Izzadt tenyereim nadrágomba töröltem, s kétségbeesetten néztem két legjobb barátomra, akik csak biztatóan vigyorogni kezdtek, valamint hevesen bólogatni. Egy sóhaj után kezembe vettem a telefonomat, s Jimin nevét ki keresve írtam rá a szőke hajú férfira. Izgultam, ezt tagadni sem tudtam volna főleg, hogy a lábaim úgy jártak folyamatosan, mintha minimum stepp táncolni készülnék.

》《

Gguk🐰
Szia Hyung!

Jimin Hyung🐥
Gguk!
Baj van?
Menjek érted már most?

Gguk🐰
semmi baj hyung
csak azt akartam kérdezni
hogy iskola után rá érsz?
vagy dolgod van?

Jimin Hyung🐥
mindig rád érek, te is tudod Gguk!
mit szeretnél?

Gguk🐰
el jönnél velem fodrászhoz?

Jimin Hyung🐥
kiteszem otthon Jihye-t
és utána azonnal érted megyek
!!
❤️

Gguk🐰
rendben Hyung, köszönöm😊

》《

-Látod? Nem is volt olyan nehéz.-Veregette meg vállamat Minho, majd vigyorogva billegni kezdett a székével.

-Aranyos volt, hogy azt hitte baj van és azonnal érted jött volna. Dolgozik, nem?-Kérdezte Inha kíváncsian, míg én egy bólintással adtam tudtára, hogy de bizony dolgozik.

-Látod? Simán ott hagyná érted még a munkahelyet is.-Legyintett egyet Minho, majd lepacsizott Inha-val, s aztán mosolyogva mértek végig.-Egyébként miért pont fodrász?-Döntötte oldalra a fejét legjobb haverom, míg én egy kínos vigyorral képemen simítottam tarkómra, s aztán hajtottam le a fejem.

-Láttam egy hirdetést és hirtelen ez ugrott be.-Vallottam be nekik őszintén, míg Inha sóhajtva hajtotta hátra a fejét, s aztán nevetni kezdett.

-Nem is te lennél, ha nem lennél ennyire döntésképtelen..-Rázta kobakját, mire mindhárman nevetni kezdtünk, s aztán megindultunk az utolsó óránkra.

Minho és Inha megvárta velem iskola után, hogy Jimin haza dobja Jihye-t, s utána értem jöjjön. Mondtam nekik, hogy nyugodtan menjenek haza, megvárom egyedül is, de eszük ágában sem volt, hogy magamra hagyjanak. Főleg, hogy állítsuk szerint úgy remegtem és izgultam, hogy féltek, hogy össze esek idő előtt és valami bajom lesz. Aranyosnak véltem, hogy ennyire aggódtak és izgultak értem, sőt. Főleg, hogy még abban is segítettek, hogy hogyha már ilyen szépen össze hoztam magamnak egy fodrászt, akkor valami hajat is próbáltak nekem keresni.

-Nézd! Az nem az ő autója?-Mutatott a sarkon beforduló kocsi felé legjobb barátnőm, míg én nagyot nyelve bólintottam egyet.

-De!-Adtam szóban is választ, majd felálltam a lépcsőfokról, s gyorsan leporoltam magam. A szőke hajú férfi pont előttünk parkolt le, s ki is szállt a kocsiból, hogy köszönni tudjon a többieknek.

-Sziasztok!-Intett egyet szokásos mosolyával, s míg mi Minho-val egy "Szia Hyung!"-ot nyögtünk ki, addig Inha egy "Oppa-t".-Tedd le a táskád, utána mehetünk!-Borzolta össze hajamat a szőke, én pedig bólintottam egyet. Gyorsan elköszöntem két barátomtól, s már spuriztam a kocsiba, ám Jimin még pár percig beszélgetett a két lepcses szájú haverommal. Talán jó öt perc is eltelhetett, mire Ő is a kocsiba ült, s aztán beindította a motort.-Na, milyen napod volt?-Csatolta be magát, míg én torok köszörülve bólintottam egyet.

-Jó volt.-Adtam a rövid választ, ám tudtam, hogy ezzel megint csak a kezdeteket rúgdosom, úgyhogy igyekeztem kissé össze szedni magam.-Írtam egy matek és egy Koreai dolgozatot, mindkettő négyes lett.-Döntöttem oldalra fejemet.-Bár csak egy pont kellett volna a matek ötöshöz.-Sóhajtottam nagyot, míg Jimin hatalmas szemekkel nézett rám, majd vissza az útra, hogy azért mégse karambolozzunk.

-És nem adta meg a jobb jegyet?-Kérdésére csak fejet ráztam, míg ő gúnyosan felnevetett.-A szemét..-Motyogta maga elé, majd combomra simítva elmosolyodott.-Ne aggódj, nem ezen múlik az egész jövőd. Egy négyes bele fér, de ha rosszabb lett volna sem lett volna annyira lényeges. Nézz meg engem! Sosem volt jó tanuló, sőt. Mégis saját vállalkozásom van, és még tanítok is mellette, valamint néha fényképezek is.-Rántott vállat hanyagul, míg én szintén elmosolyodtam, s aztán hatalmas szemekkel néztem fel rá.

-Igazán büszke lehetsz magadra, Jimin Hyung, nagyon szép eredményeket elértél már el. Pedig még olyan fiatal vagy.-Néztem ki a szélvédőn, a szemem sarkából pedig láttam ahogyan rám néz, majd egy halvány mosollyal arcán lehajtja fejét, de aztán gyorsan vissza vezeti tekintetét az útra.

-Köszönöm. Édes, hogy így gondolod.-Kuncogott, majd kezét ismét combomra vezette, s kissé meg is markolta azt, minek következtében nekem ezer meg egy pillangó kezdett csapdosni a gyomromban, s teljesen el is vörösödtem.

Nem sokkal később Jimin megállt egy igencsak nagy fodrászat előtt, én pedig mély levegőt véve szálltam ki az autóból, s néztem a hatalmas épületre.

-Tudod egyébként, hogy milyen hajat szeretnél?-Állt meg mellettem a szőke hajú, míg én tanácstalanul ráztam meg fejemet, továbbra is az épületet nézve.-Szuper! Van egy-két ötletem!-Dörzsölte össze két tenyerét, míg én hatalmas szemekkel néztem fel rá, de Ő már meg is indult előre. Ajaj! Jiminnek néha túl extra elképzelései vannak.

A szalonba betoppanva azonnal megcsapott a tipikus fodrászat illat, s rengeteg ember sürgött-forgott. Voltak akiknek már javában a felénél járhatott a munka, voltak akik még csak vártak, s voltak akik éppen akkor végeztek. Gondoltam mi is helyet foglalunk, hogy ki várjuk a sorunkat, ám ekkor egy hosszú, szőke hajú és igencsak mosolygós lány intett egyet a távolból.

-Jimin!-Kiáltott át az egész helyiségen, s aztán gyorsan elénk is szaladt, majd jó szorosan megölelgette a mellettem álló férfit, aki vigyorogva tűrte a meleg ölelést. Hát nem mondom, hogy nem lettem féltékeny, de inkább csendben maradtam..

-Minah Baby..Régen láttalak!-Mosolyodott el őszintén a szőke hajú, én pedig úgy éreztem, hogy a gyomrom hirtelen mindent kiad magából, amit aznap ettem. Főleg, hogy két keze a lány két karján pihent, s olyan lágyan és olyan szépen mosolyogva nézte a tőle egy fejjel alacsonyabb lányt, hogy azt hittem fejest tudnék inkább ugrani egy kútba.

-Az biztos. Mi járatban erre?-Döntötte oldalra fejét kíváncsian, míg a férfi elengedte a lányt, s aztán derekamnál fogva közelebb húzott magához, így teljes egészében neki préselődtem.

-Ennek a helyes kis úriembernek kéne új frizura.-Borzolta össze hajamat, míg én pironkodva igazítottam vissza barna tincseim, s aztán a lányra emeltem tekintetem. Kedvesen elmosolyodott, majd két ujja közé csíptette állát, s úgy mért végig.

-Nagyon szép arca van, finom vonásai..Könnyű dolgom lesz vele.-Csapta össze izgatottan tenyereit, majd hirtelen meg is ragadta karomat, s maga után kezdett húzni. Leültetett egy üres székbe, kaptam egy köpeny szerűséget -vagy fogalmam sincsen, hogy mi is lehet a szakmai neve-, aztán megkért, hogy várjak itt, csak vált pár szót Jiminnel. Nem telt el túlzottan sok idő, talán öt perc, s aztán már vissza is tért hozzám egy széles vigyor kíséretében.-Szóval, Jungkook!-Vett elő egy lepedő szerűséget, majd letakarta a tükröt. Meglepve néztem rá, s hirtelen még a gyomrom is görcsbe rándult, hisz' nem tudtam, hogy mégis miért takarta el azt.

-Miért nem láthatom?-Kérdeztem rá, míg ő egy lágy mosollyal simított arcomra, s aztán össze borzolta hajamat, ahogyan Jimin is szokta. Ez náluk szokás?

-Jimin megkért rá, hogy legyen meglepetés. Ő választotta a hajad.-Magyarázta, majd neki is kezdett a tincseim átvariálásának. Izgultam, ezt tagadni sem tudtam volna, gyomrom liftezett, s itt gondolkodtam el azon, hogy talán nem a fodrászat volt a legjobb választási lehetőség.-Látom izgulsz, de ne aggódj, nem lesz rossz!-Mosolyodott el biztatóan, majd folytatta a munkáját.-Inkább mesélj! Hány éves vagy, hova jársz, milyen szakon vagy?-Kíváncsiskodott, s hallottam rajta, hogy valóban érdekli is, nem csak felszínességből kérdezi mindezt.

-Szeptember elsején leszek tizennyolc.

-Oo, akkor már majdnem kész felnőtt vagy.-Kuncogott a lány, míg én is megengedtem magamnak egy halovány mosolyt.-Folytasd!

-A közeli művészeti iskolába járok, fényképész szakon vagyok, bár nem hiszem, hogy ezzel szeretnék majd foglalkozni.-Rántottam vállat hanyagul.

-Van más terved?-Érdeklődött, míg én bólintottam egy kisebbet.

-Talán felveszem a táncot, még nem tudom. Mindenesetre a szakot azért le teszem, hátha nem marad más lehetőségem.-Magyaráztam a lánynak, aki figyelmesen végig hallgatott, közben szorgosan végezte a munkáját.

-Mhm, értelek. Nem rossz ötlet semmiképp sem, sőt, igazán okos is. Jól teszed.-Simított végig vállamon.-És honnan ismered Jimint?

-A nővérem barátja.-Válaszoltam neki csendesen, míg ő egy pillanatra megállt a mozgásban, majd ismét ügyködni kezdett a hajamon.

-A nővéred..-Akadt el hirtelen, majd egy fokkal hangosabban "felkiáltott".-Jaa~!-Csapott homlokára, s aztán elnevette magát.-Te vagy Jihye öccse? Istenem, az a nő olyan borzalmas.-Rázta fejét, aztán hirtelen szája elé emelte kezét, s szinte éreztem, hogy a hátam mögött megfeszül.-Mármint..

-Ne aggódj, tényleg az.-Legyintettem hanyagul, míg éreztem, hogy a lány mögöttem lényegesen megkönnyebbül.-Nem is értem, hogy Jimin mi a francot lát benne?!-Morogtam orrom alatt, s bár reméltem, hogy a szőke hajú nem hallotta meg, sajnos nem volt szerencsém.

-Nem tudom.-Rántott vállat.-Ezen már én is gondolkodtam, főleg mikor Jimin egyszer ide hozta, hogy csináljam meg a haját. Esküszöm neked, hogy életem leghosszabb és legrémesebb másfél órája volt. Mintha egy év telt volna el..-Forgatta meg szemeit, míg én nevetve hallgattam a lány szavait.-Bár sokkal inkább azt hittem, hogy téged fog felszedni, ugyanis többet mesélt rólad, mint a lányról. Valamint kedvesebben is.-Döntötte oldalra a fejét, míg én elhűlve néztem a lányra, s kissé értetlenül is.

-De hát Jimin Hyung heteroszexuális..-Motyogtam a lányt nézve, aki egy pillanatra megállt a mozgásban, s ajkait össze préselve nézett szemeimbe. Pár pillanatig szemeztünk, s míg az ő tekintetében félelem és aggodalom -valamint egy kis ijedtség-, vélt megcsillani, addig biztos voltam benne, hogy az enyémben értetlenség.-Minah..Hogy érted, hogy..?-Kezdtem volna bele, ám ő felegyenesedve fejét kezdte rázni, s intett egyet.

-Felejtsd el, nem szóltam egy szót sem!-Hadarta el, innentől kezdve pedig beállt közénk a kínos csend. Úgy éreztem, hogy Minah szája egy olyan dologról járt, amiről nekem nem kellett volna tudnom, s bár hiába akartam egy csomó kérdést feltenni a lánynak, inkább csendben maradtam. Rengeteg gondolat cikázott a fejemben, s nagyon sok mindenre választ akartam volna kapni, mégsem volt annyi merszem, hogy kérdezzek bármit is. Egyedül abban lehettem biztos, hogy ezek szerint Jimin mégsem hetero..

Nagyjából fél óra múlva Minah mindent letett a kezéből, majd leszedte rólam a zavaró anyagot, s kiseperte a nyakamból a hajszálakat. Izgatottan dörzsölte össze tenyereit, s vigyorogva állt elém, majd aztán alsó ajkába harapva mért végig.

-Jaj, olyan helyes lettél. Készen állsz?-Nyúlt a tükrön pihenő anyagért, én pedig egy reszketeg sóhajt kieresztve bólintottam egy nagyot, s vártam, hogy lerántsa a leplet.

Állam a padlót súrolta mikor szembe találtam magam a rózsaszín tincseimmel, s hirtelen azt sem tudtam, hogy féljek vagy örüljek. Rohadt jól nézett ki, szó se róla, de biztos voltam benne, hogy otthon édesanyám a fejemet veszi majd. Elképedve túrtam friss tincseim közé, s meglepve vettem tudomásul, hogy hirtelen még idősebbnek is néztem ki pár évvel. Biztos voltam benne, hogy az volt az oka, hogy rövidebb is lett a hajam, valamint másabb színű is.

-Wow..!-Nyögtem ki az egyetlen szót ami eszembe jutott, majd hatalmas szemekkel néztem fel a lányra.-Noona, ez..

-Elképesztő!-Jelent meg Jimin is mellettünk, s ragyogó szemekkel, valamint elnyílt ajkakkal mért végig, közben egy halovány mosoly jelent meg arcán. Azonnal fülig vörösödtem, s így már nem csak a hajam, de én is tiszta rózsaszín lettem.-Mennyivel tartozom?-Fordult a lány felé Jimin, míg ő mosolyogva pillantott rám, aztán fejet rázott.

-Neki ingyen csináltam, a ház ajándéka.-Döntötte oldalra fejét, majd vállamra simított.-Jól nézel ki, hord büszkén!-Kacsintott, majd Jimin arcára nyomott egy puszit, s végül egy intés után utunkra is engedett.

-Minah nagyon jó munkát végzett, ügyes keze van.-Mondtam már a kocsiban ülve, míg a férfi bólintott egyet.

-Valóban nagyon ügyes. Jó munkát végzett.-Nézett rám egy pillanatra.-Pár évvel idősebbnek is nézel ki ráadásul, egyáltalán nincs így annyira babapofid. Bár így sem tűnt el az ártatlanság az arcodról, valamint a bambi szemeid azért mégiscsak jelzik, hogy még nem vagy ám tizennyolc.-Kuncogott jókedvűen, míg én pironkodva hajtottam le fejemet.

-Naa, Hyung! Azért annyira gyermeki arcom nincs is.-Takartam el kezeimmel említett testrészem, míg a szőke hajú nevetve simított combomra, s markolt is rá egy kissé.

-Aranyos vagy, Gguk! Ez a lényeg.-Mosolygott szelíden, míg én is követtem példáját, s aztán pironkodva hajtottam le a fejemet.

2022.09.09.

Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!🥺

Sajnálom, hogy ilyen későn van rész és azt is, hogy ennyire szörnyű lett, de sajnos amint elkezdődött az iskola; benyeltem egy nagyon fasza kis betegséget, ami miatt eléggé kába még a fejem. Viszont nem akartalak titeket rész nélkül hagyni, úgyhogy nyögve nyelősen ugyan, de megírtam. :<