Eső 💦
-Megjöttem. - kiáltottam fel és le rúgtam a cipőm
-Szia kicsim remélem, nem áztál el.. - anya jött ide mosolyogva, de amint meg látott le fagyott az arcáról a mosoly - Mért, nem vártad meg amíg el áll az eső?
-Majd el mesélem. - el indultam fel a lépcsőn
-Vegyél egy meleg fürdőt majd gyere a konyhába csinálok neked teát. - mondta kedvesen
Bólintottam és már fenn is voltam.
Fürdés után, jól be öltöztem. Fel húztam egy rózsaszín köntös pulcsit, egy hosszú nadrágot és a mamuszomat. Anya már a konyába ült. Le ültem vele szembe és magamhoz vettem a jó meleg epres teámat.
-Apa, nem jön? - kérdeztem anyát
-Itt vagyok! - jött ide az emlegetett szamár
-Apa te tudod, hogy Sophie-val össze vesztem David miatt. Szóval Dia-val ki találtuk, hogy hogyan hozzuk őket össze. A terv sikeres volt, mindent meg beszéltek és meg probálják. - meséltem el nekik nagy vonalakban. Direkt ki hagyva, hogy, nem bocsátok meg neki.
-Most hol van? - kérdezte anya mosolyogva.
-David-éknél. - mondtam és bele kortyoltam a teámba
-És te mért, nem maradtál? - tette fel a kérdést apa, amire félre nyeltem az innimet.
-Jól vagy? - kérdezte aggódó tekintettel anya
Bólogattam és reménykedtem, hogy mire normalizálódik a légzésem, el felejtik a kérdést.
-Szóval, mért nem maradtál ott? - mért reménykedtem?
-Mert még haragszom rá és ezt a témát itt lezárom. - ekkor csörögni kezdett a telóm. David hív, amit nem igazán értek.
"Szia, holnap nem én viszlek suliba, hanem a nővéred"
Ki is nyomtam a hívást.
-Köszi anyu a teát. Most fel megyek, mert fel kell hívnom Justin-t. - mondtam és már mentem is a szobámba
Hívás: Justin
"Szia kicsim, mondjad."
Erre fel nevettem, máris jobb kedvem lett.
-Szia Justin. Jaj, de szeretlek, egy szavaddal meg mosolyogtatsz. Holnap megyünk eggyütt suliba?
"Persze, de történt valami?" egyből aggódik
-Mivel nem tudok hazudni neked, ezért csak azt mondom, hogy majd el mesélem.
"Át mennyek?"
-Igen, gyere! - visítottam egyből, amire a vonal tulsó végén Justin nevetni kezdett - Tudod mit hozz cuccot, nálam alszol.
"Oh oké, remélem ezt sokszor fogod még mondani."
-Lüke, na akkor gyere!
Egy 30 perc múlva a szerelmem meg is jött. Kopogott én meg le rohantam ajtót nyitni és a nyakába ugrottam. Legszívesebben így maradtam volna, de még mindig esik az eső és szegényke vízes. Be jött velem együtt.
-Mit szólnál hozzá, ha át öltöznék, mert így meg fázunk mind2en. - meg simizte a hajam, amire le ugrottam róla
-Nekem már mindegy. Én teljesen szét áztam, szóval lehet, hogy beteg leszek. - mondtam nagy mosollyal. Justin csak nevetett majd adótt egy hosszú csókot
-Ő az új barátod? - kérdezte apa Justin mögül
-Yep. - válaszoltam vigyorogva
-Justin Evans. - nyújtott kezet kedvesen, amit apa szerencsére elis fogadott
-Edward McCullum. - apa kedves vele?
-Apa minden rendben? - kérdeztem gyanakvóan, össze húzott szemöldökkel. Justin elé álltam, amit ő eléggé furcsált.
-Igen. Küzdött érted, szóval nem irritál annyira, mint Ryan. - mondta apa nyugodtan
Apa és Justin beszélgetett egy kicsit majd fel mentünk. Le ültem az ágyra és vártam, hogy Justin el mennyen öltözni. Na teljesen más történt. Elöttem kezdett el vetkőzni.
-Justin! - szóltam rá, amire egy gonosz mosollyal felém fordult. Igaz, hogy láttam már fél meztelenül, de most egy száll alsóba van! Égett az arcom és el is takartam a tenyeremmel. Kicsit ki kukucskáltam hát, ha fel öltözött, de nem. Itt ül velem szembe.
-Valami baj van? - kérdezte pimaszul
-Igen, öltözz fel! - erre magához húzott. Rá hajtottam a fejem a csupasz mellkasára és mélyen be lélegeztem az illatát. Át öleltem. Nagyon aranyos volt, mert a fejét meg a nyakhajlatomba rakta. De ez csak egy félre vezetés volt, mert el kezdte puszilgatni a nyakam.
-Justin!-rá szóltam finoman, mire ki is szívta - Hé! Kérlek, Justin...nem akarom..
El tolt magától és a már könnyes szemembe nézett.
-Ne haragudj kérlek, csak olyan gyönyörű vagy és...soha nem tudnám rád erőltetni.. - le szegezte a fejét. Meg fogtam az arcát és így húztam egy csókba.
-Nagyon szeretlek és most.. - bele tüsszentettem az arcába szegénynek - Ne haragudj!
-Semmi baj. Egyb csodálom, hogy eddig, nem lettél beteg. Hisz velem voltál mikor én beteg voltam. - meg puszilta a fejem, majd fenn voltunk még pár órát és mentünk aludni
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro