Nem dühös voltam, inkább csak csalódott. Minél hamarabb el akartam tüntetni ezt a felfordulást. Alicia megengedte a zuhanyt. A tudat, hogy bent van meztelenül, kikészített. Az égő gyertyákkal és a rózsákkal emlékeztettek arra, hogy mi az amire nagyon vágyom, és amit nem kaphatok meg. Egyértelművé vált a számomra, hogy akartam ezt a nőt. Ragaszkodtam hozzá. Védtem őt, vigyáztam rá, teljesítettem minden kívánságát. Beleszerettem a humorába, a nevetésébe és abba, hogy néha mennyire ügyetlen tud lenni. Emellett rabul ejtett a szépsége, a barna szeme és a huncut mosolya. Okos. Intelligens, olykor pedig érzékeny. Cserfes, jókedvű és pozitív. Elegem volt abból, hogy tartanom kell magam. Elegem volt abból, hogy mellettem van, de nem érhetek hozzá. Beleőrültem a gondolatba, hogy meztelen, én pedig nem lehetek ott. Csillapítanom kellett a gondolataimat, valamit csinálnom kellett. A közelben volt egy pezsgő, ezért felbontottam. A szívem mélyén tudtam, hogy ez nem segít, de eltereli róla a gondolataimat. Nem akartam minden pillanatban arra figyelni, hogy nincs rajta ruha. Nem akartam olyan dolgot magam elé képzelni, amit nem lett volna szabad. Belekortyoltam az üvegbe, nem volt rossz. Magas alkohol tartalma volt, most pont erre volt szükségem. Egy szobába kerültem a nővel, akire titokban vágyom, de nem kaphatom meg! Ehhez egy-két korty nem lesz elég.

A rózsaszirmokat egy kuka zsákba dobtam, a gyertyákat is mellé tettem. A zsák tartalmát a kicsi konyhapultra helyeztem, hiszen nem akartam őket kidobni. Az volt a legfontosabb, hogy ma este tartsam magam, és ne csináljak olyat, amit nem szabad. Igen, arra viszont nem gondoltam, hogy mindketten elengedjük magunkat.

Dühös voltam. Chase egy faragatlan, aki minden szép dolgot vagy tönkre tesz, vagy megsemmisít. A szívembe mart, amikor tönkre tette a gyertyák világítását és a szirmok szépségét. Nem volt jogom haragudni rá, viszont dicsérni sem tudtam őt. Csalódtam benne, hiszen szétrombolta azt, ami nekem szép volt. Megsemmisítette azt, ami a szívemnek kedves volt. A forró zuhany alatt állva a kezembe vettem a szappant, és végig mostam vele a testemet. Libabőr cikázott az egész testemen, hiszen észre sem vettem azt, hogy mennyire átfáztam. A meleg víz feltöltött és megbabonázott. A hirtelen jött pára miatt semmit sem láttam. Megfordultam, lapockámat a nyirkos csempének támasztottam. Megfigyeltem a kicsi fürdőszobát és a tükröt is. Láttam magam, de az arcomra ülő látvánnyal ritkán találkozok. Csillogott a szemem, és izgatott voltam. Egyik szemem sírt, másik nevetett. Kint volt a férfi, akibe gyerekkorom óta szerelmes vagyok. Még csak most kezdek rájönni arra, hogy ez mit jelent. Nagyon hosszú időt. Fájdalmas hónapokat és éveket. Szerelmes vagyok a férfiba, aki gyerekként rabolta el a szívemet. Erősnek kellett lennie ahhoz, hogy ne múljon el. Kint volt, én pedig nem tudtam mit kezdeni a helyzettel. Talán öltözik. Talán csak egy póló van rajta. Talán...összehúztam a szemem, hiszen merengés közben felfigyeltem valamire. A pára miatt homályosan láttam, ezért a padlót figyelve közelebb sétáltam. Tisztult a látásom, kezemet a mellemre szorítottam. Ekkor pillantottam meg azt, amit nem akartam. Számra szorítottam a kezem, hogy ne kiabáljak. Nem szabad kiabálni. Teltek a másodpercek, az a valami pedig megmozdult. Ó istenem! - Istenem! Úristen! Segítség! - életemben nem kiabáltam még ennyire hangosan. Biztos voltam abban, hogy ezt kint az utcán is hallották, hiszen pánikba estem. Az egér egyenesen felém futott. - Egy egér! Á! - a tusoló alá futottam, és csak ekkor ért a meglepetés. Bevágódott az ajtó, Chase Collins pedig belépett rajta. Pólót nem viselt, de ez jelen pillanatban nem érdekelt. Meztelen voltam. Felém pillantott. - Fordulj el! Fordulj el, azonnal! - ott takartam magamat ahol kellett. Chase azonnal szót fogadott, és a szemére helyezte a kezét.

- Miért kiabálsz!? Mi történt?! - kérdezte idegesen.

- Á! Ott az egér! - ugrottam egyet.

- Hol!? - ismételten felém fordult és egyenesen rám pillantott. - Szép nagy egér...

- Ne nèz már ràm! Ott van a sarokban! - dühösen előre mutattam, hiszen ez már több a soknál. - Ha még egyszer ide mersz nézni, megfojtalak...

- És ha már láttam mindent? Akkor mi értelme titkolózni? - kérdezte vigyorogva.

- Nem érdekelsz! - lábamat összeszorítottam és takartam a mellemet. - Vidd ki innen azt az egeret. Ott van a mosdókagyló alatt - mutattam előre. Ő hátrálni kezdett.

- Azt akarod, hogy fogjam meg?

- Igen! A farkánál fogva! Vidd ki innen - öklendezni kezdtem. Utáltam az egereket, a látványuk miatt is kikészülök. Én halálra rémültem, Chase viszont nevetni kezdett. Felháborodva fürkésztem a hátát, mert nem tudtam, hogy min nevet és mi miatt ennyire jó fiú. Előre pillantottam, ekkor tudtam meg, hogy miért nem fordult felém. A tükör az oka. Mindent látott. Engem. Teljesen. - A rohadt életbe, Chase Collins! - lehajoltam, kezembe vettem a szappant, majd egyenesen a hátához dobtam. Ő nevetett, majd összefonta csupasz mellén a karját. - Menj ki! Tünés! - hüppögtem.

- Hagyjalak itt az egérrel? - mutatott a mosdókagyló alatt található rágcsáló felé. Megsemmisülve éreztem magam. Úgy éreztem, hogy a maradék büszkeségemet is a földbe tiporta. Sírni támadt kedvem. Megbántott. Visszaélt a bizalmammal.

- Menj ki! Megbántottál...

- Most mi a baj? Tetszett a látvány...

- Tűnés! - ordítottam, ő pedig feltette a kezét, majd kilépett az ajtón. Nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek. A sírás közelebb volt hozzám, ezért azt választottam. Nem hiszem el, hogy figyelt engem. Kihasználta, hogy ott van az a rohadt tükör. Látott. Mindent! A kurva életbe! - Hol van az a törölköző? - megkerestem az egyetlen törölközőt amit a szemem látott, majd magam köré tekertem. Az egeret figyeltem, ami nagy szemekkel nézett rám. Mozdulatlan volt. Kicsike. - Bleh! Undorító vagy... - be sem tudtam fejezni, hiszen az egér megindult a zuhanyzó felé, majd eltűnt egy kicsi résen. - Jól is teszed! Fuss csak! - kimerülten a csukott ajtó felé igyekeztem, de nem léptem ki rajta. Szemezgettem a fehér törölközővel és hirtelen ördögi tervet eszeltem ki. Lehunyt szemmel imádkoztam, hogy isten ne verjen meg érte. - Most mindent vissza kapsz! - vigyorogva felnyitottam a tükör alatt található szekrényt, majd kivettem belőle az összes törölközőt. Lábujjhegyre állva kinyitottam az ablakot és kidobtam rajta őket. - Parancsolj, Chase! Szabad a fürdőszoba! - suttogtam magam elé.

Kilöktem magam előtt az ajtót, majd szembe találtam magam vele. Félmeztelen az ágy szélén ült és pezsgőt kortyolgatott. Nem tudtam, hogy mennyit ivott. Annyit biztos, hogy szemét módon viselkedjen velem. A víz még folyt rólam, ezért dideregve oldalra biccentettem a fejem. - Menj te is zuhanyozz le. Törölközőt majd találsz utána a szekrényben - nem néztem a szemébe, hiszen úgy nem tudok hazudni. Bíztam benne, hogy előszőr zuhanyozni fog és aztán fog törölközőt keresni. - Az egér elment! Megijesztetted...

- Szerintem csak a hangodtól ijedt meg - üveges szemekkel mélyen a szemembe nézett, majd mosolyogva felállt, a pezsgőt pedig a szekrény szélére csúsztatta. - Óvatosan vele. Erős.

- Azt hiszed, hogy csak neked szabad inni belőle? - helyeztem csípőre a kezem. - Elvégre ketten kaptuk - mélyen a szemébe néztem, szemezgettem a bronz színű bőrével, a kockás hasával és az izmával. Olyan volt, mint egy szobor. Fenséges és kívánatos. Ehhez társult egy férfias, vonzó arc. A szeme zöldje megállás nélkül csillogott, a puha ajkát folytonos mosolyra húzta. Beleszerettem a vonásaiba. Szeretem, hogy a szemöldöke szimmetrikus, hogy az orra formája vékony. Tetszett, hogy rövid a haja és a szeme, amivel megállás nélkül engem figyelt. Mi járhat a fejében? Mire gondolhat, amikor így néz rám? Szinte elveszett. Nem pislogott, csak csendben figyelt engem. Megbabonázott. Elrabolt. Nem tudtam, hogy mire gondoljak, hogy mit csináljak.

- Akkor én is elmegyek zuhanyozni - rezzenéstelen arccal figyeltem, hogy kikapcsolja övét, a nadrágja gombját kiszabadítja, majd lazít a nadrágom. A szívem vadul kalapált. Megpillantottam a vonzó hasfalát, és ezt nem lett volna szabad. A szabályos mélyedés szó szerint elrabolta a figyelmemet. Fedetlen volt, egy szőrcsík sem volt rajta. Nagyot nyeltem.

- A...akkor mire vársz? Nyomás! - oldalra léptem, hogy szabad utat adjak neki. Az lesz a legjobb ha a tökéletes testével és a vonzó mélyedésével a lehető legtávolabb kerül tőlem. - Jó zuhanyozást - szóltam neki.

- Te pedig ne nyúlj a pezsgőhöz! - figyelmeztetése ellenére úgy cselekedtem, ahogy én akartam. Elegem volt abból, hogy parancsolgat, hogy elvárja azt, hogy a szavai szerint cselekedjek. Miután megszáradtam, visszavettem a pólómat és a nadrágomat is. Az ágy szélére ülve a kezembe vettem az alkoholt, majd lehúztam pár kortyot. Égette a nyelvemet, nem számítottam arra, hogy ennyire erős lesz.

- Egy- két korty még nem a világvége, igaz? - mosolyodtam el. Arra viszont nem számítottam, hogy egy- két korty is elég volt ahhoz, hogy kicsit "jobb kedvem" legyen.