Tizennyolcadik rész
-Holnap elmegyek Landonnal randizni.-jelentette be.
-Mi?
-Csak ő még nem tudja.
-De holnap iskola lesz.-néztem rá furcsán.
-És?13:30-kor Riley találkozik egy fiúval a fenti takarítószertárnál,hogy megvegye a szavazatát a jövő heti Télbálra.Ilyet viszont nem lehet.
-Gyorsan témát váltottunk.-forgattam a szemem.-És ez hogy távolítaná el Landontól?
-Az igazgató ezért ki fogja rúgni az iskolából,nagyon figyel a Télbálra.Senki sem tudja,miért ilyen fontos ez neki.-forgatta a szemét.
-Neked tényleg ennyit ér egy fiú,akit talán nem is érdekelsz?-kérdeztem.
Idegesen nézett rám,én pedig egyből megbántam,hogy így tettem fel a kérdést.
-Te nem tudod,milyen kapcsolat van kettőnk közt.Olyan dolgokat tudok róla,amiket senki más.Összeillünk,akkor is,ha ezt ő nem így gondolja.
Én a helyedben befognám a szám,és megcsinálnám,amire kértelek.Vagy inkább menjen ki a videó az összes tanulónak?-mosolygott.
Nagyot sóhajtottam.
-Én is így gondoltam.Akkor hát holnap,13:30,fenti takarítószertár.Most pedig küldd fel Landont.-mutatott az ajtaja felé.
Kellemetlen érzés töltött el,ahogyan sétáltam le a lépcsőn.Megint belekeveredtem egy olyan dologba,amihez nekem semmi közöm.
Nem tudok tiszta lelkiismerettel bárki szemébe nézni,ezért lehajtott fejjel nyitottam be a vendégszobába.
-Emily hívott...
-Héj,Kels...-fogta meg a karom.
Belenéztem gyönyörű,zöld szemeibe,és biztonságra leltem bennük.Nem hittem volna,hogy valaki ilyem érzést tud kiváltani belőlem,azt meg pláne nem,hogy ez az ember a mostohatestvérem lesz.
-Ugye nincs baj?-nevette el magát,én pedig elérzékenyülve megöleltem.
Meglepődött,de a derekamnál fogva magához húzott.Finoman végigsimított a hajamon.
-Menjünk haza...-suttogta a fülembe,amitől a pillangók a hasamban feléledtek.
-Jó,de Emily...-motyogtam a pulcsijába,beszívva az illatát.
-Én most veled szeretnék lenni.
Nem törődtem azzal,hogy mit gondol majd Emily,csak mosolyogva belekaroltam Landonba,és elindultunk a kocsihoz.Egy pillanatra minden olyan normálisnak tűnt.
Ráhajtottam a fejem a vállára,ő pedig szorosan magához húzott.Úgy néztünk ki,mint bármilyen normális szerelmes pár,csak sajnos közel sem azok voltunk...
[...]
Az ébresztőórám fájdalmas csöngésére keltem.Summer még mindig aludt,én pedig elgondolkoztam,hogy mi is történt tegnap este.
Valószínűleg elaludtam,mivel az utolsó,amire emlékszem,hogy beszálltunk a kocsiba.
-Summer...Kelj fel.-mondtam halkan.
-Nem akarok...-ásította.
-De nemsokára indulnunk kell.
-Kelsey,én tényleg nem akarok iskolába menni.Nem tudom,hogy nézhetnék szembe mindenkivel a videó után.
Szomorúan néztem rá,mert nagyon sajnáltam.
-De meddig akarsz bújkálni?Hetekbe telhet,mire ez elcsendesedik...-sóhajtottam.
-Csak a mai napot kérem...
Letöröltem egy könnycseppet az arcáról.
-Rendben van.Maradj,ameddig akarsz.
Felálltam,hogy elmenjek készülődni.
-Kels...-szólt az ágyról.
Érdeklődve visszafordultam.
-Szeretlek.-csukta be újra a szemét.
[...]
Néma csendben ültünk az autóban.Landon és én sem tudtunk megszólalni a tegnapi kis pillanatunk után.
Tipikus mi.Van egy kis jó pillanatunk,aztán minden annyira...csendes.
-Ma nem leszek suliban,mennem kell valahova.-nézett rám Landon.
-Na nem mondod?-szálltam ki feldúltan.
Hallottam,ahogyan szól,de idegesen elindultam az iskola felé.Mielőtt beértem,csengett a telefonom.
-Kelsey,mi volt ez?
-Nem tudom,miért kérdezed?
-Tudod hova megyek ugye?-sóhajtott.
-Landon,a legkevésbé sem érdekel,hova mész.Komolyan.-forgattam a szemem.
-Miért vagy ilyen?
-Próbálok eltávolodni.Nem érted?A szüleink egy párt alkotnak,és valószínűleg egy nap összeházasodnak.Nem folytathatjuk ezt,hatalmasat fogunk koppanni.Mi lesz,ha...
-Ha mi?-vágott bele a szavamba.
Feszülten a hajamba túrtam.
-Azt ne mondd,hogy...
-Nem,de olyan,mintha egy párt alkotnánk.Egy idő után...
-Nem szerettem beléd.És te sem szeretsz engem.Igazad van,jobb lesz,ha tartjuk a távolságot.-csapta rám a telefont.
Legszívesebben földhöz vágtam volna a készüléket,de nem tettem.A pokolra kívántam mindent:Landont,a kapcsolatunkat,Emilyt...
Emily...És a feladat,amit rám bízott.
A legjobb mégis csak az lett volna,ha apa sosem talál rá Anára,és akkor ez az egész macska-egér játék nem kezdődik el.
És ha tudtam volna,hogy ez lesz életem egyik legrosszabb napja...
Ez a rész nem lett annyira érdekes,de a következőben hatalmas csattanó lesz,szóval maradjatok addig is...😄❤️
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro