Skylar szemszöge:

Mint minden reggelem ez is ugyanúgy indult,a szokásos időben keltem majd elvégeztem reggeli rutinjaimat,s a szekrényem előtt állva tanakodtam, hogy mit kéne felvennem aztán végül úgy döntöttem,hogy maradok egy egyszerűbb szett mellett ami szaggatott farmer,egy fehér felső és a szintén fehér tornacipőm.. ahogy ezekkel megvoltam a konyhába vettem az irányt,ahol reggeli gyanánt gyorsan összedobtam magamnak egy szendvicset majd miután összeszedtem a cuccaim bezárva magam után az ajtót elindultam KiHyunék háza felé,akik nagy szerencsémre csak egy utcával laknak arrébb..út közben bedugtam fülembe a fülesemet és zenét hallgatva ballagtam a kihaltnak tűnő utcákon,végig csak egyenesen,majd jött egy jobb kanyar aztán ugyan ez megint és megint csak egyenesen.. ahogy megérkeztem a kiszemelt házhoz kiszedtem fülemből a fülhallgatót és bekopogtam és nem kellett sokat várnom ugyanis az ajtó egy percel később kinyílt is és egy kissé álmos WonHot pillantottam meg,aki khmm..egy szál alsóban álldogált előttem..először szerintem nem nagyon fogta fel,hogy én állok vele szemben,de ahogy ez tudatosult benne széles vigyorra húzta száját..

-Hali Sky..gyere csak be..-állt odébb, hogy én is be tudjak lépni a házba..

-Jó reggelt,és ahogy elnézlek neked még nagyon az van..-vigyorogtam én is amire WonHo csak egy grimaszt vágott és széttárt karokkal felém lépkedett,s előttem megállva szorosan magához ölelt..azt nem mondom,hogy váratlanul ért tette mert nálunk ez megszokott az viszont nem,hogy egy szál alsóban ölelget,ezért habozva bár de én is átöleltem majd ezt a meghitt pillanatot a srácok zavarták meg akik hatalmas robajjal vágódtak be a nappaliba..WonHo erre csak nevetni kezdett majd lassan elvált tőlem..

-Hát igen kicsit elaludtam,de két perc és összekapom magam..- nyomott egy puszit homlokomra majd az emelet felé vette az irány,de a lépcsőn megállva még visszaszólt..

-Addig helyezd magad kényelembe és hagyd figyelmen kívül a srácokat..ma reggel valamilyen különleges oknál fogva nagyon pörögnek..-töprengett madj megint csak elvigyorodott és felrohant az emeletre..én úgy tettem ahogy mondta s leültem a kanapéra,és éppen hogy sikerült ezt a mozdulatot véghez vinnem mikor hirtelen JooHeon vágódott le mellém és bal kezét átdobta vállamon,vigyorogva rám nézett..

-Nos Sky..ma is nagyon csinos vagy.. -bókját hallva nem azt a reakciót adtam amit ebben a helyzetben más lány..én csak szemeimet forgattam és egy nagy sóhaj után feltettem a nagy kérdést..

-Mit szeretnél már megint JooHeon?? -mosolyogtam rá,bár ez nem az az őszinte mosoly volt, sokkalinkább az a "mondd gyorsan mit akarsz és kopj le" mosoly,de persze JooHeon mint mindig most sem vágta le..vagy az is lehet,hogy igen csak figyelmen kívül hagyja.. na mindegy JooHeon így is-úgy is furcsa egy gyerek..

-Csak kérdezni szeretnék valamit..- itt bevetette angyali arcát ami..áhhh inkább hagyjuk,ezt akár napestig magyarázhatnám..

-Nem inkább kérni??-szólt közbe KiHyun aki elég feltűnően próbálta visszatartani mosolyát,na itt már kezdtem tényleg valami rosszat sejteni,de kíváncsi is voltam így kivártam a végét..

-Kussolj KiHyun..-és ezzel egyidőben hozzávágott KiHyunhoz egy párnát, szerencsétlen gyerek meg annyira megijedt,hogy leesett a fotel karfájáról ahol eddig üldögélt,szegény HyungWon meg szerintem egy enyhe szívinfarktust kapott mikor az az állat eldőlt mellette.. nehogy félreértse bárki is én imádom ezt a hét srácot,de néha már nekem is sok amit csinálnak..na de visszatérve HyungWonra ő éppen békésen eszegette a reggelijét mikor megtörtén az elöbbi jelenet.. komolyan azon aggódtam,hogy félrenyel aztán újra kell itt éleszteni,de hál' istennek ez nem történt meg,viszont ahogy látom ő sem aludta ki teljesen magát..

-Yoo KiHyun a jó isten áldjon meg, nem látod,hogy éppen eszek??Mi az istent ijezgetsz?!-mordult rá a magas srác KiHyunra,aki nem hagyta magát és kissé sértődötten visszaszólt..

-Nem szándékosan csináltam..és mellesleg nem én vágtam saját magamhoz egy kibaszott párnát, hanem az a vörösfejű majom ott!!- mutatott vádlóan JooHeon felé,és ezt a kijelentést természetesen MinHyuk sem hagyhatta szó nélkük..

-Hallod ezt JooHeon,KiHyun szerint egy orángután vagy..-és ezen a ponton tört ki mindenkiből a röhögés,még JooHeon is elnevette magát és majom hangokat kezdett el imitálni.. hmm.. nagyon könnyen el lehet terelni a figyelmét,így azt hiszem ma már nem tudom meg mit akart tőlem..a nagy állatkodás közepette WonHo is végre leért és meglepve tapasztalta meg mi is a helyzet..

-Hmm ez furcsa..két perce még a haverjaim házában voltam,de úgy látszik időközben átváltozott állatkertté..- vihogott saját viccén s ahogy mind a heten indulásra készen lettek megindultunk a suli felé..mivel nem laktunk messze az iskolától gyalog tettük meg az utat,bár igazából mehettünk volna autóval vagy akár busszal is,de a srácok és én is sokkal jobban szerettük a sétát mert ilyenkor letudják vezetni az oda és vissza úton a megmaradt energiát.. bár mondjuk nem is értem miről beszélek,hisz ezek a fiúk soha nem fáradnak el..szóval kis csoportunk elég hangosan haladt az iskola épülete felé...