Egy sípoló hangra ébredtem fel. Hirtelen nem tudtam hol vagyok, majd  eszembe jutott minden. A repülő, a sziget.

-Mi ez a hang? És mennyi az idő?-morgom fáradtan.

Nem fogok összetörni csak mert nem vagyok otthon. Haza fogok jutni egyszer.

-Hajnali öt és az ébresztőt hallod. Siess az öltözéssel, mert elfogunk késni.

-Igyekszem. Mit kell húzni?-kezdtem kutakodni a szekrényemben, mivel fogalmam sincs, hogy  milyen ruhát kéne felvennem.

-Húzd ezeket-dob nekem fehérneműt, egy fekete trikót és egy fekete nadrágot.

Miután felöltöztem kimentünk a házból. Rengeteg velem egykorú gyereket láttam. Vajon ők hogy kerültek ide? Őket is elszakították a családjuktól?

Egy hatalmas csarnokba tartunk.

-Ne ijedj nagyon meg. Gyakran gonoszak az őrök-böki meg Color az oldalam, én meg értetlenül nézek rá.

-Figyelj nagyon amit majd mondanak-mondja alig hallhatóan. Nagyon halk ez a lány.

-Szervusztok ifjú ujjoncok!- egy kis pódiumon egy fehér ruhás, ősz hajú férfi szólal meg. A mikrofon nagyon felhangosítja a hangját és recseg.-A nevem Whtie. Biztos sokan nem tudjátok, hogy mit kerestek itt, és hogy hol vagytok. A Szigeten vagytok. Itt megfogtok tanulni küzdeni és megtanultok túlélni. Azért vagytok itt, mert a szüleitek, testvéretek vagy barátotok a mi ügyeinkbe kerültek. Ebből kifolyólag sajnos nektek kell bűnhödni helyettük, de érezzétek magatokat kiváltságosnak, mivel nem öltünk meg titeket. Ma még hagyunk titeket megbékélni a helyzettel, de holnap elkezditek az edzést. Felsorolom ki milyen csoportba fog tartozni.
Alan Rider, Joker Hunter, Neerg Viola és Holla Hella. Ti vagytok a kettes csoport. Axe Alex, White Zed, Rainbow Color és Black Day. Ti vagytok az egyes csoport -itt még felsorolt egy csomó nevet, amire nem figyeltem oda. A gyerekeket néztem ahogy sírnak és nyavajognak, valaki sokkoltan áll.-Este beavatás lesz. Midenki menjen a csapatához és rendeződjetek. Aki menekülni próbál meghal. - fejezi be White, mire mindenki megindul. Ijedten nézek körbe Colort keresve, de elszakadtam mellőle.

-Color!-kiáltom.-Col-

-Ne kiabálj te csitri! Húzz innen a francba és menj ki azon a retkes kapun.-Mondja egy őrszerüség ingerülten és taszít egyet rajtam.

-De a társam-kezdenék bele, de valaki megragadja a karom és elkezd húzni maga után.

-Ne kiabálj. Nem szabad. Gyere.

-Color. Annyira megijedtem.-suttog ijedtwn.-Azt hittem itt hagytál. Az a bácsi megakart ölni igaz?

-Nyugodj meg. Ő egy nagyon kedves ember, de a látszatot tartania kell, miszerint utálja a gyerekeket. Rednek hívják. Ő lesz az egyik tanárod.

-Tanárom?

-Nem figyeltél mi? Tanulnunk kell, mint minden gyereknek. Valószinűleg Zed lesz az osztálytársad. -ezt hallván egy fintort vágtam.

-Mi az?-kérdi Color elmosolyodva.

-Zed. Olyan gonosz. Mindig gúnyolódik rajtam.-szontyolodok el.

-Majd kedves lesz ne aggódj. Kicsit bizonytalan az újoncokkal.

-Color! Day!-integet felénk Alex.

-Na? Hogy vagy új lány? Látom én hogy könnyes a szemed hisztis. Hiányzik az anyukád kis pisis? -amjnt meglát Zed rögtön elkezd gúnyolni.

-Neked mégis mi bajod van velem?- fakadok ki.-Miért mondod folyton, hogy hisztis vagyok, hogy sìrok és vinnyogok! Szerinted hogy érzem magam? Nem igaz, hogy nem tudsz békén hagyni! Még csak tíz vagyok-erednek el a könnyeim, melyek dúrván letörlök kézfejemmel.

-Ezt jól megcsináltad. Gratulálok. Most szerined, hogyan fog megnyugodni? Te is ugyan ilyen voltál Zed. -ölel át Alex miközben szúrós szemekkel nézi Zedet.

-Nem igaz. Én nem vinnyogtam ennyit. És külömben is. Én meg még csak kilenc vagyok. Nem értem mit keres a mi csapatunkban egy siró-riró kis liba- ölti ki rám Zed a nyevét, és be megy a házba.

-Ne törődj vele. Hidd el... Ő is enyire sírt, mint most te, de aggódj. Minden oké lesz rendben?-nyom egy puszit Alex a homlokomra.

-Ühüm.-hüppögök.

-Egyes csapat! Mit keresnek itt még? Azonnal menjenek innen vagy bajban lesznek!-kiált ránk egy másik őr.

-Gyertek menjünk be.- Húz maga után Color.-a fehér csarnokba vagyunk még mindig.

Egy étkezőbe megyünk. Olyan, mint az iskolai kajálda, csak sokkal nagyobb. Beállunk a sorba és a két konyhás néni kiadagolja nekünk az ételt...márha ez egyáltalán az. Elmegyünk pár asztal mellet és leülünk.

-Szia-köszön nekem a mellettem lévő lány.

-Hali-mosolygok rá miközben kostólnám a kajám de közbeszól.

-Tuti meg akarod azt kostólni?

-Csak nem olyan rossz-szemezek a kanalamon lévő fehér kupaccal.

-Hajrá-nevet fel az ismeretlen lány.

-Akkor háromra-mondom és elkezdek számolni- Egy..kettő..három- beveszem a számba a kanalat.

Hihetetlenül pocsék ez a kaja. Egyszerre édes, keserű és sós. Eléggé elfintorodhattam, mert a lány elnevette magát.

-Ő próbált figyelmeztetni-mosolyodik el Color.

-Te is kapsz-mondom és az ismeretlen szájába tolom a kaját.

-FUUU-sikít fel, de hamar elkezd röhögni.

-Amúgy Hella vagyok, de szólíts Heninek. Azt jobban csípen-kacsint rám miközben nevet.

-Day vagyok-kacsintok én is.

-Nagyon jó fejnek tűnsz-nevet fel-Tudod én két héttel elötted jöttem.

-Akkor te is új vagy. Téged is elraboltak?-kérdem elszomorodvan.

-Igen. De tudod-gondolkodik el-itt jobb az életem, mint otthon.

-Hogy-hogy?-kérdem ránézve.

-Tudod..-sóhajt- anyám egy autó balesetben meghalt, mire apám elkezdett inni. Állandóan részeg volt és vert. Kétszer megpróbált megerőszakolni, de valahogy mindig megmenekültem-nevet fel keserűen-Majd egy napsütéses nap, fekete ruhás alakok jelentek meg és elragadtak. Nem sikítottam nem ellenkeztem. Nem érdekelt ha meghalok. Majd egy szúrást éreztema karomban és elnyelt a sötétség. Itt ébredtem fel.-apró könnyek gyülnek a szemébe.

-Sajnálom hogy megkérdeztem. -ölelem meg.

-Ü-üm-rázza meg a fejét.- elkellett mondanom már valakinek. Nem akarunk barátok lenni?

-Nem vagyunk még azok?-kacsintok rá. -Akkor majd minden ebédnél itt találkozzunk oké? De mennem kell, mert felkell készülnöm valami beavatásra.-hadarom miközben felkelek, mert Alex meg a többiek várnak rám.

-Figyelj-kapja el a kezem még mielőtt elmennék.-Lehet, hogy sokkot fogsz holnap kapni. Szörnyű a beavatás. A lényeg hogy éld túl. Segítek majd-enged el és elmegyek Color után aki már elindult.

Vajon mi ez a beavatás? Miért mondja mindenki, hogy éljem túl? Mifog velem történni? Egyre jobban félek, de még jó, hogy itt van Color és Heni. Na meg Alex.

-Day?-Color integet a szemem előtt.

-Bocsi, csak gondolkodtam-nevetek fel.

-Menjünk be-húz be a faházunkba.

Vajon mikor értünk ide?