[The Rose - Sorry dala alapján]

Sajnálok mindent.

Sajnálom, hogy nem vigyáztam rád eléggé; hogy összetörtem a tükröt a fürdőszobában; hogy nem mentem táncolni veled; hogy nem voltam rád elég büszke; hogy nem mondtam elégszer, mennyire sokat jelentesz nekem és mennyire szeretlek; hogy nem kértem bocsánatot soha; hogy nem vittelek magammal, amikor a haverjaim találkozni hívtak, vagy amikor a lányok hívtak el; hogy nem fogtam a kezed, amikor a városban sétáltunk; amiért sosem dőltem a válladra; hogy nem fordultam meg és mentem utánad, amikor még lehetőségem lett volna utolérni; amikor nem borítottam az ágyra a bőröndöd és kezdtem a tartalmát visszapakolni a szekrénybe; hogy elfújtam az illatgyertyáid; hogy nem vittelek randizni; hogy nem kínáltalak cigarettával; hogy nem ismertem el a sikereid.

Sajnálom, hogy nem voltam hozzád elég jó.

Sajnálom, hogy nem lehettem az, akire vártál.

Sajnálom, akkor is, ha tudom, hogy már elkéstem.

A ma este
Egy olyan este, ami eltakarta az arcát
A gondolataim összemosódnak
Miért ilyen nehéz ismét minden?

Eldőlök az ágyunkon.
Az ágyamon.

Igen, már csak az enyém.

Úgy suttogom hiányod a párnámba, hogy tudom, kettőnk közül már csak egyedül vagyok magányos.

Remélem, hogy ő majd boldoggá tesz téged. Úgy, ahogy azt megérdemled.

Úgy, ahogy nekem kellett volna.