Azóta nem történt több Ni-chan féle "incidens".Most hétvége van, pontosabban szombat,már nagyjából lábra tudok állni,mert lejjebb ment a dagadás.
Felkeltem az ágyból, valami kaja után nézni.Elkezdtem a hűtőben kutakodni.
Még mindig nem értem, hogy akkor  mi történt.Esténként szokott eszembe jutni, hogy vajon miért tette?
Végül egy joghurt-nál álapottam meg.
-Mit eszünk?-jött ki Ni-chan a konyhába.
-Kaját...
-Most miért vagy ilyen?
-Na vajon?
-Mondtam már, hogy bocsi.
-Jó,akkor most dobj le egy tányért a földre, úgy hogy összetörjön és mond neki, hogy bocsi...Megjavult?Hát nem.
-Összetörtelek?-ölelgetett meg.
-Nem ez a lényeg!
-Akkor mi?-nézett rám értelmes fejjel.
-Mindegy.
Visszamentem a szobámba.
Hétfő reggel már mehettem iskolába, így felöltöztem a rég nem látott egyenruhámba.Ni-chan-nal indultunk el a suliba, majd út közben Ryo-val is találkoztunk.
A cipős szekrényemhez mentem, amiben egy levet találtam.

Szia [Név].
Ma suli után találkozzunk a tetőn 14:00-kor.

Feltűnően szép volt a kézírása.
-Mit nézünk?-nézett át a vállamat fölött Ryo.
-Semmit-gyűrtem bele a zsebembe a lapot, majd elindultunk az osztály felé.
Ebédszünetben a fiúkkal ettem.
-Most már elmondanád, mit néztél reggel?-kérdezte teli szájjal Ryo.
-Nem tök mindegy?Amúgy nyeld le a kaját, hogy ha beszélsz...-álltam fel a helyemről és visszamentem az osztályba.
Órák után felmentem a tetőre, és vártam a szépen író "fiút".
Természetesen egy lány jelent meg, egy barátnőjével.Az egyiknek szőke festett, míg a másiknak barna haja volt.
-Sziasztok!-integettem nekik mosolyogva-Mit tudok segíteni?
-Igazából...
-Lenne itt valami-fejezte be a mondatát a szőkének.
-Láttuk, hogy jóban vagy Ryo-val.
-Melyikkel?-nevettem fel.
-Mindkettővel...
-Szeretnénk,hogy segíts nekünk és cserébe...-kezdett el kutatni a táskájában-ezt kapod-húzott elő egy limitált kiadású mangát, amit Ni-chan bármennyire is megakart szerezni nekem, nem tudott.
-Honnan tudtad?-mentem közelebb.
-Na, segítesz vagy nem?-csak bólintottam egyet,a lány pedig átnyújtotta a csodát.
-Megegyeztünk.
-És mit is kéne csinálnom?-kezdtem el lapozgatni.
-Összehozni velük.Engem,azaz Chise-t a bátyáddal,Hana-t, pedig a másik Ryo-val-szólalt fel a szöszi.
-Rendben...Még valami?
-Lennél a barátnőnk?Mármint,úgy könnyebben közel kerülhetünk hozzájuk.
-Szívesen.
Még egy személy jött fel a tetőre.
-Szóval itt vagy [Név] - karolta át a vállamat-Mi van itt?
-Ő itt Hana és Chise, az új barátnőim.
A két lány csak bólogatott, majd a fiú közelebb lépett hozzájuk.
-Ryo-mosolygott rájuk-Viszont, ha most megbocsátotok visszaviszem [Név]-t a bátyához, mert megver-kezdett el nevetgélni, majd elindultunk a lépcsőn lefele.
-Honnan tudtad, hogy hol vagyok?-fordultam felé.A levelet lengette a kezében.
-Nem volt nehéz...
-Honnan?
-Igazából, kiesett a zsebedből,ebédszünetben, amikor ott hagytál minket.Én meg, hát kíváncsi voltam ki az.
-Remek...