~Időugrás~
Ápr.1-14. hétfőtől vasárnapig
Hétfőn volt a Bolondok napja, de nem tréfáltuk meg egyik tanárunkat sem így szörnyen unalmas volt az egész nap. Plusz tesin elkezdtünk röpizni, ami nem megy olyan fényesen. Kedden osztályfőnökin elkezdtünk beszélgetni a Szlovákiai kirándulásról. Megyünk Szlovákiába három napra vagyis május 28-tól 30-ig. Megnézünk egy csomó kastélyt és várt plusz a dobsinai jégbarlangot és egy iskolát, ahol meglátogatjuk a magyar gyerekeket. Rimaszombaton lesz a szállás helyünk. Én amúgy már várom. Plusz még június utolsó hetében lesz egy tábor Szilvásváradon. Azt is várom. Szerdán semmi extra. Csütörtökön nem mentem suliba, mivel a madaras versenyre készültem és így otthon maradhattam. Pénteken a versenyen elsők lettünk így tovább jutottunk az országosra. Szombaton elmehettem a Stolen Beat próbájára és megismerhedtem a többi tagot.
-A borostás Áron.-mutatott egy fiúra Bence.
-Hello Szabó Áron vagyok.-mutatkozott be az említett srác.
-A kicsit szakállas Máté.
-Nikházy Máté vagyok.
-És a kicsit szakállas és kicsit bajuszos az Gábor.
-Virányi Gábor.
-Röviden, tömören mindenkinek van szakálla csak Bencének nem. Jó Áronnak csak borostája, de nem baj. Amúgy én Szofi vagyok, Csépány Szofi. És nem Szófia, csak simán Szofi.-mondtam és mindenkire rá mosolyogtam.-Akkor próbáltok is vagy csak állunk itt és bámuljuk egymást?
-Még szép, hogy próbálunk. Gyertek srácok!-felelte Máté és intett a fiúknak, akik beálltak a helyükre. És elkezdték az egyik dalukat játszani. Méghozzá az Ember vagyok-ot.
-Ne felejtsd el, hogy én is ember vagyok!-énekelte Bence teljesen megfeledkezve a világról. Csak a zenére összpontosított, minden más megszűnt körülötte. A próba végén odajött hozzám megfogta a kezem és megpuszilta a fejem. Én pedig megöleltem.
-Mehetünk?-kérdezte egy kis idő elteltével.
-Hova?-feleltem kérdéssel a kérdésére
-Ahova akarsz.-feleli nemes egyszerűséggel.
-Uuh, akkor menjünk a Starbucks-ba és igyunk valamit, jó?
-Rendben.-mondta és elindultunk. A Starbucks-ban én a poharamra ezt a feliratot kértem: Mrs.Mendes. Amúgy tejeskávét kértem. Bence a poharára ezt iratta: Bencuska. Ő simán kakaót kért. Én még kértem az italom mellé egy muffint ő, pedig egy csokis sütit. Leültünk egy asztalhoz és elfogyasztottuk a rendelésünket és közben hülye témákról beszélgettünk. Például miért lett a kacsának az a neve, hogy kacsa. Vagy, hogy miért nem látják a kutyák rendesen a színeket. Egy szóval elvoltunk. Délben haza felé vettük az irányt, vagyis hozzám és kiélveztük a napsütést. Bencének kettőkor mennie kellett, ezért akkor úgy döntöttem, hogy nem fogok egész nap lustálkodni. Megcsinálom a házikat ("megcsinálom") rendet pakolok a szobámban (csak talán) és segítek a szüleimnek (ez könnyű). Igen, így terveztem, de utána annyi lett belőle, hogy megcsináltam a házikat és pakolásztam táncolás közben. Jó, nem rendet pakoltam, inkább csak egy nagy halom valamit át tettem valahova, ahol nem volt annyira látható. A végeredmény végülis egész jó lett. A szüleimnek meg már azzal is segítettem, hogy nem voltam ott hátráltatni őket. Ledőltem az ágyamra és elkezdtem hallgatni a kedvenc lejátszási listámat Spotifyon, miközben a csoportban írogattam a többiekkel.
Szofi:Hali
Boti: Hello Szentkirálynő
Fanni: Szió
Léna és Lili: Haliiii
Mindenki más:Cső, csá, hello, szia
Szofi:Héten írunk vmből dogát?
Félix:Nem tom
Andi:Ja nyelvtan, matek és töri is
Andi:Nyelvtan határozók, matek algebra, töri első világháború
Szofi:Köszi
Lili:Nyelvtanból melyik határozó?
Boti:A tanárnőből kinézem, hogy mindegyikből
Szofi:De az tíznél több!!!
Léna:És?
Pisti:Az őt nem érdekli
Peti:Akkor az összes?
Levi:Ezek szerint
Félix:De jó
Szofi:Mást kell tanulni?
Szofi:Hahó? Valaki? Jóvan mentem.
És kiléptem a messengerből. Fél órával később kimentem a nappaliba és leültem a kanapéra egy kis kajával és elkezdtem keresni valami jó műsort. Nem találtam egyet se, de azért jól elvoltam. Miután meguntam elmentem fürödni és utána aludtam.

~Gigamega óriási időugrás~
Huh, de rég írtam. Na szóval most augusztus van. Vagyis egy csomó mesélni valóm van. Kezdem is. Először mondjuk legyen a Szlovákiai kirándulás.
~Visszaemlékezés~
Máj. 28. Reggel 7:11
Reggel felkeltem úgy mintha suliba mennék csak több cuccal. Bepakoltunk a kocsiba és indultunk is. Mivel Szegedről jön az idegenvezető így csak nyolc után indulunk. Bementünk az aulába. Már láttam, hogy itt van Fanni, Andi, Stella meg pár fiú. Odamentem a lányokhoz és elkezdtünk beszélgetni. Nemsokára jött Léna is és utána nem sokkal az én egyik legjobb barátom. Rögtön odasiettem hozzá és elkezdtünk beszélgetni. Megbeszéltük, hogy a buszon odafelé mellette ülök.
7:48
Már mindenki itt van az osztályból. Szentkirályom, vagyis Boti nem tud jönni, mert neki edzése vannak plusz diákolimpia. Még mindig Rékával beszélgetek, de néha bekapcsolódik Fanni is.
8:09
És már az egész aula csak velünk van tele. De fura, hogy másoknak tanítás van mi meg megyünk Szlovákiába. Haha, szívták!
8:27
Most mondta az osztályfőnökünk, hogy dugó van Budapestnél így lehet, hogy csak kilencre ér ide az idegenvezetőnk. De jó, addig itt várhatunk.
8:54
És végre itt van! Gyorsan bepakoltunk a buszba és elbúcsúztunk a szüleinktől. Beültünk hátra Rékával és utána jöttek még páran. Ott volt Andi, Fanni, Peti, Félix, Pali, Ákos. Hát ja. Azt nem is kell mondanom, hogy rögtön előkerült a JBL hangszóró és már ment is a zene. Így indultunk el. Mi és még a két osztály.
10:41
Elértünk Fülekbe, ahol bementünk egy partneriskolába és hallgattunk egy kis bemutatót, hogy milyen az az iskola. Utána mentünk tovább és felmentünk a  várba. Még elmentünk megnézni Mikszáthfalvát is, ahol Andi megkoszorúzta Mikszáth Kálmán mellszobrát, és Lili egy lánnyal felolvasott egy kis szöveget róla. Mivel mennünk kellett tovább nem maradtunk sokáig és mentünk a következő megállónkhoz. Ami egy Madách emlékmű volt. Meghallattuk róla az idegenvezetőnk történetét ezek után mentünk a buszhoz.
11:49
Megebédeltünk, vagyis valami olyasmi történt, közben a lányokkal és a fiúkkal felelsz vagy merszeztünk és zenét hallgattunk és velünk együtt a busz is, ha akarták, ha nem. Utunk végén Losoncban kötöttünk ki, ahol megnéztünk három templomot és az egyikbe be is ültünk, ahol megfigyelhettünk egy apácát a természetes élőhelyén. Bejártuk a várost fotózgattunk. Vagyis Andi biztosan, mert nála láttam csak telefont. 
16:23
Megérkeztünk a szállásunkra, igaz úgy, mint egy csürhe, de mindenki ott volt és várta, hogy végre megkapja a neki és barátainak szóló szobát. Mi hamar megkaptuk így a bőröndjeinket magunk után vonszolva másztunk az első emeletre. A fiúk a harmadik emeletet, a lányok a második emeletet kapták. A második emeleten szlovák munkások laktak, amint kiderült mogorva munkások. Mindenki kiválasztotta az ágyát és átszaladgált a másikhoz, hogy megtudja nekik milyen szoba jutott. Meg kell mondani nem a legjobb szállás, de aludni jó lesz, mert úgyse leszünk itt egész nap. 
18:17
Az ebédlőben ül az egész bagázs és várja a kaját, miközben a tanárok ismertetik a holnapi nap menetét. A reggeli mindig hétkor, a vacsora mindig hatkor lesz. Tíz órakor lesz a takarodó, minden nap ellenőrzik a szobáink rendezettségét, a telefonokat kilenckor beszedik. Mire végeztek meghozták az ételünket is és rögtön mindenki enni kezdett. Nem a legfinomabb étel volt, de legalább kaptunk. Mivel tegnap volt Andi születésnapja hozott az egész évfolyamnak sütit. Mondani se kell anyukája megint nagyon finomakat sütött és az egyik fajtából talán a linzer karikából már a harmadik körre elfogyott. Szerencse, hogy kaptunk ilyen kis finom sütiket. 
20:32
Most pakolok ki a bőröndömből. Egyelőre csak a legfontosabbakat, mint papucs, pizsama, neszesszer, törölköző és az esti rutinhoz szükséges dolgaimat. Mások zuhanyoznak, úgyhogy addig felhívom szüleimet megtudni, hogy vannak utána, pedig beszélgetek egy kicsit Bencussal is. 
21:14
- Képzeld egy új dalon dolgozunk még csak a szöve- mondta Bence, de már nem tudta befejezni a mondatot, mert jöttek a tanárok a telefonokért.
- Nem lehetne még egy picit nálam?- kérdi Szofi tudva, hogy a válasz úgyis nemleges lesz.
- Add csak ide. Holnap reggel, ha felkeltél visszakaphatod, addig is köszönj el tőle.
- Rendben. Akkor szia Bence, jó éjszakát, szeretlek!
- Szia Szofi, holnap beszélünk jó éjt, a tanároknak is. Szeretlek.- és a hívás befejeződött Szofi pedig kikapcsolta és odaadta a telefont a tanároknak.
- Jó éjt Szofi! Zuhanyoztál már?
- Nem még nem.
- Akkor most rögtön menj. Tudod tízkor sipirc aludni.
- Rendben megyek is.
22:06
- Lámpa kapcsolás, alvás, mert holnap kelünk.- jelentette be az ofő és már ki is ment, mert látta, hogy a lányok lekapcsolták a lámpát. Na persze. Lekapcsolták az igaz, de előtte a fiúkkal megbeszéltek egy találkát a szobájukban. Lejött hozzájuk Pali, Levi, Félix és a c osztályból András. Peti és Szofi, Félix és Réka, Pali pedig Andrással ült egy ágyon.
23:52
-Szerintetek észre fogják venni, hogy lejöttetek hozzánk? - kérdi Réka az ágyon fetrengve a röhögéstől.
-Talán, ha halkabban röhögnél, akkor nem. - feleli Félix persze ő is röhögött. Beszélgettek még egy jó darabig, de végül bekapcsolták a zenét is. Mert egy ilyen kiosonáshoz az is szükséges.
03:17
Fáradtságot nem érezve röhögtek és beszélgettek még mindig. Igaz Peti folyton lelökte Szofit az ágyról, de azt a lány mindig vissza is adta. Jó nagyokat röhögtek és hangosra vették a zenét is, mert, ha ők se alszanak akkor mások se. Érdekes módon a tanárok még nem vették észre. Pedig már elég régóta itt vannak és buliznak a fiúkkal.
04:36
Úgy döntöttek, hogy már ideje lenne a fiúknak vissza osonniuk a saját szobájukba, hogy azért valamennyit tudjanak aludni mindannyian. Síri csend volt az egész folyosón. Még a kocsik hangját se lehetett hallani. Így hát amikor kinyitották az ajtót olyan hangosnak tűnt a nyikorgás, mintha valaki sikoltott volna. Zaj nélkül végig mentek a folyosón és gyorsan felszaladtak a lépcsőn. A lányok gyorsan össze pakoltak és álmosan bedőltek az ágyba nem tudva, hogy mi fog reggel rájuk várni.

Itt az új rész, remélem tetszett, ha igen vote-oljatok! ❤️