Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

54.

- Nem említetted, hogy van valakid - mondta komoran Boram, miután Jungkookot konkrétan kiűzték a házból.

- Egyszer sem kérdeztétek - vontam vállat.

- Nehogy már minket hibáztass. Jimin, ő az osztályfőnököd, a testnevelés tanárod, méghozzá fiú. Szerinted ez normális? - emelte fel a hangját Kris.

- Teljes mértékben az - válaszoltam határozottan, mire mindketten felnevettek.

- Feljelentette az apád. Miatta van börtönben. Szerinted az is normális?

- Akadj már le erről a témáról! - csaptam az asztalra. - Igen, feljelentette Jungkook az apámat. És? Azért tette, mert meg akart védeni. Ti külső szemszögből nem tudtok semmit. Ti csak azért vagytok itt, mert kiskorú vagyok. Attól még nem lesztek a rendes szüleim. Amint betöltöm a tizennyolcat, már itt sem vagyok. Csak ne szóljatok bele az életembe! - fakadtam ki teljesen.

- Lehet jobb lett volna, ha nevelőotthonba kerülsz - mondta Boram, majd felállt az asztaltól és kiviharzott a konyhából.

- Boram nagyon kedvel téged. Egy kicsit talán az ő helyzetébe is beleképzelhetnéd magad. - tette karba kezeit Kris.

- De nem akarom. Egyszerűen annyira kibaszottul nem akarom megérteni se őt, se téged. Csak hagyjatok élni. - keltem fel én is az asztaltól, ezzel a lendülettel pedig felborítottam a széket, amin eddig ültem.

A szobámba rohantam és minden cuccomat a bőröndömbe kezdtem dobálni. Fogalmam sem volt, hogy mit csinálok éppen, de kellőképpen felidegesítettetek ahhoz, hogy ne gondolkodjak tisztán. Nagy nehezen összecsuktam a bőröndöt, majd a bejárati ajtó felé vettem az irányt, de szembe találtam magam egy kisírt szemű Borammal. Egy pillanatra mindketten megdermedtünk, majd tudatosult benne, hogy a kezemben egy bőrönd van, és éppen távozni készülök.

- Ho..hova mész? - mondta, azon a tipikus sírás utáni hangon.

- El - válaszoltam flegmán, majd felhúztam magamra a kabátom és a sapkám is. - De nyugi, gondolom úgy is visszajövök. - toltam arrébb az ajtótól, majd magam után becsapva, indultam neki Szöul utcáinak.

Fogalmam sincs, hogy mennyit barangolhattam, de kezdett sötétedni és az idő sem volt annyira kellemes. Nem szerettem volna azonnal Jungkookot hívni, még ha tudtam, hogy előbb vagy utóbb nála fogok kikötni. Taehyungot pedig azért nem akartam zavarni, mivel az anyja nem szereti, ha hétköznaponként valaki ott alszik náluk. Kilenckor megelégeltem az egyedüllétet, ezért felhívtam Jungkookot.

- Jimin? - szólt bele a telefonba.

- Szia Jungkook - köszörültem meg a torkom. - Szóval kicsit összekaptam Boramékkal és most itt ülök egy padon a sötétben, a bőröndömmel és nem nagyon tudom, hogy hova kellene mennem. - hadartam el, remélve, hogy keveset értett meg belőle.

- Hol vagy? - kérdezte.

Miután sikeresen megtudtam, hogy hol is tartózkodom jelenleg és ezt Jungkookkal is közöltem, mondta, hogy pár perc és itt van, ne menjek sehova. Tettem, amit kért és a padon vártam őt. Pár fura arc elsétált előttem, de különösebben nem érdekeltek. Részegek voltak, ezért nem is törődtek velem, sőt szerintem észre sem vettek engem. Ahogy megpillantottam tanárom kocsiját, szinte rohanva indultam meg felé. Teljesen szétfagytam, végtagjaimat már nem éreztem és nagyon kellett pisilnem.

- Bocsi, hogy ide rángattalak - biggyesztettem le ajkaimat, mire szorosan magához húzott.

- Jól vagy? Nem szeretem, ha egyedül vagy ismeretlen helyeken, méghozzá sötétben. Basszus, tiszta hideg vagy. - fogta két keze közé az arcom. - Csinálok neked otthon, forró fürdőt. - mondta, majd elvette tőlem a bőröndöt és betette a kocsi csomagtartójába.

Némán ültem be mellé a kocsiba, majd amikor bekapcsolta a fűtést, odatettem a kezeimet melegedni.

- Mióta vagy az utcán? - kérdezte.

- Pár órája. Nem tudom igazából. - pillantottam rá.

- Előbb kellett volna hívnod engem. Jöttem volna érted, amint hívsz. - sóhajtott fel.

- Nem akarok mindig a terheden lenni.

- Sosem vagy a terhem Jimin - tette tenyerét szétfagyott combomra.

- Ezt jó hallani - mosolyodtam el.

- Ígérd meg, hogy legközelebb azonnal hívsz, ha hasonló történik!

- Megígérem - biccentettem egy aprót, amire egy apró mosollyal válaszolt.

[...]

- Tessék. Ezt idd meg. Addig engedek neked forró fürdőt. - adott egy apró puszit homlokomra, majd magamra is hagyott a konyhába.

Nagyon édes volt tőle, hogy így törődött velem. Mindent a seggem alá tett, bármit kértem, ő megcsinálta. Jó érzés volt, amit a kocsiban mondott, hiszen így tudom, hogy Jungkook háza az a hely, ahova bármikor jöhetek. Az ajtó mindig nyitva áll majd előttem.

- Hány napra jöttél? - nevetett fel, bőröndömet tanulmányozva.

- Nem tudom. Én csak mindent bedobáltam, amit találtam. - szürcsöltem a forró teát.

- Felőlem, ide is költözhetsz.

- Az lenne a legjobb megoldás - pillantottam rá.

- Na gyere - ragadta meg a kezem, majd egészen a fürdőig el sem engedte azt. - Tettem bele rózsákat is - csukta be magunk után az ajtót.

- Itt fogsz engem nézni fürdés közben? - ráncoltam össze szemöldökeim.

- Ha ezt szeretnéd - lépett hozzám közelebb, majd a pólómnál fogva odahúzott magához és ajkaimra hajolt.

Már egyáltalán nem éreztem, hogy alig egy órája még szétfagyva ültem az egyik padon. Levette rólam a pólómat, majd kigombolta nadrágom, én pedig levetettem magamról, az alsónadrágommal együtt. Most már ádámkosztümben virítottam előtte, amit ő ki is használt, hiszen feltűnően végigbámulta testem.

- Na, bújj be a kádba - csapott gyengéden a seggemre, én pedig egy kuncogás kíséretében, már a forró vízben ültem a rózsák között.

- Ugye nem baj, hogy itt vagyok? - guggolt le a kád mellé, mire megráztam a fejem. - Akkor jó. - mosolyodott el.

Pár percig magam elé bámulva, behunyt szemekkel élveztem a forró vizet, ami átjárta az egész testem. Ott helyben el tudtam volna aludni. A mai nap eléggé kimerítő volt, túl sok mindent történt.

- Megmoshatom a hátad? - zökkentett ki Jungkook rekedtes hangja a gondolataimból.

- Persze - haraptam be alsó ajkam, mire rögtön odanyúlt.

- Ezt ne csináld, mert eléggé csábító látvány vagy meztelenül a kádban. - simított végig számon.

- Bocsi - hajtottam le a fejem, mire hallottam, hogy egy nagyot sóhajt.

- Lehet még sem volt olyan jó ötlet bent maradni - nevetett fel, majd a szivacsért nyúlt.

Először hátamat dörzsölte meg vele, majd mellkasomat, utána pedig a többi testrészemet is. Az egyik rózsával kezdtem játszadozni, hiszen a hab kezdett eltűnni a kádból. Hiába látott már Jungkook meztelenül, én még mindig szégyenlős voltam előtte. Keze combomra tévedtek, majd megmarkolta azt.

- Az egyik kedvenc testrészem a combod - jelentette ki, mire rápillantottam.

- Mi a másik?

- A szád - adott egy apró csókot, az említett testrészemre.

- És még? - haraptam be alsó ajkam.

- A kicsi ujjaid - nyúlt a kezemhez, majd összekulcsolta azokat.

- És még?

- Mindened imádom Jimin - pillantott rám, mire testem megtelt melegséggel.

- Én is imádom mindened - simítottam végig arcán.

- A feneked is nagyon bírom - túrta fülem mögé vizes tincseimet.

- Köszönöm - nyeltem egy aprót.

- Mit?

- Mindent - pusziltam meg az állát.

- Nem kell megköszönnöd. Ez alap. - mondta, majd felkelt a kád mellől és a törülközőért sétált. - Gyere ki, mert kihűlt már a víz. - nyújtotta át nekem.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro