Harmadik rész
Megdöbbentett,ahogyan beszélt.Sosem szerettem,ha valaki így beszél egy lányról.
-Bunkó.
-Nem.Csak őszinte.-ült az ágyára.
-Mindig így beszélsz a lányokról,akik az ágyadban voltak?
-Nem szoktam róluk beszélni.-vonta meg a vállát.
Kissé kellemetlenül éreztem magam,ezért kisétáltam a szobából.
Éppen,amikor elindultam volna le,észrevettem egy újabb szobát:teljesen üres,de az ablak előtt volt egy kis rész,amire kényelmesen le lehetett ülni.
Elhelyeztem a párnákat,majd helyet foglaltam.Szerencsére hoztam magammal könyvet,így az esti félhomályban olvasni kezdtem.
De a gondolataim valahol teljesen távol jártak.
-Úgy látom,te mindig megtalálod a kedvenc helyeimet.-sétàlt be Landon az ajtón.
-Ne aggódj,megyek is.-álltam fel.
-Várj.Maradj.-kapta el a kezemet.
Éreztem,hogy ég a bőröm a tenyere alatt.
Sóhajtva ültem vissza,majd felhúztam a lábam,helyet adva Landonnak.
-Anyukád...-kezdte.
-Igen.Meghalt.-hajtottam le a fejem.
-Baszki.-húzta össze kellemetlenül a szemöldökét.
-Az.Hallottam,hogy apukádnak új családja van.Nem érint ez rosszul?
Zavartan nézett rám.Valami megváltozott az arcán,dühösen tekintett maga elé.
-Mindegy,felejtsd el.
Kínos csend telepedett a szobára.Végignéztem rajta,csak akkor kezdtem el felfedezni,hogy miért is szereti minden lány annyira.Tényleg hihetetlenül jól néz ki.Miután az arcára pillantottam láttam,hogy ő is végig analizált engem.
Elpirosodva ültem,majd...
Várjunk csak...Mi történik velem?Nemsokára szinte a testvérem lesz,és én komolyan arról gondolkozok,hogy milyen jól néz ki?Verd ki a fejedből...
-Kicsit furcsa lesz,nem?Így a nyár végére össze fogunk költözni,és mostohatestvérek leszünk.A suli legmenőbb sráca...meg én.
-Eléggé lenézően tetted hozzá magadat.-nevetett fel.
-Nem,csak...Semmi közös nincs bennünk.Nem zavar,hogy egy hét múlva minden nap látni fogsz?-ráncoltam a szemöldököm.
-Ez egy elég nagy ház,ha akarnám,elkerülhetnélek.
-Bunkó.-nevettem fel.
Az este hamar véget ért,és lassan indultunk haza.
-Milyenek voltak?Bevallom,Landon egy kissé furcsa,de nagyon jó srác,csak sok mindenen megy keresztül.-pillantott oldalra apu.
-Kedves emberek.Örülök,hogy egy ilyen nőt találtál magadnak.-mondtam,folyamatosan az útra figyelve.
-És az sem zavar,hogy nemsokára egy házba költözünk?Most kezdődik majd az iskola,és tudom,hogy ez épp elég stresszes időszak neked.-sóhajtott.
-Nem baj,tényleg.Biztos jó lesz.
A nyár utolsó hete hamar eltelt,és az utolsó vasárnapomon a teljesen új szobámban találtam magamat.
Úgy gondoltam,megajándékozom magamat egy kis relaxálással,így engedtem egy kád meleg vizet.
Hagytam,hogy a habok alá süppedjen a testem,miközben azon gondolkoztam,milyen jó lenne,ha anya kint várna a nappaliban,hogy elmondhassa,minden rendben lesz,és ő bízik bennem.
De sajnos anya nincs itt,Landon pedig igen,úgyhogy a következő pillanatban kopogás nélkül tört rá az életemre.
Egyből a víz alá merültem,csak a fejemet hagytam szabadon.
-Úristen,menj ki!-kiáltottam.
Összerezzent a hangomra,majd gyorsan megfordult.Észre sem vette,hogy bent vagyok.
-Nem akarod,hogy csatlakozzak?-húzta pimasz mosolyra a száját.
-Landon!-ordítottam újra.
-Rendben van,megyek már!-lépett ki röhögve az ajtón.
Ezután elment a kedvem a fürdéstől,szóval gyorsan lemostam magam,majd felvettem a pizsamámat,ami egy lila trikóból meg egy fekete rövidnadrágból állt.
Idegesen lépkedtem a szobám felé.
-Mostmár mehetek?-kiáltott utánam.
-Tanulj meg kopogni,jó?-vetettem oda.
-Rendben van kislány,miért nem zártad be az ajtót?-húzta össze a szemöldökét.
Utáltam bevallani,de igaza van.
Nagyot sóhajtva dőltem az ágyamra.
Alig költöztünk be,és máris leégetem magam.
Percekig csak a plafont bámultam,és azon gondolkoztam,hogy lehetek ennyire szerencsétlen.
Beszélnem kell vele.Nem beszélhet velem így.
Feszülten kopogtam az ajtaján.
-Gyere.
Miután beléptem,meg sem tudtam szólalni:Csak egy fekete boxeralsó takarta.
Végignéztem izmos felsőtestén.
-A szemeim itt vannak fent kislány.-kacsintott.
-Fejezd be,oké?
-Mit?-állt fel.
-Ezt.Ne flörtölj velem minden egyes alkalommal.Testvérek vagyunk,ugye felfogtad?
-Nem vagyunk testvérek.Érdekes,eddig senkit sem zavart,ha flörtöltem vele.-lépett közelebb.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro