Átkarolva a vállam közelebb húzott magához,majd a szemembe nézett.Hátra lökött, majd felém kerekedett.Közben elkezdődött a sorozatunk következő része, de ez egyáltalán nem zavarta.

Ajkait az enyémre tapasztotta, miközben az egyik lábával az enyéim közé térdelt,a kezeivel, pedig megtámasztotta magát a fejem mellett.

Átkaroltam a nyakát, majd teljesen lehúztam magamhoz.A fiú belemosolygott a csókba és feljebb húzta a rajtam lévő pólóját,ami alól már a fél hasam kilátszott.Azt sem tudtam mit csinálok, csak hagytam magam neki.Egészen addig, amíg meg nem szólalt egy telefon.

Nobu lemászott rólam, majd sóhajtva rámnézett.

-Menj...

-Valószínűleg az enyém...-kerestem meg a ruháimat, majd valahonnan a cuccaim közül előkerült az eszköz-Szia anya.

-Gondolom másnál alszol-ugyan nem láttam, de tudtam, hogy megforgatta a szemeit.

-Eltaláltad.

-Tessék?

-Khmm...Akarom mondani igen.Ne haragudj, hogy aggódnod kellett értem.

-Ez már valahogy jobban tetszett.Azért még a héten valamikor látni szeretnélek...-és kinyomta.Ez könnyebben ment, mint gondoltam...

✨✨✨

Valamikor hajnalba mehettünk el aludni, mert addig tovább szinkronizáltuk a különféle megfilmesített csodákat.

A délután történtek után, egyáltalán nem bántam, hogy Nobu mellettem alszik.Hátulról ölelte át a derekamat, ami egészen reggelig kitartott.

-Nem fogsz így fázni?-nézett végig rajtam.Hát...Igen,csak az egyenruhám, meg a télikabátom volt nálam-Reggelente hidegebb van. Ne adjak kölcsön egy pulcsit? - meg sem várta a válaszom, kutatni kezdett a szekrényében és le merném fogadni, hogy direkt a legnagyobbat szedte elő.

Mit volt tenni, miután rámerőszakolta a vastag pulcsiját ő is felöltözött, majd a suliba vettük az irányt.

-Nem fognak hiányozni a tancuccaid?

-Nem...Ma csak matek, föci és töri lesz a tanulós tantárgy.A matek és a töri nálam van, múlt héten, pedig a padban felejtettem a föci cuccom, szóval...

-Értem.Akkor szerencséd van.Amúgy. Tudod, a tegnapi...Maradjon a, mi kis titkunk-nyújtotta a kisujját.

-Rendben-mosolyogtam rá, majd elfogadtam.

Amint beértem az osztályba, egyből a helyemre siettem, majd ledobva a táskámat és levéve a kabátomat leültem a székemre.

-[Név]?

-Oh.Szia Chise!-mosolyogtam a lányra.

-Rajtad meg mi van?

-Mi?-billentettem oldalra a fejemet.

-Kibékültetek Kei-vel?

-Dehogy!

-Akkor kié ez a pulcsi?

-Jah, hogy ez...Nem tudom, hogy elmondhatom e -gondolkodtam el.

-Mi az, hogy nem tudod, hogy elmondhatod e?!-kiabált fel, talán kicsit túl hangosan, mire befogtam a száját.

-Chise...

-Te titkolsz előttem valamit [Név]...

-Dehogy titkolok!

-Akkor kitől van a pulcsi?

-Nobu-tól -a lány csak kinyitott szájjal nézett rám-Hahó... Föld hívja Chise-t!-lengettem meg előtte a kezét.

-Mi az, hogy No-és ismét befogtam a száját.

-Ha nem halkítasz magadon én fogok...

-De...mi történt?

-Semmi, csak odaadta, nehogy megfagyjak-bocsii, de ez van.Kisujj eskü vagy mi.