Vajon most fogja megjegyezni, hogy ekkorka agykapacitással azt javasolja, hogy húzzak el a suliból? Vagy kiröhög, amiért azt mondtam neki, hogy nem értettem a kérdést? Egy pillanatra felnézett rám, aztán intett, hogy menjek közelebb, ezért előre léptem egy lépést.

-Nem harapok-mondta nevetve, aztán a nevemhez lapozott a naplóban. Most mi van?-Honey Grey! Ritka és szép neved van.

-Köszönöm?!-motyogtam bizonytalanul.

-Nincs bent anyukád telefonszáma a naplóban. Nem értem, hogy ezt az osztályfőnököd miért nem mondta neked. Van telefonszáma, igaz?-vonta fel a szemöldökét én pedig bólogatni kezdtem. Most megnyugodtam, hogy nem akar leidiótázni.

-De nem tudom fejből-vettem ki a zsebemből a telefonom, aztán beleptem a névjegyzékbe és kikerestem anyát. Mr.Mendes elé csúsztattam a telefonom, aki a képernyő és a napló között kapkodva a fejét, kezdte el írni.

-Egyébként kedves volt tőled, hogy nem hagytad, hogy veszekedjenek-csukta be végül a naplót, aztán felnézett rám.

-Ó....-csak ennyit sikerült kinyögnöm.-Ha látta, akkor miért nem állította le őket maga?

-Mert nem szeretek beleavatkozni a diákjaim magánéletébe, igaz nem az osztályban kellene jelenetet rendezniük, de nem tartom helyesnek, ha a tanárok beleszólnak a gyerekek életébe-válaszolta.

-Basszus, akkor tök feleslegesen csináltam magamból hülyét-motyogtam az asztalt bámulva.

-Nyugodtan mehetsz szünetre Honey-kezdett el pakolászni én pedig egy halvány mosollyal elköszöntem, aztán kisiettem a teremből. A folyosón Amie és Olivia vártak vigyorogva.

-Nem kérte meg a kezem-mondtam, miután odaértem hozzájuk.-Csak anya telefonszáma kellett neki.

-Lehet, hogy anyudra fáj a foga-suttogta nagyra nyílt szemekkel Olivia, Amie pedig elgondolkozva nézett rám.

-Jesszusom. Valószínűleg sokkal fiatalabb mint anya. Jó a fia nem lehetne..várjunk. Hány éves egyáltalán?-szaladt ráncba a homlokom.

-Biztos nem több harmincnál-válaszolta Amie.

-Ha nem mondanák, hogy tanár, akkor azt hinném, hogy az egyik végzős. Amúgy láttátok a tetoválásait? Egy csomó van a kezén-mesélte vigyorogva Olivia.

-De ma hosszújúban volt, nem?-nézett rá Amie.

-Jó, de tegnap egy fekete póló volt rajta. Ráadásul Nike. Van ízlése-bólogatott vigyorogva.

-Szerintem a Puma pólók jobban megmutatnák, hogy izmos a hasa, vagy sem.

-Perverz Amie a fedélzeten-nevettem. A csengő hangja adta tudtunkra, hogy sajnos mennünk kell történelemre, ezért visszamentünk az osztályba.

📖📚📖

Fél hatkor már javában szürkült és a köd is ellepte a kissé kihalt utcát. A konyha ablakjából tanulmányoztam a szembe szomszéd házát. Pontosabban a nappalijuk ablakját, tökéletes belátásom nyílt a csodálatos táncára.

-Kicsim, hányszor mondjam neked, hogy nem szép dolog a szomszédot kukkolni?-tette csípőre a kezét anya, aztán odajött mellém és ő is kinézett az ablakon, majd nevetni kezdett.

-Na látod? Túl vicces ahhoz, hogy ne nézzem-léptem el az ablaktól mosolyogva, aztán lehuppantam az egyik székre. Néztem, ahogy anya is leült velem szembe és szed a tésztából. 

-Milyen volt az iskola?

-Mr.Mendes elkérte a telefonszámod-mondtam, mire anya szemöldöke szinte a hajáig szaladt-Nem volt bent a naplóban.

-Így már mindjárt más. Milyen figyelmes egy tanár, ez már tetszik-bólintott mosolyogva-Hány éves?

-Nem tudom. Fiatal....

-Ezt úgy mondod, hogy fiatal, vagy úgy, hogy fiatal?-kérdeztem furcsa arckifejezéssel.

-Úgy értem, hogy nem egy vén szatyor, hanem egy fiatal szatyor.

-És helyes?-kíváncsiskodott vigyorogva. Azt hiszem el is felejtette azt a tésztát a tányérján.

-A többi tanárhoz képest ő egy műalkotás-válaszoltam unottan.

Anya a vacsora további részében kérdezgetett még Mr.Mendes-ről én pedig kezdtem magam kínosan érezni. Olyan volt, mintha valami vallatáson lennék. Miután befejeztük a vacsit, felfutottam az emeletre és az ágyamra ugorva elővettem a telefonom.

"Amy😍❤:Hallod Honey!?

Amy😍❤:Bazdmeeeg!!!

Amy😍❤:Hol vagy??

Me:Itt! Mi a baj?

Amy😍❤:Csekkold Mr.Mendes facebook profilját most!😍

Me:Aha, oké! Ha úgy van fent, hogy tanárúr, vagy Mr.Mendes, akkor már megyek is😂

Amy😍❤:Shawn Mendes-ként van regisztrálva.

Me:Te honnan tudtad meg a nevét?

Amy😍❤:Pár ribi a suliból kinyomozta aztán bejelölték. Gondolom visszajelölte őket, mert kihozta ajánlásként. NA DE INKÁBB NÉZD MEG!!!!!

Me:Jólvan na😂mintha annyira kiváncsi lennék a tanáraink facebook profiljára."

A keresésre kattintva bepötyögtem a nevét és szinte elsőként kidobta a sötétbarna hajú tanárunkat. A profiljára kattintva észrevettem, hogy már 42 közös ismerősünk van. Jesszus, rákattantak a diákok, mint döglegyek egy halott patkányra.

A profilképét elnézve biztos nem gondolnám róla, hogy tanít. Az összes tanárunk profilképe az osztályos csoportképekről kivágott arcuk.

"Shawn Mendes:Összetörted a szívem te tükör, amikor én téged😢💔
👤:Dave Gomes soha többet nem fogadok veled!😂"

Irodalom tanár, aki emojikat használ és rendszeresen posztol a facebookra. Najó nem lehet, hogy csak valamelyik végzős szórakozik velünk? Ha ő tanár, akkor én tehenész vagyok.

"Amie😍❤:Méghogy nem érdekel😂 még mindig az adatlapját böngészed?"

Ugrott fel a chat ablak én pedig meglepetten tapasztaltam, hogy már a két éves képeinél járok. Inkább bezártam az alkalmazást, aztán válaszoltan Amie-nek.

"Me:Kutakodtam egy kicsit😊😂...biztos, hogy ez a pasas tanár?

Amie😍❤:Én is ezen gondolkoztam.

Amie😍❤:VISSZAJELÖLT!!!😍😍

Amie😍❤:Pedig alig negyed órája jelöltem be😅

Me:Hát gratulálok?! Engem egyszer kitörölt a matek tanár...azóta sem jelöltem be, pedig szólt, hogy nyugodtan jelöljem újra.

Amie😍❤:Te nem jelölöd be Mr.Mendest?

Me:Minek?😂nem fogok vele soha az életben beszélgetni a posztjait olvasgatni pedig nincs kedvem.

Amie❤😍:Te tudod, de én a helyedben bejelölném😉"

A telefonom képernyőjét lezártam, majd leraktam az éjjeli szekrényemre.

📖📚📖

Utálok kosarazni és Mrs. Montgomery-nek pont ezt a játékot kellett a mai órára beszerveznie. Nem tudok soha kosárra dobni, maximum csak eltalálom a palánkot és ennyi. Arról nemis beszélve, hogy az osztálytársaim úgy játszanak, mint az állatok. Amint hozzád kerül a labda, szinte tízen köréd gyűlnek, löködnek és ordítoznak.

-HONEY!-kiabálta Pete, aztán nekem dobta a labdát. Mutogatott, hogy próbáljam meg kosárra dobni, ezért egy gyors mozdulattal elhajítottam a labdát. Ahogy számítottam rá megint csak a palánknak csapódott neki, ahonnan visszapattant és eltalálta Mrs. Montgomery fejét. Hirtelen mindenki odarohant a fejét fogó tanárnőhöz.

-Elnézést!-motyogtam miközben a tanárnő kezét fogtam.

-Folytassátok!-mutogatott. A többiek nemtörődöm stílusban visszamentek a pályára én viszont Mrs. Montgomery mellett maradtam.

-Elkísérem az orvosiba, ott adnak jeget..

-Rendben!-bólintott egy aprót, aztán a kezembe markolva indultunk el az orvosiba, de pechünkre a doktornő nem volt bent.-A tanáriban van hűtő. Azt hiszem van bent egy csomag borsó.

Miközben igyekeztünk a tanáriba, azon gondolkoztam, hogy mi a francnak kell nekik borsó. Fel vannak készülve az ilyen alkalmakra, vagy mi? Amint odaértünk én kopogni akartam, de a tanárnő egyből benyitott engem maga után húzva. A tanáriban tartózkodó tanárok egy emberként fordultak felénk és meglepetten bámulták a fejét fogó tesitanárunkat.

-Semmi gond! Csak egy palánkról visszacsapódó labda fejen talált és pontokat látok..

-A borsó kell?-kérdezte tőle a fizika tanárunk, válaszul pedig bólintott. Az idősödő férfi kinyitotta a hűtőt és kivett egy csomag mirelit borsót, amit a tanárnő kezébe adott, aki azonnal a fejéhez szorította. Kezdem magam kellemetlenül érezni a sok tanár között. Kivételesen még az igazgatónak is pont itt kel kávézgatnia, pedig van külön irodája.

-Hogy vagy Honey?-kérdezte, mintha csak tudta volna, hogy róla beszélek magamban. Ha most azt mondom, hogy jól, akkor az nem lenne félreérthető? Mármint eltaláltam a tesitanárnő fejét és boldogan meséle, hogy milyen jól vagyok...

-Mint mindig-vontam meg a vállam egy halvány mosollyal az arcomon.

-Mr. Mendesnek hála most már felhívhatjuk anyukádat, ha történne veled valami, vagy az iskolával neked köszönhetően-poénkodott az osztályfőnököm.

-Észrevettem, hogy nincs bent, ezért gondoltam elkérem-vonta meg a vállát az irodalom tanárom.

-És milyen jól tetted!-kiáltott fel mosolyogva a nyelvtan tanárnő. Most megmondanám neki, hogy és-sel nem kezdünk mondatot, de miután annyira hozzászoktam a netes rövidítésekhez, hogy dolgozatban is azokat használtam, inkább befogom.

-Felkészültél a matek dolgozatra?-vonta fel vigyorogva a szemöldökét Mr. McCullum. Csak szerintem örül a szenvedésünknek?

-Arra fel lehet?-kérdeztem vissza, mire elkezdett nevetni.

-Lassan biológia témazáró-pillantott fel a monitor mögül a tanárnő.

-Naés Honey a történelem röpdolgozatra felkészültél?-kortyolt bele a kávéjába a vörös hajú tanárnő.

-Akkor már az irodalomra is, ugye?-támaszkodott meg a térdein Mr.Mendes, az igazgató pedig hahotázni kezdett.

-Igaza van Shawn-nak, hagyjátok szegény lányt. Biztos felkészült a borzalmakra, igaz?

-Hát persze!-bólintottam nevetve.

halii!
eddig ez a leghosszabb rész. megpróbálom majd a többit is ilyen hosszúságúra megírni🙂
shawn és honey lassan, de valamikor biztosan eljutnak a szerelem kapujához, amin átlépve beteljesedik a kapcsolatuk😂