-Alex. Ne nyalogass kérlek-ásitanék, de amikor kinyitom a szemem és meglátom azt, hogy nem Alex nyalta meg az orrom kippatan a szemem.-Reex. Jó reggelt!-simogatom meg a hátát.-Ma még feküdnöd kell, de itt maradok veled egy darabig. A koncert csak este lesz-simítom tovább a barna bundánt.

-Ha befejezted a kutyázást, akkor a diri van a telefonnál-szól Alex az ajtófélfának dőlve.

-Már vártam a hívását, főleg vasárnap délelőtt-vigyorgok rá, majd felkelek a kutya mellől, aki követne, de finoman visszanyomom.

-Marad! Nem mozoghatsz. Pár perc és itt vagyok-nyomom vissza a fejét és kimegyek.

-Jó napot tanár úr-eröltetek egy kedves hangszínt a hangomra, pedig semmi kedvem sincs az igazgatóval csevegni.

-Jobbat Day. Miért is verekedett a fiammal?

-A fiával? Én? Tegnap? Jaa igen rémlik valami-nevetek fel kínosan.

-Hallgatom Day.

-Nos. Elöször is közlöm, hogy a fia egy gyáva féreg, aki két haverjával egy kilencedikest rugdosott, miután az a földre került. Majd miután egy egy pofonnal leteritetem őket, a kedves fia egy méretes hussánggal hátulról leakart csapi, de a kutyám a nadrágjánál fogva arrébb rángatta, hogy megvédjen, mire a maga őrült fia elütötte az ággal a kutyám! Eltörte a farkát, ezzel kis hijján megölve!-emelem föl hangom a telefonba. Egy nagy levegőt veszek és kifújom. A diri türelmesen várja, hogy lehiggadjak, hisz ismer.

-Lehiggadt?-kérdi miután hallotta sóhajom.

-Igen. Elnézést. Csak nagyon fel tud idegesíteni az igazságtalanság.

-Köszönöm, hogy elmondta. Sejtettem, hogy nem ok nélkül verte meg őket, de ettől függetlenül egy napot büntetésben kell lennie és szeretném engedélyezni, azt hogyha ilyeneket lát nyogodtan rendet rakhat, ha érti.

-Értettem és köszönöm.

-Mellesleg a földön fekvő fiúval mi lett?

-Elfutott miután kiütöttem a fiát.

-Értem. Nos viszont megyek. További szép napot. Visszhall-mondja és letette a telefont.

-Viszhal-mormogom mosolyogva. Bármennyire szigorú nagyon bírom az igazgatót. Igazságos. Miután letettem, vissza mentem Rexhez.

-Tudod,-ülök le mellé- volt már egy kutyám és nagyon hasonlitasz rá. Nem rég halt meg-hajtom le a fejem, mire Ő elkezdi nyalogatni a kezem.- Köszönöm, hogy vagy.-simítom tovább az oldalát. Így elvoltunk egész estig.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- Day készülj! Hamrosan indulunk!-ront be Alex.

-Mennem kell Rex. Majd jövök- adok egy puszit a fejére.

-Ruha az ágyon, Color meg vár-mondja Alex.

-Oksi-indulok fel a füröbe, ahol Color megcsinálja a sminkem. Egy természetes smink, egy kis tussal felturbózva, hogy kiemelje szemem kékjét. Egy fehér ruhát kaptam Zedtől (Ő varrja a ruhánakat), a fülembe meg egy kereszt alakú fülbevaló kerül és kész is vagyok.

-Alex ma nem nyúl a hajadhoz?- kérdi az emeleten vigyorogva Color.

-Nem. Most csak így hagyjuk.-kacsintok rá, majd mindketten nevetüni kezdünk, ugyanis az történt, hogy Alex belevágott hajamba, ami iszonyat rövid lett. Ez nem is lett volna baj, de balzsam helyett egy kék festéket kent a hajamra, szóval az egyik kocnerten rövid hajam volt egy rikitó kék tincsel.

-Indulhatunk csajok?-kiált fel Red.

-Igen!-válaszoljuk és lerobogunk a lépcsőn.

*A koncerten*

-Akkor egy gyors próba, hogy működnek- e a mikrofonok. -szól a hangmérnökünk, Henk.

-Egy, kettő-mondjuk egyszerre a mikrofonokba.

-Perfect. Hajrá!

-Köszi-mondjuk, majd fel megyünk a szinpadra. A hirtelen jött reflektor fény jól esik. A rajongók örült sikítása feltüzel és érzem ahogy áramlik az adrenalin a testemben.

-Annyong emberek!- kiáltok a mikrofonba, mire kétszer hangosabb sikítást kapok-Noss. Első szám egy cover lesz. BTS- Save me. Induljon is!-kiáltom és belecsapok a húrokba. (A banda felállása ilyen: Color zongorázik, Zed dobol, Alex és Én gitározunk. Color, Zed és Al a banda énkesei, míg én repper szerepét töltöm be). A rajongók sikítási hallatszódik csak mikor befejeztük a számot. Még vagy 10-15 dalt énekeltük és vége lett a koncertnek.

-Köszönjük kedves Szöuli lakosok-kacsintok a közönségre és lemegyek én is a szinpadról.

-Ma sokkalta jobbak voltatok, mint szoktatok lenni. Én állom a vacsit srácok-kacsint ránk Red.

-Tényleg?
-Ez komoly?
-Léteznek még csodák?-kérdezzük meg sorra.

-Na. Siessetek éhes vagyoook-nyafog a mindig éhes Zed, aki valamikor átöltözött.

-Éhenkórász fehérhaj-nyújtom ki rá a nyelvem és sietek átöltözni.

*A vacsorán*

-Noss. Szóval. Izé-kezdek bele.

-Kérlek ne folytasd. Ezt a csodálatos megfogalmazást fel kell fognunk.-szakít félbe Red.

-Fordítsak?-kérdi nevetve Al.

-Kérlek-szólal meg Color is.

-Elmenne, mert gondolom hiányzik neki a kutyája. Igazam van?-fordul felém.

-Ahham.-bólogatok.

-Nos mi gátol, hogy elmenj?-kérdi Red.

-Köszi. Akkor megyek-ölelem meg. Red olyan mint a második apám.

-Kisérjelek?-kérdi Al.

-Maradj Csak. Majd otthon talizunk-köszönök el és haza libbenek. Hál' istennek nincsenek emberek az utcán igy teljes feltünés mentesen haza jutok. Bepötyögöm a kapukódot és egyenesen lemegyek az alagsorba Rexhez.

-Itt vagyok-nyitok be.-Te jó ég. Rex ne haragudj! Azonnal hozok vizet meg enni-rohanok ki- Hogy lehetek ilyen hülye? Nem adok neki inni? Komolyan Day?-átkozom magam hangosan. A konyhába megtalálom a kutya kaját és egy tálba öntök vizet.

-Tessék és bocsi-rakom az ágyra a vizet majd a kaját. Egy elégedett morgást hallok miután evett és szinte azonnal el is alszik.

-Aludj Rexem. Jó éjt-mondom és figyelem, ahogy emelkedik és süllyed a mellkasa.

*A képen Day látható*