Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

44.rész

-Nah, gyere, ne csak ülj itt,ennyi erővel otthon is maradhattál volna telefonozni-rángatott fel a padról.

-Megyek már...-lépkedtem utána.Elég nehéz volt vele tartanom a lépést,kétszer olyan hosszú lábai vannak, mint nekem.Hogy bír ekkorákat lépni?

Egy géphez vezetett oda, majd egy játék kalapácsot nyomott a kezembe.

-Ne rajtam verd le-dobott be egy érmét, ezzel elindítva a játékot.Időközökként kis hörcsög-malac szerű lények bukkantak fel a lyukakból.Elvettem a 2.kalapácsot is, így könnyítve dolgomon.

Egyre gyorsabban bukkantak fel véletlenszerűen a kis állatok. Hirtelen még gyorsabb lett a játék, csodálom, hogy a tempót még bírtam tartani.

-Hé, [Név], lassan mennünk kéne-jött oda hozzám Chise.

-Mindjárt, még egy perc...Jó,mindegy-raktam le a kalapácsokat-Menjünk.

A szállásra visszafelé menet beleütköztünk pár évfolyam társunkba, így ők is velünk tartottak.Mi mást csináltak volna, ha nem a fiúkra tapadnak?Végülis mi "csakliztuk" el előlük a, hogy is fogalmaztak?Megvan, a "Csodálatos Ötös fogat" -ot...Szinte mimdenkire rátapadtak a lányok.

-De megtépem valamelyiket-rágta mellettem a körmét Chise.

-Hadd csatlakozzak-nézett rá pikkelő szemmel Hana.

-He,he,mondjuk azt a festett szőkét tépjük meg Kei mellett...

-[Név],valami árad belőled, hagyd abba...

-Távozz sátán!-tette keresztbe a barna hajú lány.

-Nah jó, most van ebből elegem!-roppantgattam ki az ujjaim,majd lekanyarodtam egy utcába.

-[Név]?

-Most hagyjatok....-ha jól gondolom,most még megyek egy kicsit, majd lekanyarodok, a második lehetőségnél, és pont a szállás előtt lyukadok ki.Az elképzelés része jó volt, de a végrehajtást, már nem mondanám annak.

Az még hagyján, hogy egyszer majdnem pofára estem, de hogy még nagyobb tömeg legyen itt, mint a főutcán, az már gáz. Lökdösődnöm kellett, így voltak akik anyukámat is emlegették.Mikor végre elértem a második utcát, lefordultam.Ez az előzőhöz képest kihalt volt.Csak pár idős néni beszélgetett a padon.Itt nem az autók,hanem a madarak hangját lehetett hallani.

A sejtésem beigazolódott.Az utca végén megpillantottam a fogadót, így gyorsabbra vettem a tempót.[Tiszta Petőfi vagyok😂]

Mikor beértem, a tanár felírt egy papírra.

-[Név]-chan,a többiek,nemtudod hol vannak?

-Szerintem mindjárt itt lesznek, csak én kicsit előrébb jöttem.

-Rendben,van még háromnegyed órád vacsoráig.Addig menj fel pihenni a szobádba, mert vacsora után közös program.

Elindultam a szobámba.Pár perc múlva a lányok is feltaláltak, majd lementünk vacsizni.

-Gondolom észre sem vették, hogy eltűntem-nevettem el magam, lefele menet.

-Tomo megkérdezte,hol vagy-rántott vállat Hana.

-Kajak?

-Jah, mióta megtudta, hogy még nem vagytok együtt Kei-vel, nagyon rád kattant.

A kaja tűrhető volt, majdnem ettem is belőle valamit.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro