A tanári ajtaján kopogva vártam az ofő-t.Hallottuk a bent történő lépéseket, amik egyre és egyre csak közeledtek az ajtóhoz.Az illető lenyomta a kilincset, majd Ryo bátyja kukucskált ki az ajtó mögül.

-Mit szeretnétek lányok?

-Sensei!Tudja, hogy mennyire szeretem magát?

-[Név]-chan, ezt majd otthon megbeszéljük...Ne ilyen nagy tömeg előtt-a lányok rámnéztek, míg belőlem egy kisebb röhögőgörcs robbant ki-A telefon?

-Hát öm...Igen,ha lehetséges...Tudja,a hulladék gyűjtéshez kell a számológép...Valamint a szüleim sem tudnak bejönni, megint utaznak...És-

-Elég lesz-fordult sarkon sóhajtva, majd a telefonokkal a kezében tért vissza-Ha kérdezik, nem tőlem kaptátok meg...-emelte fel a kezeit védekezően és becsukva az ajtót maga után, ott hagyott minket a folyosón.

-Ez is elintézve...

-Amúgy [Név], neked lassan menni kéne nem?

-De, igen,kéne...

-Milyen tanár-diák kapcsolatot alakítotok ti?

-Ugyan már, Ryo bátyja...

-Komolyan-döbbentek le.

-Ühüm.

-Azt hittem, hogy ez csak egy rossz pletyka... Bár, elég sokszor hallottam már, rákérdezni, meg nem mertem-tanakodott.Az osztály felé vettük az irányt, ahol felkapva a kulacsom és a telefonom szépen, komótosan kiballagtam az udvarra, ahol már Kei és Haru várt.

A hatalamas konténer még nyitva volt, így be lehetett látni,a végében már egy egész torony volt, míg az elején csak egy-két újságpapír.

-Stip-stop titkárnő szerep!-húztam hátrébb a padot, hogy egy beton szegélyre letudjak ülni.

-Fel fogsz fázni-nézett rám Kei.

-Ugyan már!Mi bajom lehet...

-Kell a pulcsim?

-Nem-ráztam meg a fejem-Adjatok egy karton lapot.

-Ez jó lesz?-nézett ki a konténer felett Haru, egyel a kezében.

-Jah,passzold.

Egy kocsi hajtott be az udvarba, majd egy nő szállt ki belőle, felnyitva a csomagtartóját.

-Segíthetünk?-lépett oda Haru.

-Nagyon szépen köszönöm-felrakodtak a mérlegre, majd egy kis bénázás után, a fiúk felém fordultak.

-[Név],az 1-B-ből Kofuyu-hoz 16kg.

-Rendben~-kerestem meg a nevét, majd beírtam a a neve meletti sorba, a papíron lévő, közepes méretű táblázatba.

Még 2 kocsi jött papírt leadni és miután őket is lerendeztük, bementünk a konténerbe és felmásztunk a papírhalmon.

-Ne tépd szét!-csaptam rá Haru kezére, mikor egy lexikont szedett darabokra.

-Miért ne?Tök jó stresszoldó...

-Hülye gyerek....

-Az ott mi?-mutattam egy talicska szerű kis kocsira.

-Jah, azzal is lehet hozni papírt, hogyha nem tudnád elcipelni kézben.

-Szerinted beleférek?-kezdtem el tanulmányozni, az eléggé rozoga járgányt.

-Előző órán 2 embert toltak benne egyszerre, nem hiszem, hogy te nem férnél bele...