Eljött a vasárnap, így a szezon első futamának ideje. Az előkelő hatodik helyen végeztem, így, törött kezekkel, szóval nagyon elégedett voltam. Fernando harmadik lett, de még az sem zavart.

Ezután a következő futam Jeddah-ban volt, addigra pedig már sokkal jobbak lettek a kezeim. És addigra persze elterjedt az egész interneten, hogy új barátnőm van. Még pár nappal Bahrein után Olivia küldött egy cikket, ami rólunk szólt, így hát felhívtam.
-Mostmár az egész világnak kamuzunk!- panaszkodott köszönés helyett.
-Nem egészen, Nico Rosbergnek elmondtad az igazat, szóval aki számít, úgyis tudja, hogy ez nem így van!- mondtam.
-Igen, igaz, úgyis csak Nico véleménye érdekel!- nevetett Olivia, szóval én is elmosolyodtam- Egyébként Fernando is tudja, mert neki is elmondtam...
-Ezen miért nem lepődök meg...?- mondtam.
-Mondjuk elég menő érzés, hogy közös titkunk van Nicoval és Fernandoval...- mondta Olivia, nem is foglalkozva a megjegyzésemmel.
-Meg persze velem!- szóltam közbe.
-Nem sértésből mondom, de nem beléd vagyok szerelmes évek óta!- válaszolta. Majdnem rávágtam, hogy "Jó neked!".

Mármint nem igazán voltam szerelmes belé évek óta, csak régebben, még amíg egy suliba jártunk. Aztán amikor megláttam a paddockban, rögtön felismertem.
-Lance?- hallottam Olivia hangját, mivel annyira elgondolkoztam, hogy nem is válaszoltam neki.
-Örülök, hogy segíthettem ezt elérni! Mármint, hogy közös titkod lehet Nicoékkal...- válaszoltam. Még mindig meg szerettem volna kérdezni, mi van Fernando és közte, de nem tettem.

Szóval mindenki erről pletyizett a neten, hogy barátnőm van... Így mentünk a szezon második futamára, Jeddah-ba. Ahogy Oliviával besétáltunk a paddockba, megrohamoztak a riporterek. Mindenki csak a kapcsolatunkról kérdezgetett, és nagyon meglepett, hogy ennyi embert érdekel a magánéletem.
-Mióta vagytok együtt? Hogyan találkoztatok?- és ezekhez hasonló kérdéseket hallottunk.
-Miért érdekel ez egyáltalán bárkit?- kérdezte Olivia, én csak meglepetten figyeltem- Együtt vagyunk, és kész! Rajtunk kívül senkinek sincs semmi köze hozzá!- jelentette ki, de a riportrek nem igazán zavartatták magukat, továbbra is idiótábbnál idiótább kérdéseket tettek fel.
-Milyen barát Lance?- tolt valaki egy mikrofont Olivia elé, aki sunyi mosollyal nézett rám.
-Lance nagyszerű barát! Nem gondolná róla senki, de nagyon romantikus! Mindig kedveskedik nekem, és mindig olyan romantikus dolgokat mond!- mondta szerelmesen.
-Miért titkoltátok a kapcsolatotokat?- kérdezte valaki.

Olivia eleinte mintha élvezte volna, hogy viccelődhet a riporterekkel, de ahogy egyre több ember lett körülöttünk, egyre aggodalmasabb fejjel nézett rám.
-Nem válaszolunk több kérdésre!- mondtam, majd megragadtam Olivia kezét és elindultunk.

Próbáltam úgy az Astonhoz menni, hogy a ne zavarjanak az emberek, Olivia pedig jött utánam.
-Mindenkit jobban érdekel a szerelmi életed, mint a futam?- kérdezte Olivia, ahogy sétáltunk. Csak most vettem észre, hogy még mindig a kezét fogtam, de ezután se emgedtem el. Majd elengedi ő, ha zavarja.
-Szokj hozzá! Ilyen ha Forma-1-es pasid van, mindig rólam kérdeznek majd!- vontam meg a vállam, ahogy beléptünk a csapat motorhomejába.

Bent Fernando jött velünk szembe, aki a kezeinkre pillantott, amik még mindig egymást fogták.
-Látom dúl a románc!- mondta, és olyan feltűnően kacsintott, hogy ha valaki nem tudta volna, hogy csak kamu a kapcsolatunk, még annak is leesett volna. Egyébként ahogy ezt kijelentette, Olivia kirántotta a kezét az enyémből, aztán még a telefonja is csörögni kezdett, szóval el is sétált.
-Mivel elképesztően szerelmesek vagyunk egymásba, még szép!- válaszoltam, és hasonlóan kacsintottam.
-Mi értelme ennek az egésznek amúgy?- kérdezte a csapattársam.
-Mindenki ezt hiszi. Azt mégse mondhatjuk, hogy csak kamu volt...- magyarázkodtam.
-Ja, és az jobb lesz, ha azt hiszik megcsalod a barátnőd, amikor nincs is barátnőd?- kérdezte.
-Miért hinnék ezt?- vontam fel a szemöldököm.
-Nem fogsz csajozni, amíg "jártok"?
-Meddig érdekelheti ez az embereket? Pár nap alatt megunják...- mondtam.
-Nem hiszem. És addig szegény Oliviának se lehet más pasija...- mondta.

Csodálkozva néztem rá. Vajon tényleg csak az érdekli, hogy Olivia nyugodtan felszedhessen akit akar, botrány nélkül, vagy esetleg magára gondolt volna?
-Úgyis túl elfoglalt egy kapcsolathoz!- válaszoltam, de nem gondoltam, hogy igazán meggyőző voltam- Amúgy is, független, erős nő, akinek nem kell semmilyen férfi!- győzködtem tovább Fernandot. Egyébként is, egyáltalán miért érdekli ennyire?

Az edzéseket gyorsan letudtuk, de nekem nem ment ki a fejemből, amit Fernando mondott. Vajon jobb lenne Olivianak, ha nem kellene a kamu barátnőmet játszania? Én kifejezetten élveztem, hogy a kamu pasija lehetek, de lehet neki annyira nem tetszett...

Egész délután ezen gondolkoztam, de legalább kitaláltam, mit is kellene tennem, hogy Olivia szabadon randizhasson azzal, akivel akar. Miután kiszálltam a kocsiból, rögtön Oliviához mentem.
-Ráérsz délután?- kérdeztem.
-Igazából dolgoznom kellene...- kezdett bele.
-Az nem számít! Szólok apunak, hogy most nem érsz rá dolgozni!- mondtam.
-Miért?- kérdezte.
-Elmegyünk enni!- jelentettem ki.
-Azért, hogy az emberek lássák, hogy együtt vagyunk, és ne kérdezgessenek?- gondolkozott hangosan.
-Nem egészen... Majd meglátod!- mondtam, majd miután átöltöztem, már indultunk is.

-Hová megyünk enni?- kérdezte Olivia.
-Én sajburgert ennék!- mondtam, mivel az a kedvencem.
-Felőlem!
-Szóval Meki vagy KFC?
-Ki mondana Mekit ha van KFC?- vágta rá gondolkodás nélkül, mire én csak mosolyogva néztem rá.

-Miért is jöttünk ide?- kérdezte Olivia már az étteremben, de én nem igazán akartam rögtön a témára térni.
-Enni!- vontam meg a vállam, és kicsomagoltam a sajburgerem.
-Ehetsz egyáltalán ilyet?- vonta fel a szemöldökét- Mármint ilyen egészségtelen kaját...
-Senki nem tudja meg, ha nem köpsz be!- válaszoltam. Ekkor odajött az asztalunkhoz egy csaj, aki mint kiderült, nagy F1 rajongó.
-Szia!- köszönt vidáman- Bocsi, nem csinálnánk egy képet? Annyira nagy rajongód vagyok!- mondta.
-Persze!- mosolyogtam kedvesen, mindig jó rajongókkal találkozni. -Lefotózol minket?- fordult a rajongóm Oliviához, aki bólintott egyet, és a lány odaadta neki a telóját.
-Kész!- mondta Olivia, és visszaadta a telefont.
-Lance én annyira szurkolok, hogy jó futamod legyen!- mondta a lány- Egyébként nem érsz rá esetleg ma eset? Mert én ráérek, és csinálhatnánk valamit!- mondta, én pedig alig fogtam fel a hirtelen témaváltást. Gondolkodni se volt időm, mert hirtelen csak azt éreztem, hogy Olivia megszorítja a kezem.
-Nem, nem ér rá!- válaszolt helyettem- A barátnőjével lesz, mint ahogy most is vele van!- mosolygott. Oliviára néztem, és egy pillanatra elhittem amiket mond, amíg eszembe nem jutott, hogy csak színjáték az egész.
-Ew, csak nem te vagy Lance új csaja?- vonta fel a szemöldökét a lány.
-Valami gond van vele?- kérdeztem határozottan, mert már kezdett idegesíteni.
-Igen, konkrétan csak a gond van vele!- nevetett a lány, ahogy végig nézett Olivián. Egyáltalán kinek képzeli magát? Nem mintha ő akár fele olyan csinos lenne, mint Olivia... Oliviára néztem, de ő csak nyugodtan ült és egyik kezével még mindig az enyémet fogta, másikban egy pohár kóla volt és azt iszogatta.
-Legalább nekem jó a szemem!- vonta meg a vállát egyszerűen.
-Kár, hogy azzal nem mész sokra, mert a pasikat nem a jó szem érdekli!- válaszolta a csaj kicsit sértődötten.
-Kérdezd Lancet, nem csak a szemem jó!- vágta rá Olivia. Éppen beleittam a kólámba, de ettől a mondattól rögtön félre is nyeltem, szóval csak köhécselve bólogattam.
-Pf, nyilván azért ért egyet ennyire!- mondta, de meg se tudtam szólalni, Olivia már válaszolt is.
-Teljesen mindegy, ugyanis én vagyok a barátnője! Te csak egy féltékenykedő ranongó vagy, Lance viszont engem szeret!- jelentette ki egyszerűen, nem is sejtve, mennyire igaza van.
-Akkor legyél boldog, amíg meg nem csal valaki csinosabbal!- válaszolta a lány, majd felkapott egy sajburgert az asztalról és Oliviához vágta, aztán elsietett.

Olivia arca és felsője is csupa sajtburgeres lett, de ő csak ült és dühösen pislogott.
-Szerintem te sokkal csinosabb vagy!- törtem meg a csendet.
-Tudom!- válaszolta, ahogy törölgetni kezdte magát egy szalvétával- Ez így nem fog lejönni!- mondta kicsit idegesen.
-Várj...- mondtam, majd felálltam még több szalvétáért.

Közelebb ültem, és elkezdtem az arcát törölgetni.
-Jól vagy?- kérdeztem, ahogy a kezembe fogtam az arcát és letöröltem egy kis szószt. Nagyon közel voltunk egymáshoz, és megint csak meg akartam csókolni. De nyilván nem tettem.
-A kedves rajongód örülhet, hogy épp jó kedvem volt, és nem estem neki!- mondta karba tett kézzel, mire nevetni kezdtem.
-Szerinrem ennek mindenki örülhet!- válaszoltam, és tovább törölgettem az arcát. Egyébként már egy csepp szósz se volt rajta, de még nem akartam elhúzódni.
-Kész! Teljesen tiszta!- mondtam aztán.
-Kérdezhetek valamit?- szólalt meg Olivia.
-Kérdezz!- válaszoltam.
-Ha nem lennék a barátnőd...- kezdte, és a barátnő szónál kacsintott- akkor elmentél volna a csajjal?- kérdezte, és én gondolkozni kezdtem.
-Nem...- válaszoltam kis gondokodás után, mert ez az őszinte válasz. Először igent akartam mondani, de rájöttem, hogy a kamu kapcsolatunknak semmi köze ehhez. Pláne mivel a nagyszerű tervem, hogy Oliviának ne kelljen elviselnie engem, és azzal lehessen, akivel akar, az volt, hogy szakítok vele. Így még jobb is lenne, ha megcsalnám, mert akkor okunk is lenne a szakításra. Na de akkor mégis miért nem léptem volna le valami random csajjal? Amióta Olivia olyan dühös volt velem a kórházban, már nem akarok szívtipró lenni...
-Még ilyet! Egészen tűrhető ál pasim lettél!- mosolygott Olivia.
-Még szép! Én mindenben jó vagyok!- válaszoltam.

Végre elkezdhettünk enni, igaz csak miután Olivia rendelt magának megint. Jól éreztem magam, de eszembe jutott, hogy szakítanunk kellene.
-Olivia!- szólítottam meg.
-Lance?- kérdezett vissza- Mit szeretnél, édes kis szamurájom?- nevetett.
-Nem én vagyok a szamurájod...- válaszoltam a szemébe nézve.
-Akkor mondd meg, hogy becézzelek!
-A Lance tökéletes lesz... Igazából arra gondoltam, hogy...- kezdtem bele.
-Hogy?- vonta fel a szemöldökét Olivia.
-Szerintem szakítanunk kellene!- böktem ki.
-MICSODA?- csodálkozott Olivia- Nem voltam jó barátnőd??? Vagy már meg is untál???
-Olivia, tudod, hogy igazából nem is voltál a barátnőm, ugye?- kérdeztem, mire ő karba tette a kezét.
-Tudom! Még jó! Akkor is így szakítanál velem?- kérdezte.
-Most nem ez a lényeg...- válaszoltam- Mindenkinek jobb lenne, ha nem kellene járnunk, ennyi...
-Kinek mindenkinek?- kérdezte döhösen- Neked, és a beképzelt rajongódnak?
-Ugyan, neked is sokkal jobb lenne, ha nem kellene a barátnőmet játszanod! Már rég összeháasodhattatok volna a drága Fernandoddal! Vagy ha már Nicora fáj a fogad, vele, vagy tudom is én!- válaszoltam.
-Milyen önzetlen vagy!- mondta sértődötten Olivia.
-Ugye?
-Arra nem is gondolsz szegény barátnődnek ez hogy esik?
-Nem is vagy a barátnőm!- válaszoltam.
-Hát most, hogy kidobtál, már nem is!- mondta, mire csak a szemeim forgattam, Olivia pedig már dühösen pakolászni kezdett.

Amikor először hazudtuk ezt Nicoéknak, egyáltalán nem tetszett neki, hogy a barátnőmet kell játszania! Most, hogy már nem kell, ez nem tetszik neki!
-Most elmész?- kérdeztem.
-Miért maradnék, ha a pasim szakított velem?- kérdezte, és már indult is. Én is felálltam, és utána indultam.

Amikor kimentem, a kocsim mellett állt, és sértődötten nézett rám.
-Máris vissza akarod könyörögni magad?- kérdezte, mire nem válaszoltam, csak kinyitottam neki az ajtót.
-Miért akadtál ki ennyire?- kérdeztem, miután mindketten beszálltunk.
-Ez a normális reakció, nem?- nézett rám. Először az jutott eszembe, milyen szép, csak aztán esett le, mit mondott.
-Csak eljátszottad?- csodálkoztam, mire Olivia rám mosolygott. Lehet csak képzeltem, de mintha csillogtak volna a szemei.
-Nyilván csak eljátszottam!- válaszolta, majd elfordult az ablak felé.

A válasza megnyugtatott, de nem igazán tudtam mit is gondoljak. Legalább nem sértettem meg.
-Lance!- fordult felém, ahogy indítottam az autót.
-Igen?
-Ne szakítsunk most!- mondta meglepve engem.
-Miért?- kérdeztem. Eszembe jutott, hogy azt fogja mondani, azért mert szeret, vagy mert jó volt a barátnőmnek lennie, vagy valami ilyesmit...
-Nem szeretném, hogy az az öntelt liba azt gondolja, miatta szakítottunk...- válaszolta- Tudom, hogy butaság, de nem akarom, hogy ekkora lúzernek gondoljon...
-Senkit nem érdekel, mit gondol...- válaszoltam.
-Engem azért érdekel... Aztán majd elterjeszti, hogy miatta szakítottál velem, és mindenki csak nevetni fog rajtam...
-Nem nevetnének rajtad, inkább engem utálna mindenki, amiért ilyen nőcsábász vagyok...- válaszoltam.
-Akkor neked is jobb lenne, ha még együtt maradnánk...- mondta, én pedig nem igazán tudtam erre mit mondani.

Az volt a terv, hogy szakítunk, mert neki sokkal jobb lenne, ha nem kellene a barátnőm játszania.
-Majd később szakítunk, csak ne most...- mondta Olivia.
-Felőlem...- válaszoltam, ahogy leparkoltam a hotelnél- Nem gondoltam volna, hogy visszakönyörgöd magad, miután szakítok veled!- mondtam viccesen.
-Ilyen meggyőző tudok lenni!- válaszolta Olivia.

Mindketten kiszálltunk, és bementünk a hotelbe, és fel az emeletünkre.
-Majd holnap megbeszéljük, meddig bírod még elviselni, hogy a barátnőd vagyok!- köszönt el Olivia, ahogy belépett a szobájába.
-Már alig várom, szerelmem!- válaszoltam, és mosolyogva csuktam be magam mögött az ajtót.

Sziasztok! Itt van a kilencedik fejezet még egy Lance POV-val! Ha tetszett nektek, vote-oljatok, nemsokára jön a tizedik fejezet is!😚