Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

63.rész

-Kei, menj innen...

-[Név],beszéljük ezt meg...Paraszt voltam,ezt beismerem, mert ha akartalak volna, akkor kereslek.

-De nem tetted...-a fiú csendben maradt, majd egy kis gondolkozás után újra megszólalt.

-Igazad van...Én inkább most megyek...Majd beszélünk, ha nincs itt Tomo-fordult meg és ott hagyva minket elsétált.

Még mindig bőgtem,mire Tomo csak a kezemet megfogva húzni kezdett.

-Hova megyünk?-törölgettem meg a szemeim,miközben megpróbáltam tartani a tempót.Tomo nem válaszolt, csak gyorsított a lépésein.

Egy hatalmas panel előtt álltunk meg egy pillanatra, majd miután előszedte a zsebe mélyén lapuló kulcsot,elkezdett a lift felé húzni.A könnyeimtől csak homályosan láttam,annyit még kibírtam venni, hogy egy újabb ajtó előtt.Azon beléptünk és a kanapéra ültetett le egy TV-vel szemben.Sóhajtott,majd végre megszólalt.

-Gyere-tárta ki a karjait.Nyakába borulva kezdtrm el sírni-Jól van-kezdte el simogatni a hajam és a hátam nyugtatásképp.

Mikor már szegény fiú inge tiszta könny áztatott volt és én is valamennyire kisírtam magam,a telefonom kezdett el csörögni.Ni-chan volt,így unszolásra, de felvettem.

-Mivan?-szóltam bele a telefonba, miközben újra Tomo vállára hajtottam a fejem.

-Te sírtál?

-Nem...

-Szerinted nem hallom rajtad?-csak hümmögtem egyet-Hol vagy?

-Hm...

-Kivel vagy?

-Hm...

-Nah jó, nem érdekel...Annyit akartam mindani, hogy told haza a segged, mert apáék megint elmentek valahova.

-Hm...

-Mikorra jössz haza?-csak sóhajtottam egyet-Értem,szóval egy óra és itthon vagy-majd kinyomta, meg sem várva a hümmögésem.Nem volt kedvem hazamenni.Sőt egyáltalán kimenni ilyen fejjel az utcára.Úgy nézhettem ki, mint akit agyon vertek, nem is beszélve a világfájdalmas arcommal megtoldva.

-Izé...Köszönöm.

-Mondjuk meghálálhatnád egy olyannal ami osztálykiránduláson történt.

-Mivel, hogy befogom a szád, mert hülyeségeket mondasz?-kúszott fel egy halovány mosoly az arcomra.

-A szájas dolog stimmel-kacsintott rám.

---
Tudom, tudom, rövid lett, de én balfék megint bealudtam, miközben írtam.Ma lyukas órám lest, szóval biztos, hogy egy rész lesz, azt majd megpróbálom hosszabbra megírni.
Remélem tetszett.
Pusz❤️

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro