63.rész
-Kei, menj innen...
-[Név],beszéljük ezt meg...Paraszt voltam,ezt beismerem, mert ha akartalak volna, akkor kereslek.
-De nem tetted...-a fiú csendben maradt, majd egy kis gondolkozás után újra megszólalt.
-Igazad van...Én inkább most megyek...Majd beszélünk, ha nincs itt Tomo-fordult meg és ott hagyva minket elsétált.
Még mindig bőgtem,mire Tomo csak a kezemet megfogva húzni kezdett.
-Hova megyünk?-törölgettem meg a szemeim,miközben megpróbáltam tartani a tempót.Tomo nem válaszolt, csak gyorsított a lépésein.
Egy hatalmas panel előtt álltunk meg egy pillanatra, majd miután előszedte a zsebe mélyén lapuló kulcsot,elkezdett a lift felé húzni.A könnyeimtől csak homályosan láttam,annyit még kibírtam venni, hogy egy újabb ajtó előtt.Azon beléptünk és a kanapéra ültetett le egy TV-vel szemben.Sóhajtott,majd végre megszólalt.
-Gyere-tárta ki a karjait.Nyakába borulva kezdtrm el sírni-Jól van-kezdte el simogatni a hajam és a hátam nyugtatásképp.
Mikor már szegény fiú inge tiszta könny áztatott volt és én is valamennyire kisírtam magam,a telefonom kezdett el csörögni.Ni-chan volt,így unszolásra, de felvettem.
-Mivan?-szóltam bele a telefonba, miközben újra Tomo vállára hajtottam a fejem.
-Te sírtál?
-Nem...
-Szerinted nem hallom rajtad?-csak hümmögtem egyet-Hol vagy?
-Hm...
-Kivel vagy?
-Hm...
-Nah jó, nem érdekel...Annyit akartam mindani, hogy told haza a segged, mert apáék megint elmentek valahova.
-Hm...
-Mikorra jössz haza?-csak sóhajtottam egyet-Értem,szóval egy óra és itthon vagy-majd kinyomta, meg sem várva a hümmögésem.Nem volt kedvem hazamenni.Sőt egyáltalán kimenni ilyen fejjel az utcára.Úgy nézhettem ki, mint akit agyon vertek, nem is beszélve a világfájdalmas arcommal megtoldva.
-Izé...Köszönöm.
-Mondjuk meghálálhatnád egy olyannal ami osztálykiránduláson történt.
-Mivel, hogy befogom a szád, mert hülyeségeket mondasz?-kúszott fel egy halovány mosoly az arcomra.
-A szájas dolog stimmel-kacsintott rám.
---
Tudom, tudom, rövid lett, de én balfék megint bealudtam, miközben írtam.Ma lyukas órám lest, szóval biztos, hogy egy rész lesz, azt majd megpróbálom hosszabbra megírni.
Remélem tetszett.
Pusz❤️
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro