Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

17. rész

Mikor felébredtem éreztem, hogy két erős kar magához szorít a derekamnál fogva. Mosolyogva megsimogattam őket, mire válaszul azt kaptam, hogy Levi a vállam és a nyakam közti résbe fúrta a fejét.

-Jó reggelt. -mondtam, miközben egy könnyed puszit nyomtam a halántékára- Hogy aludtál?

-Elment... -motyogta- Mellesleg hány óra?

-Nemtudom... Ott az óra. -az ággyal szemközti falra mutattam-

-Fél kilenc... -mormogta Levi- Valamiért úgy érzem, hogy mr Szemöldök és a barátai itt hagytak. -sóhajtotta-

-Nemhiszem. -fordultam Levi felé- Mindenesetre tálálnom kéne valami ruhát, aminek nincs nagy kivágása. -

-Mégis miért?

-Ezek miatt. -pirulva a mellkasomon lévő szívás és harapás nyomokra mutattam- Mintha kicsit élvezted volna a tegnap estét. -néztem rá incselkedve-

-Te beszélsz? Nem én voltam az, aki mindem egyes másodpercben nyögdécselt.

-A-az azért volt, m-mert jó munkát végeztél...

-Szerintem te vagy az egyetlen ember, aki így fogalmaz a szexszel kapcsolatban .

Válaszul csupán játékosan duzzogva ránéztem, majd felült az ágy szélére.

-Hová mész? -kérdezett utánam Levi-

-Mint, ahogy az előbb mondtam ruhát válogatni. Kicsit zavarbaejtő lenne, ha meglátnák az emberek a pici fogaidnak a nyomait ~

-Nem picik -morogta bosszúsan a párnájába- Vondd vissza, szaros kölyök!

-A-a. De azzal a válasszal kielégítenélek, ha azt mondom, hogy egy bizonyos dolgod nagy és vastag?

-Csupán az igazat mondanád vele. -nézett vissza rám a párnából-

-Mellesleg, Levi?

-Mit akarsz?

-Biztos, hogy jól aludtál?

-Persze. Miért kérded?

-Semmi különös, csak biztosra akartam menni. -egy mosolyt erőltettem felé-

---az este ----

Már javában aludtam, mikor felébredtem arra, hogy a mellettem fekvő Levi nyöszörög s izzad.
Aggódva szólongatni kezdtem, de nem kelt fel. Pár pillanatig elült a nyöszörgés s csak az maradt, hogy össze-össze rántja magát, de alig fél perc múlva megint elkezdte. Ezúttal olyan volt, mintha mondani valamit. Közelebb hajoltam, hátha jobban kihallom a szavakat.

-S-sajnálom... Rossz dön-döntést ho-hoztam... -motyogta remegő hanggal-

Éreztem, ahogy a szívem teljesen összeszorul. Szorosan magamhoz öleltem a férfit, aki szinte rögvest át is ölelt álmában.

-shhh... Levi nincs baj... -súgtam a fülébe-

Válaszul nem kaptam semmit, csupán azt, hogy valami meleg folyadékot éreztem szépen lassan a bőrömre csöppenni.

-Levi ne sírj, kérlek... -elkezdtem simogatni a hátat, majd Levi újra megnyugodva aludt tovább-

-----

-Mi az kölyök? -kérdezte Levi- Elkalandoztál.

-Áh, ne haragudj! Még reggel van és nem vagyok valami friss állapotban!

-Azt vettem észre. Bár, be kell vallanom, nem vagy egyedül.

-Ezt jó tudni. -mosolyogtam rá s ezúttal egy igazi mosollyal-

-Mellesleg, egy ideje nézem már, de -az ablakban lévő vázára mutatott- Mik ezek a virágok?

-Még tegnap előtt szedtem őket. Igazából rád emlékeztetnek... -pirultam el -

-Rám? Valóban?

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro