Mikor beértünk a szállásra, mindenki megkapta a szobáját.5-ösével voltak a szobák, mind a fiúknak, mind a lányoknak és mivel 13 lány van összesen, mi voltunk azok a "szerencsétlenek", akik egy 5 személyes szobán 3-an osztoznak.

Szépen berendezkedtünk,majd mikor végeztünk vele, lementünk a recepció melletti kis pihenő helyiségbe a megbeszélt találkozóra.

-Nah, most, hogy mindenki itt van, kezdeném is.Remélem mindenkinek sikerült kipakolnia.Elmondanám a mai programunkat.Ez után a kis értekezlet után megebédelünk, majd szabadfoglalkozás van este fél 7-ig.Azaz kisebb csoportokban körbe nézhettek a városban. 7-kor vacsora, majd utána közös program. A takaró idejét még nem fixáltuk le.Attól függ meddig tartanak a programjaink.Most-nézett az órájára drága tanárnőnk-fél 1,mint mondtam megebédelünk és utána azt csináltok amit akartok.

Bevonoltunk az ebédlőbe.Csak utolsónak értünk be a lányokkal,a "nagy" tömeg miatt,így körbe néztünk, hol maradt üres hely.A távolban Tomo integetését vettük észre.

-Gyertek,foglaltunk helyet!-szép ráérősen odabattyogtunk, majd helyet foglaltunk köreikben.

-Milyen jó, hogy jöttetek, ide akartak leülni a tanárok...-könyebbült meg Haru.

-Értem én, szóval csak helyfoglalónak vagyunk jók.

-Nem ez mondtam!-védkezett.

-Pedig úgy hangzott-szállt be Chise és Hana is a vitába.

-Ne forgasd ki a szavaim [Név]!

-És ha igen?-nevettem ki.

-Oh-jött oda sensei-Nem is bánom, hogy jó tanulók is ültek ide Kei-n kívűl.Talán így még menthető.Hozzátok vissza köreinkbe...Ne hagyjátok, hogy a gonosz átvegye felette az uralmat.

-Nah de tanárnő!Velem mi baja van?-kérdezte meg Tomo,sensei csak kuncogott egyet, majd tova haladt.

-Hogy mivan?-néztek össze a fiúk.

-Amúgy Tomo kérdezhetek valamit?

-Mondjad csak.

-Mi a tökömért van rajtad szemvedő?

-Mert menő!

-Volt.Oviban...

-Úú,nyugodj békében Tomo.

-Rekt.

-Ez kész-nevette el magát Ni-chan is.

-Nesze-vette le, majd zsebre vágta.

-Így jobb-mosolyogtam rá.

Kihozták az ebédet.Valami leves volt tele zöldséggel.Egy egész lábassal hoztak, majd egy merőkanállal benne letették az asztalra.

Felemeltem a merőkanalat.És néztem mi sok jó van benne.

-Fhúj, nah jó ki az a bátor, aki megkostólja?

-Add ide-kapta ki a kezemből a kanalat Ryo, majd szedett magának egy picit.Belekóstólt.

-Nah?Milyen?

-Amúgy egész finom...-láttam a huncut mosolyt a szája szélén, így én is mertem egy aprót, amivel kikentem a tányérom szélét, mintha már ettem volna.Én is a számba vettem.Tudom,hogy ételre nem mondunk ilyet, de borzasztó volt.Hányni tudtam volna.

-Hm...Tényleg nem rossz.

A többiek is szedtek, de ők már nagyobb adagot maguknak.Chise és Hana szintén azt csinálták, mint én,mert van eszük🤣.

Az összes diák félrehúzta a száját, a kaja ízének hatására.A kiszedett adagjukat, pedig ott hagyták.Mikor hozzánk jöttek oda, megálltak egy pillantra.

-Ízlett lányok?-mosolygott ránk a néni.

-Igen, nagyon finom volt, köszönjük szépen.

-Ennek örülök...-szedte össze a mosogatni valót, majd ott hagyott minket.

-De lelkiismeret furdalásom van.

-Egész jól hazudsz-konstantálta magában Tomo.