Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Part Two

Skylar szemszöge:

Menet közben éppen HyungWonnal beszélgettem mikor feltűnt,hogy WonHo eléggé lemaradt tőlünk,így hátra pillantottam és észrevettem, hogy kissé el van kenődve..de az is lehet,hogy szimplán csak fáradt.. HyungWon is követte tekintetemet majd halkan megszólalt..

-Nekem sem mondott semmi konkrétat,de tudom,hogy valami nincs rendben vele..napok óta alig alszik és tegnap mikor a szobájában voltam..nos,láttam az ágy mellett néhány üres üveget..-gondterhelten nézte egy darabig a fiút majd rám nézett..

-Próbálj meg vele beszélni hátha neked mondd is valamit..-nem mondtam semmit csak bólogattam, majd HyungWon bíztatásképp végigsimított jobb karomon és előre ment ChangKyunhoz..én egy kicsit lassítottam lépteimet,hogy betudjam várni WonHot,de a szöszi fiú annyira el volt foglalva saját gondolataival, hogy észre sem vett ahogy mellém ért,én nem akartam megzavarni,de muszáj volt megragadnom kezét ha nem akarom végignézni,ahogy lekapja azt az oszlopot..WonHo riadtan pillantott rám majd mikor tudatosult benne, hogy csak én vagyok az halványan elmosolyodott..

-Köszönöm..ha te nem vagy itt tuti,hogy megismerkedtem volna közelebbről azzal az oszloppal..
-nevetett fel mire én is elmosolyodtam..igaza lehet HyungWonnak,mert ez nem az az igazi WonHo féle nevetés volt,ez inkább olyan volt amit akkor csinál az ember ha valamiről nem akar beszélni..de nem kezdtem el faggatni.. még nem..

-Hát igen..ha én nem lennék melletted sok rossz döntést hoznál az biztos..- néztem rá magabiztosan és ő végre elővette igazi mosolyát..

-Az biztos..és az is,hogy oltári nagy mázlista vagyok,hogy vagy nekem..- ölelt át félkézzel és egy puszit nyomott fejem búbjára,de mint az eddigi pillanataink ez sem tartott sokáig..

-Hé gerlepár..nem akarom megzavarni ezt a meghitt kis pillanatot de igazán szedhetnétek a lábatokat ha időben be akarunk érni..-kiabált nekünk JooHeon mire kibújtam Woni karja alól és megszaporáztuk lépteinket,mivel JooHeon most az egyszer tényleg igazat mondott és épphogy beértünk mielőtt becsengettek,de a srácok még elkísértek a termemig, ott viszont sajnos szétváltak útjaink mivel ők egyel felettem jártak..épphogy beestem az ajtón utánnam már lépett is be a töri tanár,mire gyorsan leültem a helyemre és felszerelésemet előpakolva próbáltam minden figyeltem az óra további részére összpontosítani.. az első két óra kész kínszenvedés volt,de miután kicsengettek a második óráról is cuccaimat összeszedve indultam meg a folyosó felé ahol elvileg WonHonak kellett volna várnia.. nos igen, csakhogy nem láttam sehol a magas fiút..furcsálltam is, hogy nincs sehol mert minden nap megvár,mert ilyenkor egymás mellett van óránk,s mivel nem találtam,elindultam a termük felé,hátha ott van vagy ha esetleg nem a srácok biztos tudják merre lehet..ahogy beléptem a terembe egyből meg is pillantottam a fiúkat,ám WonHot itt sem találtam..

-Hé srácok nem tudjátok merre lehet HoSeok??-álltam meg hirtelen előttük, de ők csak nagyokat pislogtak és úgy néztek rám mitha hülye lennék..

-Ömm..az első órán még itt volt.. aztán amint kicsengettek felpattant és elrohant..-szólalt meg KiHyun..remek akkor ezek szerint kihagyott egy órát és ki tudja hol mászkál..

-És azt nem kérdeztétek tőle,hogy hova megy??Vagy nem mondott semmit??-kérdeztem reménykedve hátha előrébb jutok az ügyben,de persze miért is lenne ez ilyen egyszerű..

-Hát valami olyasmit hadart el, hogy megkeres téged..de nem vagyok ebben sem biztos..-nézett rám Shownu miközben tarkóját vakargatta,és most én néztem úgy a srácokra ahogy az előbb ők rám..úgy érzem valami itt nem stimmel..

-És azt nem tudjátok esetleg hova mehetett??Mármint nyílván való,hogy nem hozzám jött,de akkor vajon hova??-kezdtem el töprengeni,de hiába..egyre jobban kezdett aggasztani a dolog és egyre jobban aggódtam érte, mert reggel mikor utoljára beszéltünk úgy tűnt rendben lesz,de ezek szerint nem így lett és kitudja mi történhetett azóta,és persze hiába hívogatom nem veszi fel..próbálkoztam azzal,hogy ha nem reagál a hívásokra akkor írok neki üzenetet,de ez is hiába..az aggodalom valószínűleg kiült már arcomra is mivel HyungWon nyugtatgatni próbált..

-Sky nyugi,biztos nincs semmi baja..valószínűleg csak egy kicsit kiereszti a gőzt és majd meglátod következő órára előkerül..-bíztatóan elmosolyodott de tudtam,hogy ezt még ő sem gondolja komolyan,hiszen mégiscsak a legjobb barátjáról van szó és ismerem annyira HyungWont, hogy tudjam bármi ami WonHoval kapcsolatos az nagyon fontos neki és ezeket nem veszi félvállról..istenem HoSeok hol a fenében lehetsz?!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro

Tags: