A történelem óra közben a figyelés helyett inkább a füzetem hátuljába firkálgattam. A töri tanárunk a végzősök osztályfőnöke, ami egyet jelent azzal, hogy teljesen szétszórt. Mindenkinek teljes erőbedobással segít megfelelő egyetemet keresni, miközben nekünk is besegít a bankett szervezésébe és közben több mint tíz osztályt tanít. Néha megértem, hogy miért idegbetegek a tanárok...
A kréta sercegése abba maradt, mire felkaptam a fejem, hogy leírjam amit a táblára írt, de csak egy félbemaradt mondattal találtam szembe magam. A tanárnőre néztem, aki sápadtan meredt az ajtóra, majd kiesett a kréta a kezéből és összeesett. Mindenki lesokkolódva nézte a földön fekvő tanárnőt, a döbbenet és ijedtség keverékétől megnémulva.

Violettel szinte egyszerre pattantunk fel és míg ő a tanárnőhöz ment én kirohantam a teremből, hogy szóljak valamelyik tanárnak. Mivel a tanári a másodikon van, ezért a lépcsőn feltrappolva rontottam be a békés terembe, mire a bent tartózkodó két tanár rám kapta a fejét.

-Miss.Grey magának elment az esze?-visított fel a rajz tanárnő, mire megráztam a fejem és az ajtóra mutattam.

-A tanárnő rosszul van-hadartam. Az idős nő szeme kétszeresére nőtt, majd felpattant a székből és kifutott. Nagyokat pislogva meredtem az ajtóra, amit hangosan csapott be maga után és azon gondolkoztam, hogy egyáltalán tudja-e, hogy hová kell mennie.

-Miss. Grey magának elment az esze?-kérdezte Shawn elvékonyított hangon, miután belekortyolt a kávéjába.-Hogy képzeli, hogy csak így becsörtet, mint egy felbőszült kan és felborítja a terem harmóniáját?

-Magánál sincsenek otthon, az biztos-forgattam a szemem, miközben összefontam karom a mellkasom előtt. A tény, hogy most már egy felnőtt is jelen van a teremben némileg megnyugtatott és vissza kellett volna mennem a többiekhez, de valamiért sokkal szimpatikusabb volt a tanári.

-Nos ma este biztos nem lesznek, mert elviszlek vacsorázni. Vagy inkább estebédezni-szaladt ráncba a homloka, nekem pedig az egekbe szökött a szemöldököm.-Úgy gondolom, hogy megérdemelsz egy igazi randit, szóval csípd ki magad.

-Nincs ellenemre-vigyorodtam el. Mindazok ellenére, hogy nem igazán szeretek nálam idősebbek előtt enni, már vártam ezt a szóban forgó randevút. Meg amúgy is kibaszott cuki, hogy egy ilyen dráma közben hív el randizni.

-Viszont most visszatérek-mutattam az ajtóra. Shawn halványan bólintott én pedig egy "Viszlát!" elmotyogása után kiléptem a tanáriból és visszaszaladtam az osztályomba.

📖📚📖

Miután hazaértem megrohamoztam a hűtőt és pár perc alatt melegítettem meg három virslit, amit aztán a kanapén ülve elfogyasztottam. A tvben valamilyen bugyuta szakácsműsor ment, ami csak háttérzajként funkcionált, ugyanis a telefonomba voltam merülve.

Egyébként a tanárnőnek semmi baja. A sok stressz miatt nem aludt az éjszaka semmit és a kimerültség miatt elájult. Mire visszaértem az osztályba már az asztalnál ült egy pohár vizet kortyolgatva.

"Olivia💜🏹:Szóval téged Mr.Mendes
próbált meg lenyugtatni?

Me:Ja...kissé beparáztam
hogy mi lesz a tanárnővel

Olivia💜🏹:Hmm.......
shippelek titeket😏

Me:Hogy mi? Na neeem!!
F

ejezd be! Megőrültél?!"

A küldés gombra kattintva még mindig a fejemet ráztam. Honey nyugi, senki sem tud semmit, csak Olivia képzel többet a dolgokba. Vagyis igazából csak a valóságot képzeli el, de neki erről még nem kell tudnia.

"Olivia💜🏹:Mr.Mendes egy fiatal pasi
te pedig egy fiatal csaj vagy...
tombolnak a hormonok és
szerintem cukik lennétek
együtt

Me:Ez most hogy jutott
eszedbe?

Olivia💜🏹:Nem tudom...
már egy ideje ezen gondolkozom..
mármint hogy ki illik a
legjobban a tanárúrhoz

Olivia💜🏹:És az te vagy Honey!

Me:Miért is?

Olivia💜🏹:Fogalmam sincs...
az ember nem mindig tudja
megmagyarázni azt, amit nem lehet.

Olivia💜🏹:Csak szimplán
kurvára jól néznétek ki
együtt!

Me:Oké Olivia, szerintem te
lázas vagy 😂"

Mindazok ellenére, hogy azon járt az agyam, hogy valamiből rájött-e arra, hogy Shawn már nem csak a tanárom, elég jól estek a szavai. Megnyugtatott a tudat, hogy van egy ember, aki talán támogatna, ha ez kiderülne. Bár jól tudom, hogy Amie is ugyan ennyire örülne nekem és mellettem állna. Vagy megfenyegetnének, hogy ha Shawn nem küldi át nekik a dolgozat kérdéseit, akkor elmondják mindenkinek...

A falon pihenő órára pillantva döbbenten vettem tudomásul, hogy már fél négy is elmúlt, értem pedig Shawn hatra jön az utca végébe. Anya ma este tízig dolgozik, de akkor sem biztonságos, ha Shawn ide jön értem, mert eléggé kotnyeles szomszédjaink vannak.
A kanapéról felpattanva rohantam fel az emeletre, majd a fürdőbe mentem és lehámoztam magamról a ruhám. Ahogy beálltam a meleg zuhany alá szinte azonnal úgy éreztem magam, mintha egyenesen Zeusz öntené rám a vizet, ami valljuk be, elég abszurd lenne.

A hajam megmosása után kiléptem a kabinból és a papucsomba belelépve átbattyogtam a szobámba. Egy törölközővel próbáltam valamennyire szárazra törölni a hajam, miközben a szekrényem előtt állva gondolkoztam azon, hogy mit vegyek fel.
Mit vegyen fel egy olyan lány, aki szinte csak farmert és pólót hord ezáltal csak pár értelmes ruhadarabja van?

Egy ideig vacilláltam két ruha között, de aztán a választásom egy fekete, térdfelettig érő ruhára esett. Miután magamra cibáltam az, egyébként kényelmes ruhát, megszárítottam a hajam és néhány tincset begöndörítettem.
Honey és a smink egyenlő Tom és Cattel..mindig próbálkozunk, de soha nem jön össze. Ezért is tettem fel azt a minimális sminket, amit minden nap szoktam kiegészítve Camila Cabello csokoládé színű rúzsával, amit egyszerűen imádok, és nem csak az íze miatt.

Amikor késznek nyilvánítottam magam, a telefonommal a kezemben huppantam le az ágyamra, majd a snapchatet megnyitva eldöntöttem, hogy csinálok egy új profilképet. Mivel az én kamerám automatikusan rárakja a fejemre a "szépítőt", ezért a snapchat kameráját szoktam használni. Igazából nagyon ritka, amikor selfiet csinálok. Mindig más arcot vágok, de mégis mindig ugyan olyan rosszul nézek ki. Vagy a hajam béna, vagy kancsal vagyok, esetleg elkenődött a szempillaspirálom és egyéb ilyen tragédiák, amik miatt inkább elkerülöm az előlapi kamerámat.

Tíz perc után bezártam az alkalmazást, nulla elkészült és tökéletes képpel, majd felvettem a bokacsizmám és letrappoltam a földszintre. Az ajtónál lévő hatalmas tükörbe belenézve elbizonytalanodtam. Nagyon ritka, amikor szoknyát hordok, mert a lábam nem olyan szép, mint egy modellnek. Utálom őket és szívesebben bújtatom nadrágba, mintsem mutogatom.

A telefonomat feloldva lecsekkoltam az időt, ami pontosan hatot ütött. Nagyra nyílt szemmel tettem el a telefonom a táskámba, majd téptem fel az ajtót és bezárva magam után gyors léptekkel elindultam az utca végébe. Nem kellett sokat gyalogolnom ahhoz, hogy meglássam Shawn mattfekete autóját.

Amint beültem mellé megcsapott a jóleső meleg és az a szokásos illat, ami a kocsi légterében tartózkodott. Mivel ma eléggé esőre álló időnk volt és még a szél is vad táncot járt, ezért kissé megbántam, hogy nem vettem harisnyát.

-Gyönyörű vagy!-jegyezte meg köszönés nélkül Shawn én pedig kissé piros fejjel megköszöntem a bókját.

-Nos te sem panaszkodhatsz!-bólintottam mosolyogva. Egy fehér inget viselt, aminek az első két gombja szabadon volt hagyva, fekete nadrággal és ugyan ilyen színű cipővel. Mégis az egész lényét a tökéletesre beállított haja dobta fel. Látszott rajta, hogy nem csak pár perc alatt csinálta meg, mégis annyira laza volt a maga precizitásával. Shawn csak halkan felnevetett, majd megszüntette a köztünk lévő távolságot és kezét az arcomra simítva, ajkait az enyéimhez préselte. Miközben ajkaink szinkronban jártak lágy táncot, az én hasam hatalmas sebességgel liftezett a szívemet gyorsabb ütemre késztetve.

Miután elváltunk egymástól nevetve töröltem le a szétkenődött rúzst a szájáról, majd a visszapillantóban meglepetten tapasztaltam, hogy rajtam sikeresen bekapcsolódott a "csókálló" funkció és ugyan úgy színezte ajkaimat, mint amikor felvittem rá. Shawn beindította a motort, majd kikanyarodott az útra és elindult egy számomra ismeretlen étterembe. Megkértem még délután, hogy ne vigyen puccos helyre, mert igazából az éttermekért sem rajongok. Előbb eszek egy utcai árus bódéjánál, mintsem egy Micheline csillagos étteremben.

Az út csendben telt. A motor egyenletes zúgásával elvegyült a rádió halk hangja. Éppen a Taki Taki ért véget, amikor leparkoltunk egy kis épület előtt, ami a "My danica" nevet viselte. Shawnnal szinte egyszerre nyitottam ki a kocsi ajtaját és néztem a gyönyörű betűkkel írt feliratra az üvegfalon. A név láttán önkétlenül is mosolyra húzódtak az ajkaim és Shawn kezét megfogva tipegtem a bejárat felé.

Amint beértünk a kellemes légterű helyiségbe megcsapott az étvágygerjesztő ételek illata. Miközben leültünk egy asztalhoz jobban szemügyre vettem az éttermet. Vajszínű falaihoz passzoltak a tölgyfa színű asztalok és a hozzájuk tartozó székek. A falakon néhol idézetek voltak a főzéssel és az ételekkel kapcsolatban, a plafonról pedig több gyönyörű csillár lógott le.

-Látom szereted jobban szemügyre venni a dolgokat-jegyezte meg Shawn mosolyogva én pedig a gesztust viszonozva bólintottam. Az asztalunk felé közeledő pincérre tévedt a tekintetem, aki hatalmas mosollyal állt meg mellettünk.

-Üdvözlöm önöket a My danicában! Éttermünk a finom borokról és isteni ételekről híres, ezáltal az étlapunkon számos fogás található, köztük a Konyhafőnök ajánlata és a Vendégek kedvence is.-mondta el a szokásos szövegét még mindig vigyorogva, ami engem is mosolygásra késztetett. Hiába volt álmosoly és ordított róla, hogy unja ezt elmondani mindig mindenkinek, rám akkor is ragályos volt a vigyora.

Az étlapra pillantva próbáltam gyorsan átnézni azt a rengeteg ételt, ami ott volt, ugyanis Shawn szinte azonnal elmondta, hogy mit szeretne fogyasztani, viszont én, a döntésképtelen lány, csak ott ültem és próbáltam megfejteni pár olasz étel nevét.

-Nos én azt hiszem maradok a konyhafőnök ajánlatánál-csuktam be végül az étlapot. A férfi felfirkantotta a füzetébe a rendelést, majd sarkon fordult és az asztalok között szlalomozva eltűnt a lengőajtó mögött.

-Egyébként honnan jött ez az ötlet?-tettem fel azt a kérdést, ami már az ominózus pillanat óta foglalkoztatott.

-Nos úgy gondolom, hogy megérdemelsz egy ilyen "minden lány álma" randit, ahogy említettem.-vonta meg a vállát nevetve.-És szívesen ragadok meg minden olyan alkalmat, amikor kettesben lehetek veled.

-Ez mérhetetlenük cuki volt, de vannak még itt...

-Rendben Honey, ne rontsd el az idilli pillanatot-szakított félbe egy halvány mosollyal, mire halkan elnevettem magam. Amolyan háttérzeneként ment Jessie J Queen című dala, ami továbbra is mosolygásra késztetett. Imádom ennek a dalnak azt a rengeteg pozitív üzenetét, hiszen mindenkinek erre van szüksége. Kit érdekelnek a romantikától csöpögő szarok, amikor a legtöbbünknek a "gödörből kihúzós" dalokra van szükségünk?

-Hogy ne csak te beszélj-vigyorodtam el, válasz helyett pedig játékosan megforgatta a szemét-Miért pont ide hoztál?

-Nem tudom-adott egy tőle szokatlanul rövid választ.-Tudod az Esthajnalcsillag arra a felemelő és eltévedős túrára emlékeztet, szóval gondoltam ez egy tökéletes étterem erre az alkalomra. Mindazok ellenére, hogy ez egy veszélyes játék, örömmel kattintottam a play gombra.

-Maximum eltüntetjük a föld felszínéről azt, aki meglát minket, ha már a veszélyért élünk-vontam vállat, majd a tőlünk nem messze ülő hölgyre néztem, aki nagyra nyílt szemmel meredt rám, ezért kínosan elvigyorodtam és biccentettem egyet.

-Miért érzem azt, hogy most minden körözött bűnöző képét lepörgeti a fejében?-szaladt ráncba Shawn homloka én pedig halkan felnevettem.

-Az életem tele van ciki pillanatokkal. Amikor paparazzit játszottam este, de a vakum bekapcsolva maradt. Amikor beleestem a szökőkútba, mert megijedtem egy poloskától. Vagy amikor neked rohantam a folyosón, mert Oliviat kerestem.-emlékeztem vissza a fejemet ingatva életem legcikibb pillanataira.

-Vagy amikor leképernyőfotóztad a snapem-nevette el magát az én arcom pedig rózsákat megszégyenítő árnyalatot vett fel.

-Köszönöm, hogy újra eszembe juttattad azt, hogy még egy telefont sem tudok normálisan leejteni. Egyébként az a kép azóta is megvan, mert elfelejtettem kitörölni-tettem hozzá egy vállvonás kíséretében.

-Ja persze, "elfelejtetted"-rajzolt macskakörmöket a levegőbe. Már éppen vissza akartam vágni, amikor ijedten meredt mögém, majd a kézfejemet megfogva elkezdett suttogni.

-Ott van az igazgató..-amint elhagyta ez a négy szó a száját, szinte hallottam a szívem vad dobogását és az agyam segélykiáltásait a friss oxigénért, ugyanis annyira ledermedtem, hogy levegőt se vettem. Shawn beszélt valamit, de nem igazán figyeltem rá, ugyanis a táskámat megragadva ugrottam mellé, majd bújtam el az asztal mögé.

-Honey nem valami klisés filmben vagyunk-nézett le rám homlokráncolva, mire megforgattam a szemem.

-Nos azt hiszem offolnunk kell ezt a vacsit és el kell húznunk-ragadtam meg a kezét, majd amilyen gyorsan tudtam, kiszaladtam az étteremből. Amint kiértünk a friss levegőre egy kicsit lenyugodtam, de féltem attól, hogy meglátott minket és hívta a rendőrséget, vagy esetleg a következő munkanapon kirúgja Shawnt. Szótlanul indultam el a fekete autó irányába, amibe ugyan ilyen némasággal ültem be és csatoltam be a biztonsági övet.

-Oké, a vészhelyzet elhárítva, nyugi!-mosolyodott el, miután ő is beszállt.

-Hogy a francba tudsz ilyen nyugodt lenni Shawn?-vontam fel a szemöldököm, miközben félig felé fordultam.

-Úgy, hogy nem látott meg. Nincs semmi értelme annak, ha a semmiért idegeskedünk. Inkább keressünk valami gyorséttermet, mert éhes vagyok-indította be a motort.

Miközben a rádióból Ariana Grande Thank u, next című dala üvöltött, ugyanis feltekertem szinte max hangerőre, hogy valami tompítsa a gondolataimat, az elsuhanó tájat figyeltem és továbbra is csak az járt a fejemben, hogy mi van akkor, ha az igazgató meglátott minket. Hogy akkor Shawn karrierjének lőttek és én leszek az új ribi a suliban, aki kikezd a tanárjával. Hogy milyen véleménnyel lesz rólam anya és apa. Hogy ez lesz a friss hír, amin mindenki csámcsogni fog. És hogy ez mennyire szét fog minket szakítani.

hi angels!
hogy vagytok? 😊
belehabarodtam a tanár×diák könyvekbe, szóval publikáltam egy újat Fetish címmel. akit érdekel az nézzen bele ❤
love u guys!