A vasárnap estémet a fodrásznál töltöttem. Mivel a hajam vége már eléggé töredezett volt, ezért elhatároztuk, hogy vágatunk belőle. Matilda a fiatal fodrászlány mosolyogva lépett mögém és végigsimított a hajamon.

-Ne legyen nagyon rövid!-pillantottam rá a tükörből.

-Eddig esetleg?-mutatott a vállamig, de megráztam a fejem. Pár centivel lejjebb ment én pedig egy kis habozás után belementem. Állítása szerint szuperül fog állni, szóval remélem igaza lesz.

-Hiányozni fogsz Kicsim!-fogtam meg egy tincset. Matilda halkan felnevetett, aztán intett, hogy menjek utána, mert megmossa a hajam.

Végig arra gondoltam, hogy el kellene futnom, mert szörnyen fogok kinézni. Kislánykorom óta hátközépig érő hajam van, biztos, hogy változtatni akarok én ezen?

De aztán a végeredmény tényleg nem lett olyan borzalmas, sőt..most jöttem csak rá, hogy már évekkel ezelőtt változtatnom kellett volna, hiszen sokkal jobban állt, mint a régi hajam. Basszus, biztos nagyon gázul néztem ki vele..ebbe belegondolni is rossz, hogy évek óta rontottam az emberek látásán a hülye fejemmel. Jó persze ettől én sem lettem Gigi Hadid, de azért mégsem volt annyira ronda és semmilyen fejem.

📖📚📖

A hétfő reggelem azzal indult, hogy ellapátoltam a havat a felhajtóról és a járda egy részéről is, mivel már csak előttünk fedte hóréteg. Mivel anya korán ment dolgozni, ezért ez a feladat rám hárult, majd miután kész lettem vele, felkaptam az iskolatáskám és elindultam a pokolba.

Útközben megcsodáltam a már roskadásig, hóval megrakodott fákat és a házak ablakát. Közeledik a Karácsony, ezáltal nagyon sokan kidíszítették már a házaikat. Tavaly anyával megvetettem a led égőt, mondván hogy ki akarom vele dekorálni a házat. Nos a 100m felirat elkerülte a figyelmem és csak akkor jöttünk rá, hogy milyen nagy, amikor kiszedtük a dobozból. Eredetileg a házra kellett volna rakni, de mi a konyha falára ragasztgattuk körülbelül a negyedét. Az biztos, hogy gyönyörű volt tőle a konyha.

Ahogy beértem a meleg épületbe azonnal lehámoztam magamról a kabátom, majd biccentettem a kedvesen mosolygó portásnéninek és felmentem az osztályba. A kabátomat felakasztottam a fogasra, aztán leültem a helyemre.

-Szia Honey!-köszönt szinte egyszerre Amie és Olivia.

-Baszki de jó a hajad, te szent ég-vett egy tincset a kezébe Amie, aztán engedte, hogy az lazán kiessen onnan.-És milyen puha. Nagyon jó!

-Honey, csodálatosan áll! Olyan vagy, mint azok a lányok azokon a képeken-vigyorgott rám Olivia.

-Milyen lányok milyen képeken?-szaladt ráncba a homlokom.

-Fogalmam sincs, de akkor is nagyon jó! Nekem is ilyen haj kellene, de ha levágom és megbánom, akkor soha nem bocsátom meg magamnak-biggyesztette le a száját.

-Ezt úgy mondod, mintha olyan hosszú hajad lenne-jegyezte meg Amie. Olivia haja pár centivel volt csak hosszabb, mint az enyém.

-Jó, de nagyon lassan nő. Már mindennel próbálkoztam, de nem akar hosszabb lenni.-vonta meg a vállát, aztán megköszörülte a torkát és elmosolyodott, ahogy Amie is.

-Miért vigyorogtok így? Én lettem a királynő?-vontam fel a szemöldököm.

-Már ma próbálunk-jelentette ki izgatottan Olivia.-Most miért nézel rám így? Jövőhéten lesz a musical..

-Másra se vágyom jobban, mint próbálni délután-jegyeztem meg unottan. Pedig az volt a tervem, hogy keresek valami sorozatot és azon élem ki az életem.

-Annyira jó lesz-ugrált a széken vigyorogva Amie.

-Te mióta örülsz így ennek?

-Azóta, mióta megtudtam, hogy Brad is eljön minket megnézni-vigyorgott mint a tejbetök.

-Az egész suli ott lesz.

-Jó, de Honey, te is tudod, hogy Brad nem arról híres, hogy részt vesz a sulis előadásokon. Általában kiszökik és hazamegy, de most csak miattam megnézi, te szent ég. Olyan izgatott vagyok!

-Hát még én...tök magas hangokat kell kiénekelnem és félek, hogy elrontom. Mi van akkor, ha elkezdrk köhögni? Te jó ég! Az nagyon ciki lenne!-hadarta el kétségbeesetten Olivia, aztán rám nézett. Most nekem is mondanom kellene valamit? Mintha temetésen lennénk.

-Nos én remélem, hogy nem leszek éhes. Ha éhes vagyok, akkor néha morcos is, de nem akarom magam tele enni, mert...mi van akkor, ha felpuffadok és olyan leszek, mint egy tehén? Te szent ég! Jaa ezt már mondtad...te hihetetlenül messzi ég!-emeltem a tekintetem a plafonra. Hát nem lennék Oscar díjas színész az biztos. Amie és Olivia sértetten néztek egymásra, aztán mindketten elővették a telefonjukat és inkább azt kezdték el nyomkodni. Hahh szép, mondhatom...összefogtak ellenem.

Az első órák némileg gyorsan és békésen elteltek, viszont az utolsó három valami szörnyű volt. Angolból a tanárnő kitalálta, hogy megszivat pár embert és valami új idegtépő módszert talált ki a felelők kiválasztására. Szerencsére ezt megúsztam, viszont francián az volt a feladat, hogy a kedvenc zenénket fordítsuk le franciára. Mivel hirtelen csak a Firework jutott eszembe, ezért annak estem neki. Viszonylag jónak éreztem, amikor végeztem vele. A tanár az enyémet kérte, hogy megnézi..nem volt semmi baj a fordítással, de megjegyezte, hogy milyen szar zenei ízlésem van. Ezek után már csak a székpakolásra vágytam a leginkább tesi helyett. Nem is értem, hogy miért mi pakolásszuk mindig a székeket. Nem vagyunk olyan erős osztály tekintve, hogy a legtöbb fiú olyan, mint akit most loptak a nádasból.

-Láttad volna a tanárnő arcát, amikor meglátta, hogy Pete a Bed-et fordította le.-nevetett mellettem Olivia-Azt hiszem még soha nem reagáltak így Ariana vagy Nicki zenéjére.

-Várj az hogy is van?-szegeztem a plafonra a tekintetem és próbáltam felidézni magamban azt a dalt, de nem jártam sikerrel, szóval legyintettem egyet és Amie-re néztem, aki nevetgélve telefonált.

-Mike is megnézi majd-mosolyodott el Olivia.

-Mike aki olyan drága, mint a Nike cipő-nevettem a béna poénomon.-Összejöttetek?

-Azt nem mondanám, inkább csak alakulgat-igazította meg a hosszú és citromsárga fülbevalóját.-Mike nagyon kedves és megértő srác.

-Elhiszem!-bólogattam nagyokat pislogva.

-Az az egy év sem zavar. Nem a korkülönbség fogja megszabni, hogy mennyire szerethetjük egymást, nemde? Legalább enyém a dominancia, ha érted, hogy értem-bökött oldalba a szemöldökét vonogatva.

-Hát Olivia, nem hiszem, hogy engedné...-kezdtem, de Amie érkezése félbeszakított.

-Oliviaaaa-kezdte vigyorogva. A lány egy nagy sóhajtás kíséretében rám nézett, mert ő is tudta, hogy valószínűleg Amie pont az imént szervezett magának programot. Amie végül addig győzködte a kissé ideges Olivia-t, ameddig igent nem mondott. Amie szinte azonnal elviharzott mi pedig próbálni kezdtünk.

Szerencsére, mi rénszarvasok, csak Olivia részénél jövünk be és valami idióta "hóidéző rénszarvas táncot" járunk. Mennyi az esélye annak, hogy nem égünk le?
A rajz és drámatanárunk azt is tervezte, hogy a végén mindannyian elénekeljük az All i want for xmas is you-t, de szerencsére hamar elvetette, ugyanis nem fért volna bele a háromnegyed órába, amit az igazgató szabott neki a darabra.

Mivel a próba végére értünk, ezért elbúcsúztam a többiektől és a folyosóra mentem. A kabátomat az államig felcipzároztam, ami rossz ötletnek tűnt, mert nem tudtam lehajolni normálisan a táskámért.

-A francba!-morgolódtam és a cipzárért nyúltam, ami megmakacsolta magát és nem tudtam lehúzni. Ott álltam a folyosón közepén, állig felcipzározott kabátban és majdnem elestem annyira próbáltam lehúzni, de nem jött össze.

-Miért vagyok ilyen szerencsétlen?-kérdeztem a táskámat bámulva, aztán beletúrtam a hajamba.

-Honey?-hallottam meg egy ismerős hangot, mégis majdnem szívinfarktust kaptam.

-Mr.Mendes üdv!-intettem egy elég hülye vigyorral.

-Szervusz Honey!-biccentett.-Hát te?

-Rénszarvas vagyok, vagyis leszek majd jövőhéten az előadáson. Már ha ezt addigra leszedem magamról-utaltam a kabátomra.

-Ebből nem sokat értettem, de biztos így van-nevetett-Nem szeretnéd lejjebb húzni a kabátod?

-Neem, tök jó így-mondtam szarkasztikusan, aztán rájöttem, hogy valószínűleg ebből sem értett sok mindent. Az a hülye cipzár szinte az orromig ér.

-Tessék?-szaladt ráncba a homloka. Egy nagyot sóhajtottam, aztán a táskámra mutattam.

-Odaadná?

-Ezt?-mutatott ő is a táskára.

-Nem, a parkettát-forgattam a szemem, aztán újra elkezdtem cibálni a cipzáram.

-Mit csinálsz?-jött közelebb és felvette a táskám a földről.

-Démonűző táncot járok-motyogtam. Addig cibáltam a cipzárt, amig a kis kocsiról leszakadt a fogó része és a kezemben maradt.

-Hát az letört-jegyezte meg nevetve.-Olyan vagy, mint egy kispingvin. Várj segítek..-tette vissza a táskám a többi közé, aztán közelebb jött. Lehet, hogy jobb lett volna, ha inkább elszaladok, ugyanis kibaszottul zavarban voltam. Ott állt körülbelül öt centire tőlem és a cipzáramat próbálta megcsinálni, miközben én tartottam attól, hogy véletlenül állba ver. Egy diadalmas mosoly után ellépett tőlem és intett, hogy próbáljam meg lehúzni a cipzárt, ami sikerült.

-Végre!-vigyorodtam el.-Köszönöm! Maga egy született cipzárjavító.

-Semmiség, mondjuk féltem, hogy beleharapsz a kezembe-jegyezte meg. Minden vágyam volt az irodalomtanárom öklét harapdálni.

-Én sem voltam teljes biztonságban, mert majdnem kiütötte a fogam-vettem fel a táskám a vállamra.

-Ne haragudj Honey!-mondta nevetve, mire halványan elmosolyodtam.

-Naés hány része van még annak a regénynek, amit anya olvas egész nap?-kíváncsiskodtam.

-Még egy, de ajánlottam neki egy ehhez hasonlót is, ami öt részes. Nagyon lelkes lett-bólogatott egy halvány mosollyal.-De ha ez valami rovására megy, akkor szólj és beszélek vele. 

-Dehogy! Örülök, hogy anya végre le tudja foglalni valamivel magát, meg amúgy is legalább nem nézi folyton a házvásárlós műsorokat a tv-ben, szóval ez egy hatalmas pozitívum. Amúgy maga jön az előadásra?-kérdeztem. Egy kicsit sok kérdést teszel fel Honey, állítsd le magad!

-Persze!-válaszolta szinte azonnal-Az utolsó nap, utána pedig téliszünet és még tanítás sem lesz plusz talán nevethetek rajtatok, ki nem hagynám.

-Naa ez gonosz volt! Én leszek a legjobb rénszarvas, akit a Föld valaha hordott a hátán ebben biztos lehet.

-Elhiszem!-fonta keresztbe a karját a mellkasa előtt.

-Naés maga felügyelő tanár lesz a sulibulin?-bukott ki belőlem egy újabb kérdés. Miért kérdezek ennyit?

-Másfél órán keresztül büfés leszek-húzta ki magán büszkén, aztán elkezdett nevetni.

-Az tök jó, a konyhásnénivel?-vontam fel a szemöldököm.

-Kicsit szokatlan nekem ennyi kérdésre válaszolni. Általában a diákok szoktak az én kérdéseimre, de a válasz, igen. Viszont ő csak fél óráig tud maradni, mert dolga lesz. De azért majd tombolok a büfében Little Mix zenékre. A Touch az én szerelmem...

-Ugye csak viccel? Mármint kicsit furcsa lenne és....

-Persze-szakított félbe nevetve-Nem hallgatok női előadókat. Mielőtt előjön a feminista éned elmondom, hogy csak azért, mert nem bírja a fülem, ha megpróbálnak túl magas hangokat kiénekelni és sikítoznak mint az apácák az őrült paptól.-mondta. Ez a hasonlat te szent ég...

-Ne már pedig én is úgy szoktam énekelni viszont nekem csak az a része elviselhető. Ha elkezdek énekelni, akkor garantálom, hogy legszívesebben alulról szagolná az ibolyát.

-Honey, nem veszel komolyan! Egy komoly áriát nyomnak le-mondta felháborodva. Azt mondta, hogy nyomnak le? Mr.Mendes nem úgy beszélt, mint akit kamerán figyelnek és arra várnak, hogy mikor esik ki a szerepéből?!

-Akkor kiket hallgat?-tettem zsebre a kezem.

-Drake, G-Eazy és egyéb hozzájuk hasonló embereket. De az igazat megvallva nem sok időm van zenét hallgatni. És te?-vonta fel a szemöldökét.

-Ez hosszú lesz, szóval One Direction, Camila, Ariana, Nicki, Fifth Harmony, Big Sean, Little Mix, The Chainsmokers, Kygo, Rita Ora, Hailee Steinfeld, Maggie Lindemann, BTS, Bebe Rexha plusz néha Justin Bieber is szóba jön. Viszont Loren dala valami eszméletlen-hadartam el vigyorogva. Az arcából ítélve már a felénél elvesztette a fonalat.

-A BTS jó!-bólogatott.

-Neee..nem tudom magát elképzelni BTS-t hallgatva-ingattam a fejem nevetve. Biztos dolgozat javítás közben BTS-t énekelget.

-Nos akkor egyszer majd meghallgatjuk együtt az eddigi összes dalukat.-mosolyodott el.

📖📚📖

"Olivia💜🏹:Mike azt mondta, hogy alig várja a jövőhét szerdát😍annyira cuki

Me:Az☻

Olivia💜🏹:Mintha csak téged látnálak😂😂

Me:Nekem nincs frufrum😛

Olivia 💜🏹:Nembaj...a hajad az akkor is hasonló és te vágsz mindig
ilyen arcot, miközben tele pakolod az üzenetet ilyen emojikkal:😂😄😅😹🤰

Me:Az a terhes nő mit jelent? Mert én nem várok babát...

Olivia💜🏹:Sírok😂😂véletlenül odakeveredett, viszont ami késik az nem múlik🤰

Me:Majd olyan húsz év múlva talán készen állok egy gyerekre, de szerintem akkor is megenném előle a csokit😂😂

Olivia💜🏹:Szegény gyerek🙈😹😹"

"Amie Jones felvett a(z) Mézestea nevű csoportba.

Me:Mézestea?😂🍯

Amie Jones:Na megszólalt Honey🍯

Olivia Austin:Ú sziasztook!😄 végre van egy közös csoportunk, de miért ez a neve?

Amie Jones:Mert ezt iszom😂nem volt jobb ötletem

Olivia Austin átnevezte a csoportot a következőre: sartorius család😻

Me:Ki a franc az a Sartorius?

Olivia Austin:A világ legcukibb kisfiúja😍

Amie Jones:Csak szivatsz?😂hát biztos nem lesz ez a csoport neve

Amie Jones átnevezte a csoportot a következőre: Marvel fanok🤝

Me:Egyre jobb lesz😂😂

Olivia Austin:Leszólod Jacob-ot, amikor a Marvel tök ovis dolog?

Amie Jones:Miért szerinted azért a gyerekért rajongani nem az?

Me:Jóolvan nyugalm van stácok!

Olivia Austin:Beszívtak az ujjaid?😂

Átnevezted a csoportot a következőre: 🇧🇿

Amie Austin:Az meg milyen zászló?

Me:Ja bocsi félrenyomtam😅

Átnevezted a csoportot a következőre:🇨🇦

Olivia Austin:Szóval Amie miért hoztad letre a csoportot?

Amie Jones:Mert arra gondoltam, hogy elmehetnénk futni, nem?

Olivia Austin:Most? Télen? A majdnem térdig érő hóban?

Amie Jones:Jó, de csajok gondoljatok bele, hogy ha én felveszem a szoknyát, akkor hogy fogok kinézni

Me:Na oké Amie végeztem veled!🙇‍♀️

Kiléptél a beszélgetésből."

📖📚📖

-Ma jön haza Edward-emlékeztetett anya. Egy széles vigyorral felvettem a táskám és adtam egy gyors puszit az arcára, aztán szinte feltéptem a bejárati ajtót és kimentem a hideg fehérségbe. Boldogan indultam el az iskolába, hiszen délután, amikor hazaérek már apa is itthon lesz.

A nap elég lassan telt legalábbis számomra. Amie szerint elrepült, mint egy kolibri és nagyon kevés időt lehet az ő szerelmével, aki a téliszünetet a hegyekben tölti. Azt hiszem, hogy onnan nem fognak zökkenőmentesen lejutni, hiszem ha hóvihar lesz, akkor ott kell maradniuk, Amie pedig pont ettől tart, ugyanis együtt akarnak szilveszterezni.
Amint kicsengettek az utolsó óráról én voltam az első, aki kirohant a teremből. Gyorsan bedobtam pár könyvet a szekrényembe, aztán magamra kaptam a kabátom és a táskám, majd kicsit lassítva a tempómon kimentem a suliból. Megálltam egy pillanatra és hunyorítva néztem a parkolóba, ahol apa állt. Előszőr nem ismertem fel, de aztán hangosan felsikítottam és dacolva a hóval és a csúszós úttal, rohanni kezdtem apához, aki pár tanárommal beszélgetett. Amint odaértem hozzá a nyakába ugrottam.

-Jajj Honey!-simogatta a hátam nevetve-Hogy vagy Kicsim?

-Álmosan lefárasztott a fiz...-és itt inkább befogtam, ugyanis a fizika tanárom vigyorgott rám.

-Képzeld hazamentem és mit látok? Anyád olvas...olvas. Ez annyira meglepett, hogy percekig csak bámultam rá nagy szemekkel. De olyannyira olvasott, hogy észre sem vette, hogy hazaértem. Aztán elmondta, hogy az új irodalom tanárod ajánlott neki pár könyvet és hogy nagyon kedves, ezért gondoltam megismerkedek az új tanároddal. Nos igaza van és alátámasztom amiket mondott!-mondta, majd Mr.Mendes-re nézett, aki elmosolyodott.

-Akkor gondolom már kivégezte az egészet-jegyeztem meg nevetve. A fizika tanáromnak annyira tetszett a "poénom", hogy hangos nevetésben tört ki, aminek hatására pár diák érdeklődve kapta felénk a fejét.

-Mindig is mondtam, hogy ez a lány a te humorodat örökölte-ingatta a fejét még mindig nevetve a már idősödő férfi.

-Jajj ugyan Timothy, Honey nem olyan vicces, mint jómagam-vigyorodott el apa.

-Ebben igazad van Edward!-értett vele egyet és egyszerre kezdtek el nevetni. Apa már elég régóta jó barátja a fizika tanárunknak, aki nagyon sokat szokott átjönni a feleségével vacsorázni. Miközben apa és Timothy bácsi beszélgettek, addig én Mr.Mendesre néztem, aki a buzgón hulló hópelyheket vizslatta. A barna haján már jó pár hópelyej pihent, ahogy a vállán is. Mindig is fáziskéséses voltam és talán ezért is jöttem még csak most rá, hogy miért jön be a diákoknak.
1.Sokkal fiatalabb, mint a többi tanár. Konkrétan szerintem közte és a legidősebb tanár között kemény ötven év van.
2.Vicces és nem veszi olyan komolyan az órákat, de mégis megtanítja az anyagot.
3.Nem utolsó sorban még jól is néz ki. Ki nem örülne annak, ha egy helyes tanár magyarázná az anyagot?
Plusz szerintem még egy diákot sem fektetett meg...vagyis kitudja. A sulinkban hihetetlen gyorsasággal terjednek az ilyen hírek, hiszen a legtöbb "legjobb barátnő" sem tudja a száját tartani és kikotyog mindent, vagy a lány lesz annyira csalódott, hogy bosszút áll a tanáron.

Feltűnően sokáig bámulhattam, ugyanis rám emelte barma szemét, aztán barátságosan elmosolyodott és a kabátja zsebébe süllyesztette a kezét. A fekete bőrkabátja helyett most egy ugyanolyan színű szövetkabát volt rajta, ahogy apán is. Timothy bácsi egy hatalmas, szürke kabátot viselt, amiben úgy nézett ki, mint egy habcsók.

-Megyünk?-vette el apa a táskám én pedig bólintottam. Elköszöntünk tőlük és beültünk a meleg kocsiba, aztán hazamentünk.