A vizsga után lassan mindenki hazament.Mi is így tettünk , most kivéve Ni-chan-nal, nem Haru-val.Beléptünk a lakásba és lerúgtam magamról a cipőmet,a táskámat pedig behajítottam a nappaliba, ami egy nagy puffanással ért földet.
-Megjöttem!-kiabáltam be a konyhába, majd a szobám felé vettem az irányt.Bevágodtam az ágyba és nagy nehezen kihorgásztam a zsebemből a telefonom.Felnéztem a közösségi oldalakra,néztem pár Yostube videót...Ilyenek,egyszer csak az zavart meg,hogy kopogtak az ajtómon.
-He?-fordultam a hang felé.
-Csak én vagyok...-dugta be a fejét Ni-chan-Segíthetnél meggyőzni őket, apa ma este jön haza, feltehetőleg pár órán belül, így arra gondoltam, hogy beszéljük át, hogyan tervezzük, hogy egyedül elengedjenek téged 3 fiúval a tengerparta.
-Simán, mi lehet benne olyan nehéz?Megmondom, hogy ugyan már, mi lenne,te is ott vagy.
-Van benne valami-foglalt helyet az ágyamon.Olyan keserédesen mosolygott és nem tudtam rájönni, hogy miért.Rossz érzés volt így látni, így rámosolyogtam.
-Mi a baj?
-Semmi-persze, gondolhattam volna.Miért pont velem lelkizne?Valahogy rosszul esett, de beletörődtem és betudtam a pubertásnak.
-Akkor jó.Ha lenne valami, majd mond el.
Felállt és kiment a szobából.Az ágyon már csak a hűlt helye volt, valamint a besüppedt kis rész, ahol előbb helyet foglalt.
Ismét játszani kezdtem, viszont ezúttal a laptopon.Egy ideig még gondolkodtam rajta, mi baja lehet, aztán beletörődtem, hogy nem mondta el.Csak szimplán nem akarja nekem elmondani.Lehet kéne neki valami "csajos este" pasi verzióban, ahol minden szart kipletyizünk magunkból.Talán Ryo és valamennyire Haru az egyik ilyen haverja.
Nagyon elgondolkodhattam, ugyanis már csak arra eszméltem fel, hogy apa nyitott be a szobába.
-Oh, szia-köszöntem, majd felálltam egy ölelésre...Már megszoktam, hogy perceken át tart ez a röpke másoknál pár másodperces cselekedet.
-Apa,tudunk beszélni? - hallottam meg Ni-chan hangját, feltehetőleg a folyosóról.
-Persze...-ment ki a szobámból és leült az asztalhoz anyával eggyütt.Velük szemben mi is helyet foglaltunk.
-Nah, szóval...Az van, hogy kéne a nyaraló valamikor a bandának egy edző táborra.
-Hmm-gondolkodtak el-[Név] is megy?
-Én vagyok a banda énekese.
-Rendben van...De, még valami-és igen, itt jön a várva várt de...-[Név]-en kívül lesznek lányok?
-Nem, ő az egyetlen lány tag.
-Szóval csak fiúk mennek...
-De Ni-chan is ott lesz.
-És ha...-a mondatot nem tudta befejezni, mert anya közbe vágott.
-Had menjenek.Úgy is ott lesz Ryo is, nem egyedül engedjük el-csapj bele muter!Tudtam én, hogy ez bejön, innen érzem, hogy nyert ügyünk van.
-Rendben...Mikor akartok menni?
-Majd még lebeszéljük a többiekkel.