magához, s nyomott egy rövid csókot puháimra. Pironkodva hajtottam le fejemet, s néztem cipőm orrát, míg Minah torkát köszörülve tett úgy, mintha majd' meg akarna fulladni meglepettségében.

-Cicavirág, azt mondtad nekem, hogy Jimin még mindig Jihye-vel van.-Nyúlt finoman állam alá, hogy fel tudja velem venni a szemkontaktust, ám a fekete hajú látta, hogy kissé zavarban voltam, úgyhogy át vette tőlem a szót.

-Egyelőre titokban akarjuk tartani, hogy a család háta mögött össze szűrtük a levet, ugyanis eléggé sok problémát von ez magával.-Magyarázta Jimin, közben folyamatosan cirógatta a derekam, amitől teljes mértékben megnyugodni látszottam.-Addig muszáj vagyok azt a látszatot kelteni, hogy Jihye-vel egy pár vagyunk, bár lassan ideje lesz szakítanom vele.-Rántott vállat nem törődően, míg Minah egy széles mosoly kíséretében nézett ránk felváltva, majd aztán egy csoportos ölelésben részesített.

-Jaj, úgy örülök nektek! Végre nem egy fogyatékos mellett álltál meg, hanem egy ilyen tündéri fiú mellett.-Csípte meg arcomat, ahogyan a mamák szokták, s nyomott egy puszit a homlokomra, majd össze borzolta a frissen elkészült hajamat.-Ennek örömére ez most megint ingyen volt, de menjetek mielőtt meggondolom magam, vagy pedig elkezd sírni a szátok!-Terelgetett minket kifelé a szalonból, míg mi nevetve indultunk meg a kijárat felé, s aztán gyorsan a kocsiba ültünk.

-Nem hittem volna, hogy hogyha be jövünk ide, akkor legközelebb már csak fekete hajjal látlak téged.-Csatoltam be magam, míg a férfi kuncogva csapkodta meg gyengéden a combom, s fordította fejemet maga felé, hogy szemeibe tudjak nézni.

-Valld be, hogy be indít!-Pimaszkodott velem, míg én azonnal felvettem a jól ismert vörös színt, ennek örömére pedig a jól megérdemelt csókomat is megkaptam.

Hogy a viharba ne indított volna be? Már maga a létezése is beindított néha..

2022.09.25.

Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!😔

A történet további részeiben már így tessék elképzelni a két kis szeretet gombócot😌💜

Köszönöm szépen az 5K + olvasót és az 1K + szavazatot🥰💗

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro