A buszon hála égnek sikerült aludnom egy keveset, úgyhogy tényleg szedtem össze egy kis energiát az estére, ahogy azt a szőke hajú tanácsolta. A járműről leszállva persze az első dolgunk az volt, hogy kerestünk egy wc-t, utána pedig Jimin intézett egy taxit, hogy a szálláshoz tudjunk jutni. Amíg azt vártam elő vettem a telefonom, hátha írt valaki. Természetesen nem lepődtem meg, hogy Nayeon állt az első helyen, s vagy nyolc üzenetet hagyott nekem.

Nayeon💛
úristen! igazad volt
el jött velem találkozni
vagyis nála vagyunk
hogy őszinte legyek veled
Oppa, ő olyan aranyos 😭
és olyan figyelmes:((
ISTENEM NÉZD

A kép után többet nem írt, gondolom onnantól kezdve már Minho-val volt elfoglalva. Örültem, hogy a lánynak sikerült végre egy találkozót megbeszélni a fiúval, régen tervben volt már neki, ám sosem merte megkérdezni tőle, hogy nem-e menne el vele valahova. Pedig drága haveromnak is ínyére van a húgom, nem is értem, hogy miért nem kezdeményezett eddig ő sem. Pedig Nayeon is nagyon árulkodó tudott lenni mindig is, éppen ahogy én. Érdekelne, hogy vajon kitől örököltük ezt a borzalmas tulajdonságunkat?!

A taxis nagyon hamar megérkezett, mi pedig nem is szaroztunk sokáig, egyből fogtuk a cuccainkat és be is ültünk hátra. Legalábbis én oda ültem, Jimin pedig előre. Így több hely volt a táskáknak, nem kellett a csomagtartóval is szenvedni. Természetesen a szőke hajú férfi jól elbeszélgetett a sofőrrel, én pedig ismét csak elő kaptam a telefonomat, hogy a többieknek is válaszoljak.

Haneul🦋
érezd jól magad Jungkookie Oppa
és mindenképpen küldj képeket !!
Oh, és ne felejtsd el, hogy csak ketten vagytok
fighting oppa ❣️

Meg mosolyogtam Jimin húga üzenetét, aranyosnak találtam, hogy így szurkolt nekem még annak ellenére is, hogy tudta; a bátyja az én nővérem párja. Tulajdonképpen egyedül ez akadályozott meg abban, hogy én bármikor is valljak az előttem ülőnek. És hát valljuk be őszintén, míg Ő már egy dolgozó, felnőtt férfi volt, addig én egy iskolás kölyök.

Miután válaszoltam Haneulnak felnéztem a csoportba is, amiben a barátaim vannak benne. Persze nem lepődtem meg azon, hogy javarészt csak faszságokat írogattak bele, sőt. Viszont ezen is jókat vigyorogtam, s bőszen válaszolgattam minden nekem szánt kérdésre, avagy üzenetre.

-Köszönjük szépen!-Hallottam Jimin hangját, s már csak akkor észleltem fel, hogy bizony a taxi megállt, Jimin pedig fizetett. Köszöntem a sofőrnek, majd a táskákat megfogva kiszálltam a kocsiból.-Köszi!-Vette át a szőke a saját cuccait, míg én csak biccentettem egyet, s vártam, hogy vezessen, ugyanis én nem tudtam, hogy melyik szálloda lesz a miénk.-Na, gyere! Mutatom az utat!-Intett egyet jelezve, hogy szedjem ám a lábaim, én pedig már siettem is utána.

Nem kellett sokáig mennünk, szó szerint két épületnyit, csupáncsak azért állt meg a sofőr előrébb, mert ott várt rá egy másik személy. Nyilván nem volt belőle probléma, tényleg nem kellett akkora távot megtenni odáig.

A szőke hajú egy hatalmas hotel előtt állt meg, majd magabiztosan meg is indult befelé miután szemügyre vette azt. Persze én csak követtem Őt, hiszen fogalmam sem volt egyedül, hogy mégis merre kéne menni, ugyanis erről semmit sem osztott meg velem. Én szó szerint csak úgy mentem vele. Még a programokról sem tudtam semmit, ugyanis azokról sem mondott nekem egy árva szót sem. Azt mondta, hogy szeretné, ha minden egy meglepetés lenne számomra, s nem úgy tartanék vele, hogy már mindennel tisztában vagyok, hanem abban a pillanatban kezdek el örülni és így élek meg minden élményt. Persze nem volt vele problémám, még édesnek is tartottam ezt a férfi részéről.

Jimin gyorsan intézte el az összes papírt, valamint a szoba foglalást és fizetést, amibe nyilván én is bele adtam. Nem voltam hajlandó úgy eljönni, hogy én nem fizetek minimum a szoba áráért. Valamint nyilván édesanyám sem szeretett volna úgy elengedni és hát meg is értem. Attól még, hogy Ő a felnőtt, nem várhatta el tőle senki sem, hogy mindent Ő álljon. Le is sült volna a bőr pofámról, az egyszer biztos.

-Na gyere! 11-es szoba, kilencedik emelet. Szép lesz a kilátás, van egy olyan érzésem.-Mosolygott ahogy a liftbe szállt, én pedig viszonoztam a gesztusát, viszont a gyomrom eléggé erősen görcsben állt, csak nem tudtam eldönteni, hogy mégis miért. Valamiért rossz előérzetem volt..

A lift gyorsan felért a kilencedikre, mi pedig hamar ki is szálltunk, hogy minél hamarabb megkeressük a szobánkat, s le tudjuk pakolni a dolgainkat. Ám a mosoly nagyon hamar lehervadt a képemről, mikor megláttam, hogy a szobát csak egy darab üveg fal választotta el a fürdőszobától. Fal fehér lettem -szó szerint-, s úgy éreztem magam mintha egy maratont lefutottam volna. Egyszerre izzadtam le és egyszerre száradtam ki.

Tanácstalanul néztem Jiminre, s enyhén meglepetten is, ám a férfi csak nézett rám halálosan nyugodt arccal. Nem tudtam hova tenni ezt a végtelen nyugalmát, főleg, hogy Ő tök lazán beljebb engedte magát, s a szobában elhelyezkedő -megjegyzem egyetlen-, ágyra tette a táskáit.

-Pakoljunk ki, aztán pedig nézzünk szét a hallban! Utána pedig menjünk egyet sétálni, ahogy megbeszéltük! Mit szólsz?-Döntötte oldalra a fejét, közben a táskájából pakolt kifelé, úgyhogy nem nézett rám. Először nem szólaltam meg, csak az üveg falat voltam képes vizslatni, s egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy komolyan ekkora szerencse csomag vagyok. Ki ilyen szerencsétlen?

-Öhm, Jimin..?!-Szólítottam meg bizonytalanul, míg Ő kíváncsian pillantott fel rám, s még a pakolást is abba hagyta.-Te tudtad, hogy a szobából rá látni a fürdőre?-Mutattam mögé, míg Ő meg is fordult, majd vissza pillantott rám.

-Sejtettem.-Válaszolta a legnagyobb nyugalommal, míg én hatalmas szemekkel pislogtam rá.-Ez a legjobb hotel a környéken, úgy gondoltam nem fog gondot okozni, ha esetleg a mi szobánkba is kerül egy ilyen, elvégre ugyan az van neked is mint nekem is.-Rántott vállat egyszerűen, majd elnevette magát.-Bár nem hittem volna, hogy pont egy ilyen szobát fogok ki magunknak, de hát ez van, ezt kell szeretni. Én azt néztem, hogy milyen a hírneve.-Azzal magához vett egy kisebb táskát, s végül biccentett egyet.-Mehetünk?

-I-igen.-Bólintottam egyet válaszul, majd meg is iramodtam utána.

Fogalmam sem volt, hogy mégis mit fogok kezdeni az esti fürdésnél, mindenesetre legalább megtudtam, hogy miért volt olyan rossz előérzetem. Be vallom őszintén, nagyon aggódtam, s leginkább féltem is, hiszen hiába volt tényleg ugyan az a lábam közt mint Jiminnek, attól még én halálosan szerelmes voltam belé, s eléggé kellemetlen volt a tudata annak, hogy lehet, hogy látni fog fürdeni. Irtó kínos volt már csak maga a gondolata is, nemhogy át is kellett éljem...

2022.08.29.

Köszönöm, hogy elolvastad!💗

Hibákért elnézést!🥺

tudom, hogy a szoba eredetileg Tokióban van, de most vegyük úgy, hogy Ilsanban💀💗