A bőröm

A testem híven őrzi, beborítja,
Minden külső hatástól megóvja.
Mint az anya a kisgyermekét,
Védi a hőn féltett kincsét.

Minden természeti csapást kiáll,
Még akkor is, ha minden erőm elszáll.
Beburkolja a megtört, sérült  lelket,
Kizárja az azt töretlenül ostromló erőket!

Viszont ezen is nyomot hagy mindez a küzdelem,
Ahogyan teszi ezt folyamatosan, hevesen én bennem.
S ahogy a számtalan csapás végett megkérgesedik a belsőm,
Ugyanígy válik egyre vastagabbá a sokat szenvedő bőröm.