Orley-vel még aznap este beszéltem. Nagy nehezen,de befejezte azt amit mondani akart.
És igen,jól tudtam...szerelmes belém. Furcsáltam,hogy nem tagadta le,de legalább éreztetni akarja velem az érzéseit.
Az aznap esti kis beszélgetésünk facebookon:

- Szia Orls. Itt vagy? Tudunk beszèlni? :)

*Halihó! Persze,mondjad csak.

-Huuh..nem is tudom,hol kezdjem.

*Mindenképp az elején kéne. :D Nem gondolod? :)

-De igen,haha... :) Ez tetszett.

*Szóval? :)

-A délutáni kis beszélgetésünket szeretném,ha folytatnàd. :$

*Ohh értem. Lars...nem is tudom..nem tudom,hogy el kéne-e mondanom. :$

-De miért? Figyelj...engem érdekel az a mondat..ès hidd el nem csak ez az egyedüli dolog,ami érdekel.Orls,nem szeretném ezzel elrontani a barátságunkat...de lépnünk kell,ha tenni akarunk értünk;ezért a kapcsolatért. Amit nem tudom,hogy akarsz-e és őszintén én sem tudom,hogy jelen pillanatban mi lenne a megfelelő megoldás!?

*Jaj istenem. Ezt utálom benned ilyenkor. Olyan meggyőző tudsz lenni. De közben igazad is van. Többet érzek irántad,mint kellene. És megértem,hogy össze vagy zavarodva mert az előbbi mondat teljesen arra utal.

-Na látod. Tudtam,hogy előbb-utóbb be fogod vallani te is magadnak. És igen,össze vagyok zavarodva.

*És most? Kölcsönösen érzünk egymás iránt...ismerjük egymást elég alaposan és régóta is. Szóval mit szeretnèl,mi legyen ezután?

-Téged szeretnélek. Semmi és senki mást csakis téged.

*Ezt... ezt meg tudom valahogy érteni,mivel én is így érzek irántad.

-Orley..

*Igen?

-Szeretlek!!!

*Én is szeretlek! Találkozunk holnap suli után?

-Persze. Az autómnál?

*Igen,az úgy jó lenne.

-Remek,akkor holnap.

*Már várom.

-Én is! De megyek is mert még tanulnom kell matekra...hisz tudod,hogy milyen a tanár.

*Igen igen!Haha!Akkor tanulj csajszi. :*

-Tanulok. Puszi,ölelés.

*Szia.

-Szia!

És így telt el az este. Már hiányzott a vele töltött idő...
Remélem,nem fogom elveszíteni...
Várom a holnapot,már csak miatta is,de van egy olyan érzésem,hogy ebből több lesz mint barátság.