Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

70.rész

-Akkor miért hisztizel?

-Nem hisztizek...

-Pedig nekem úgy tűnik.

-El kell, hogy keserítselek.

-Hova megyünk?

-Majd meglátod...

-Nah, de hova?

-Mondom, majd meglátod.

-Kei~!

-Jól van na!Hozzám.

Mire észbe kaptam, már a bejárati ajtót zárta be, engem óvatósan neki lökve annak.Ajkaimra támadt.A nyelve könnyedén átcsusszant a számba.Azt sem tudtam hol vagyok, nem hogy mi történik.

Valamiért hagytam magam.A lábaim cserben hagytak remegni kezdtek, lehet ha ő nem tart meg, ott helyben össze is esek.A pillangók a gyomromban csapkodni kezdtek, valamiért kiakartak onnan jutni.A kezeim a szőke tincseibe vezettem, amivel játszani kezdtem.

Időnként bele-bele mosolygott a csókba,úgy ahogy én is.A szobája felé kezdett húzni, egy percre sem elválva tőlem.Ledöntött az ágyra, majd nagy nehezen, de elszakadt az ajkaimtól. Benyúlt a pólóm alá, én,pedig levegő után kapkodva próbáltam meg felülni, de a vállaimnál fogva visszanyomott az ágyra.

-Izé, én ezt nem akarom...-állítottam meg a kezét.Egyet csettintve a nyelvével hajolt rá a nyakamra.Puszilgatni kezdte, majd egy-két helyen kissé meg is szívta.Mielőtt még ellenkezhettem volna, egy jó kora lila foltot hagyott a szegcsontomon és a nyakamon is-Te most komolyan kiszívtad?

-Csak hogy tudja az a kis pincsi, kivel van dolga...-mászott le rólam,elhagyva a szobát.

-Várjál már!Most mivan?-keltem ki én is az ágyból követve őt.Leült a kanapéra,majd az ölébe rántott.

-Nem értelek...-hajtotta a vállamra a fejét.

-Én nem értelek!

-Szerintem rajtam könnyen ki lehet igazodni...

-Kinek?Mert, hogy nekem nem az is biztos...

Hazafele menet, amennyire csak lehet próbáltam takargatni a nyakam.A hajam is kiengedtem,hogy az is valamilyen szinten fedje.Hülye Kei...Úgy fejbe tudnám vágni,ezzel most nagyon felhúzott...

A bejárati ajtón, megpróbáltam halkan bejönni, de miért is jönne valami nekem össze az életben...

-Hol voltál? Már fél 9 van...

-Bocsi,csak elfelejtettem hazajönni-vigyorogtam rá kínosan, majd megindultam a szobám felé.

-Pasi szagod van...-fogta meg a csuklóm visszarántva.

-Miért lenne az?-khm...tanultam az előző esetből.

-Ki volt?-simított végig a nyakamon, mire felszisszentem.

-Jah,beütöttem,még a suliban.

-Ne hazudj.Ki szívta ki?-nem válaszoltam-[Név]?!

-Senki...-hajtottam le a fejem.

-Tudod,áh mindegy nem is érdekes, csak reméltem, hogy legalább annyira megbízol bennem, hogy elmondod...Gyere eltűntetem-húzott maga után.A hűtőből kivett egy üdítőt, majd a nyakamhoz nyomta-Fogd.

Eleget téve kérésének ott tartottam az üveget.Most nagyon értékeltem, hogy nem kezdett el újra kérdezősködni.

Lassan elballagtam fürdeni, majd aludni.Másnap reggel első dolgom az volt, hogy a fürdőbe baktatva konstantáltam magammal, hogy ugyan halványabb lett, de még mindig látszódik a nyoma.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro