-Miről van szó?-bontotta ki felhúzott szemöldökkel a joghurt-ját Haru.

-Drága húgom, Kei-vel aludt.

-Megcsalsz?-tette a kezeit mellkasára.

-Ugyan már, semmi sem volt-Kei jött le a konyhába, majd mögém lépve hátulról elkarolt a fejem búbjára, pedig egy puszit nyomott.

-Jó reggelt-ásítozott.Ni-chan ismét egy lenéző pillantást intézett felém, Haru pedig lefagyva figyelte a jelenetet.

Nem tudtam ilyenkor mit kéne tenni, így inkább felálltam, megfogva kajám és kanalam a szobám felé vettem az irányt.Zavaromban nem tudtam mit csinálni, így a telefonom került a kezembe.

Miután valamennyire lenyugodtam, legalább is, már nem vert annyira a szívem, mint eddig,visszamentem a konyhába, de ott senkit sem találtam.

Felkészültem a legrosszabra és kopogás után benyitottam Haru szobájába.

-Hali-köszöntem alig hallhatóan.

-Oh, [Név], mi szél hozott?-nézett fel a telefonjából.

-Nem kéne ma próbálni vagy valami?-a pólóm alját morzsolgattam ujjaimmal, amit a fiú is egy idő után észrevett és felkelt az ágyból.

-Gyere-kócólta össze a hajamat.Kei-t is kiszedtük a szobájából, majd elindultunk Ryo felé.

Kopogtunk,de válasz nem érkezett.Ezért újra megtettük.

-Hagyjuk-fordultam el az ajtótól.

-Várj,van valami, ami tuti beválik...

-Mi?-döntöttem oldalra a fejem.

-[Név],vegyél már fel valamit, nem szégyelled magad így rohangálni előttünk!?-Haru be sem fejezte a mondatát, a zár már kattant is és Ni-chan nézett ki rajta-Megvagy te kanos állat-támasztotta ki az ajtót a lábával,mielőtt visszacsukja.

-Mit akartok?-forgatta meg vörös szemeit.

-Téged-huzogattam a szemöldökeim.Nem hagyhattam ki-Most viccen kívül próbálni kéne-kezdtem el játszani egy hajtincsemmel.

Nagy nehezen, de a többiek hatására beleegyezett így az annak kijelölt terembe vettük az irányt.Amint beléptünk egyből szemet szúrt az a hatalmas dob leghátul, ahol Kei foglalt helyet,a két gitár és a mikrofon, amit most még nem kapcsoltunk be, csak az erősítőket.

Elkezdtünk próbálni, de valami nem passzolt.Valahogy most nem olyan volt, mint máskor.

-Nah jó, ez így nem fog menni-álltam meg a szöveg közepén-Kei,te késel egyes ütemek elején,Haru,félrefogod az akkordokat, te pedig Ni-chan,nem figyelsz a basszusra és vagy sietsz vagy lemaradsz.Én meg most nem vagyok énekelgetős hangulatomban. Az egész egy nagy katasztrófa.Tiszta hamis az egész, még ha a ritmus a helyén lenne, azt mondom jól van, de így...Függesszük ezt fel mára-indultam ki a szobából.

-Hé [Név]-szólt utánam Haru.

-Most hagyjad-intette le Ni-chan.