2.fejezet
Lance elég beképzelt és idegesítő, de kezdtem sajnálni, mert hát komolyan elég logikusnak tűnt, hogy az ő helyére megy Fernando. Szóval utána mentem, hogy legalább bocsánatot kérjek a kis beszólásom miatt.
-Várj! Nem úgy értettem, hogy rossz pilóta vagy...- mondtam.
-Ja, mert azt olyan sok féle képpen lehet érteni!- tette csípőre a kezét- Mindegy is, tudom, hogy nincs igazad. Igen is jó pilóta vagyok, csak kell egy csapat!- jelentette ki határozottan, amire én csak néztem rá.
-De mégis melyik csapathoz mennél?
-Még nem döntöttem el, valamelyik top-csapatra gondoltam, mint a Haas vagy a Redbull. Talán a Ferrari. Nem mintha érdekelne a véleményed, de szerinted hová kellene mennem?- kérdezte.
-Nem tudom- vontam meg a vállam- Talán az Alpine-nál próbáld meg, ott most lett egy üres ülés...
-Jaj de az olyan gagyi!
-Lehet, de máshol hol van hely?- vontam fel a szemöldököm, és Lance nem tudott válaszolni- Na ugye!
-Jó de akkor eljössz velem és segítesz meggyőzni őket!
-Miért? Nincs kedvem és amúgy se érdekel mit csinálsz!- jelnettettem ki.
-Hát szerintem jobban örülnél neki, ha kellenék egy másik csapatnak, mert akkor nem lesz időm az Astonnál ücsörögni és idegesíteni téged...- vonta meg a vállát, és ez egy elég meggyőző érv volt, szóval vele mentem.
Gyorsan az Alpinhoz mentünk, hogy beszéljünk a csapatfőnökkel, nehogy valaki előttünk lecsapjon Fernando ülésére. A csapatfőnök, Otmar kedvesen fogadott minket az irodájában, nyilván, mivel Lance-el mindenki kedves...
-Miben segíthetek?- kérdezte Otmar.
-Jól tudom, hogy megüresedett az egyik ülés?- kérdezte Lance határozottan.
-Ezt mégis hol hallottad?- ránccolta össze a szemöldökét.
-Csiripelték a madarak.- vonta meg a vállát kb. úgy mintha valami bűnözős filmben lenne.
-Talán így van, talán nem. Miért?
-Talán van egy ötletem, ki lehetne a csapata új pilótája...- mondta Lance- Csak hogy tisztázzuk, magamra gondoltam...- tette hozzá, de Otmar nem mondott semmit, szóval Lance rám nézett, jelezvén hogy segítsek már.
-Szerintem Lance nagyszerű pilóta és biztos nagyon sok pontot szerezne a csapatnak jövőre!- mondtam, mire a csapatfőnök csodálkozva nézett rám.
-Te ki is vagy amúgy?- kérdezte, de mivel erre nem nagyon tudtam mit mondani (azt hiszem, az egész ötlet hülyeség volt, hogy segítsek) folytatta- Mindegy, nem számít, mert már megvan kié az ülés!- vonta meg a vállát.
-Hogy mi? Ilyen gyorsan?- döbbent le Lance- És ki az?
-Még ne mondjátok el senkinek, de amúgy Oscar Piastri! Nemsokára ki fogjuk posztolni, de addig titok!- mondta büszkén. Mindenesetre ez az Oscar nagyon örülhet!
Csalódottan jöttünk el az Alpine-tól, és Lance már rögtön a Redbull felé indult, így hát Christian Hornert is felkerestük.
-Arra gondoltam...- kezdte Lance magyarázni Christiannek- Nem is tudom, hány győzelme is volt Checonak az utóbbi időben? Nekem nem sok rémlik...- mondta.
-Mégis mire célzol ezzel?- vonta fel a szemöldökét a csapatfőnök.
-Nem is tudom, talán jobb lenne a következő szezont egy új pilótával kezdeni, nem?- kérdezte Lance.
-Kitartunk Checo mellett...- válaszolta Christian- Persze attól is függ ki lenne az az új pilóta... Esetleg ha meg tudnád győzni Lando Norrist, az nagyon jó lenne...
-Mi? Nem miatta vagyok itt! Magamra gondoltam! Miért akarnék új csapatot szerezni Landonak?- csodálkozott Lance.
-Hát fura is volt!- értett egyet Christian- De nem gondoltam volna, hogy neked kell új csapat...
-Hát pedig kell. Jó akkor Checo marad, na de Max... Max is marad? Csak mert nekem az ő ülése is tökéletesen megfelel...
-Még szép, hogy Max marad!- nevetett Christian.
Szóval a Redbulltól is "üres kézzel" jöttünk el.
-Ugh mégis hová menjek? Ki gondolta volna, hogy ilyen nehéz ülést találni...- panaszkodott Lance.
-Nem tudom, Williams?- kérdeztem, mire Lance kinevetett. Csak úgy kinevetett miközben én segíteni próbáltam neki!
-Ugyan Olivia! Nekem igényein vannak, nem megyek valami mezőny végén kullogó csapathoz!
-Akkor mégis hová szeretnél menni?- kérdeztem, mire ő gondolkozni kezdett és hirtelen eszébe jutott valami.
-Ha meggyőznénk Landot, hogy menjen át a Redbullhoz, akkor lenne egy hely a McLarennél!- mondta határozottan és már indult is, én pedig követtem, mert hát azt hiszem nem volt jobb dolgom.
Pár perc múlva már Landoval beszélgettek.
-Figyu, haver, nem gondoltál még arra, hogy csapatot válts?- kérdezte Lance.
-Nemtom'- vonta meg a vállát Lando- Én szeretem a McLarent...
-Lehet, de a Redbull sokkal jobb...- kezdett bele Lance.
-Jaj most komolyan?- vágott közbe Lando- Christian már téged küld, hogy győzzön meg? Hát megmondhatod neki, hogy nem megyek, mert olyan fejlődés lesz nálunk, hogy simán legyőzzük a gagyi kis Redbullokat...
-Nem erről van szó... Vagyis de, valamennyire erről van szó, de nem azért vagyok itt...- magyarázta Lance, és kezdtem úgy érezni mintha tök felesleges lenne, hogy itt vagyok és hallgatom a beszélgetésüket, mivel nem szóltam semmit.
Mindegy is, végül megbeszélték de Lando nem akart a Redbullhoz menni. Egyébként nem értettem, miért nem, mert hát melyik pilóta ne akarna Redbullos lenni. Úgy látszik, Lando nem olyan, mint más pilóták...
-Nem hiszem el! Hogy lehet, hogy ilyen nehéz csapatot szerezni...- panaszkodott Lance- Bezzeg ha valami csajszit akartam volna felszedni, már rég sikerült volna!- kacsintott, mire megforgattam a szemeim.
-Még nem is próbáltad mindet...- szólaltam meg.
-Ja de a többi is ilyen lesz!- mondta sértődötten, mintha nem éppen segíteni próbálnék.
-Nézzük meg a Ferrarit!- mondtam.
-A Ferrari hülyeség!- jelentette ki, de aztán mégis elindult.
Amíg sétáltunk, Lance egész végig arról panaszkodott, hogy a Ferrari szar, ami persze elég hülyén hangzik úgy, hogy nincs csapata és akármelyik csapat jobb lenne mint a semmi, de ezen már meg se lepődtem. Mindig is ilyen volt, szóval már megszoktam.
-Lance!- szólt utánunk valaki hirtelen, megfordultam, és nem mást láttam, mint Charles Leclerc-t.
-Helló, Charles! Épp a Ferrarihoz megyünk, mert...- kezdett bele Lance, de Charles közbe szólt.
-Lance, bemutatnál a barátnődnek?- kérdezte mosolyogva és közben nem is Lancre nézett, hanem a szemembe.
-Nem vagyok a barátnője!- vágtam rá gyorsan.
-Nem?- kérdezett vissza Charles- Nem is tudom, miért gondoltam. Egy ilyen csinos lány biztos talál jobbat is...- mondta, majd a kezét nyújtotta felém- Charles Leclerc!- mutatkozott be.
-Jaj ő itt Olivia, osztálytársak voltunk, de majd később flörtölsz vele- válaszolta Lance helyettem, és visszaszóltam volna, hogy ne beszéljen már helyettem, de gyorsan folytatta is- Figyu, nem gondoltál rá, hogy átmenj a Redbullhoz? Csak mert szerintem a Ferrarival nem leszel világbajnok...
-Nem is tudom...- nézett Lance-re Charles elgondolkozva- Miért, talán felszabadult egy hely a Redbullnál?
-Nem, de szerintem neked felszabadítják...- mondta Lance.
-Pff nem értem mit akarsz, ha nincs is szabad ülés... Egyébként pedig, a Ferrari egyre jobb és jobb, szóval minek mennék át?- rendezte le ennyivel Lancet, majd felém fordult- Na hol is tartottunk? Lenne kedved meginni velem valami?- mosolygott. Lance csak a szemeit forgatta, úgy tűnt Charles kezdi idegesíteni, ami elég szórakoztató volt. Mivel viccesnek tűnt Lancet idegesíteni, így válaszoltam:
-Nem is tudom...- nevettem és közben elkezdtem egy hajtincset csavargatni- Milyen italra gondoltál?
-Milyet szeretnél?- kacsintot Charles.
-Ugh most komolyan?- szólt közbe Lance- Nem érünk rá erre, és amúgy is Charles neked nincs véletlenül barátnőd?
-Úgy mondod, mintha téged ez általában zavarna...- tette keresztbe Charles a karjait.
-Nem számít, még sok dolgunk van...- indult el és hívott engem is.
-Majd még beszélünk!- kacsintott rám Charles ahogy elindultam én is. Fú hát azért a tévén nem tűnt ilyennek Charles, dehát na, végülis még mindig csak pár percet beszéltünk szóval nem ismerem.
Lance nem szólt semmit én meg annyira el voltam gondolkozva, hogy fel se tűnt, hogy már az Aston Martin motorhome-jában voltunk valami random szobában.
-Most mit akarsz csinálni?- kérdeztem.
-Mit érdekel téged?- tette csípőre a kezeit majd egy táskában kezdett kutatni.
-Hívtál, hogy jöjjek segíteni...- mondtam kissé ingerülten.
-Igen? Lehet. Mióta teszed azt amit mondok?- vonta fel a szemöldökét. Itt kezdtem nagyon dühös lenni, egész nap rohangálok utána úgy, hogy konkrétan semmi értelme annak, hogy vele megyek és erre még beszólogat!
-Na ide figyelj...- kezdtem bele dühösen, hogy rendesen kiosszam, de elállt a szavam mert elővett egy üveg piát- Most komolyan inni akarsz?
-Mi mást lehet csinálni egy üveg whiskyvel szerinted?- vágott vissza.
-Dehát ma még van egy időmérőd! Most nem ihatsz!
-Hát szerintem nem mondod meg mit csinálok!- vonta meg a vállát- Egyébként is, úgyse lesz helyem jövőre, nem mindegy, hogy utolsó vagy utolsó előtti helyről indulok a futamom? Sőt egyáltalán minek vegyek részt a futamon?
-Lance te nem vagy normális!- akadtam ki- Tudod hányan örülnének neki, ha Forma-1-esek lennének akár csak néhány versenyre? Most kellene megmutatnod, hogy tehetséges vagy erre csak úgy feladod??!
-Asszem... Nem igazán érdekel...- vonta meg a vállát és elkezdte kinyitni az üveget.
-Nem! Add ide!- szóltam rá. Ekkora idióta!
-Nem!
-De! És aztán beülsz a kocsiba és vezetsz!- mondtam- Na! Adjad!
-Ha annyira kell próbáld meg elvenni!- vigyorgott és felemelte az üveget. Ez tök igazságtalan, látja milyen alacsony vagyok!
-Nem fogok ugrándozni, hogy elérjem, mert úgyis sokkal magasabb vagy!- néztem rá, Lance pedig továbbra is a magasba tartotta az üveget.
-El is felejtettem, hogy ilyen unalmas vagy! Más lányok már nevetgélve ugrálnának körülöttem!- mondta szemrehányóan.
-Jaj tudod mit? Nem érdekel mit csinálsz! Ha téged nem érdekel a karriered akkor idd csak meg és hagyd ki az időmérőt és a futamot is! Legalább nem kell egy levegőt szívnunk amikor dolgozok!- mondtam, és indultam is kifelé.
Szörnyen felidegesített, nem hiszem el, hogy lehet ennyire beképzelt valaki. Épp kiléptem volna az ajtón, de megjelent előttem valami nagyon kigyúrt srác.
-Nem tudod hol van Lance Stroll?- kérdezte nem túl udvariasan.
-Ott!- mutattam hátra a szobába, ahol Lance már ki is nyitotta az üveg whiskyt. Csak megforgattam a szemeim és már mentem is volna tovább.
-Kösz!- hallottam a választ, majd a srác elindult Lance felé- Te vagy Lance Stroll?- kérdezte tőle is, még sokkal kevésbé udvariasan mint tőlem. Nem mintha más is lett volna a szobában, de legalább biztosra megy! Igazából menni akartam, de érdekelni kezdett mi lesz szóval csak lassan lépkedtem.
-Aha, miért?- válaszolta Lance, de többet már nem tudott mondani, mert a következő pillanatban a srác behúzott neki egy nagyot.
-Ezt azért kaptad mert lefeküdtél Emily-vell!
-Ki az az Emlily?- kérdeztem reflexből, és aztán mindketten rám néztek.
-Én is ezt szerettem volna kérdezni!- szólalt meg Lance miközben az arcát simogatta.
-Még csak meg se jegyezted?!- dühöngött a srác, és behúzott még egyet Lancenek, és hát mégse kéne hagynom, hogy megverje nem? Szóval közelebb léptem.
-Szerintem ezért nem kell verekedni...- kezdtem bele nem túl határozottan- Ki is ez a lány?
-A csajom!- válaszolta dühösen a srác- Ez a gyökér...- köpött Lancre, akit ez jobban zavart mint az, hogy megverték-... meg elcsábítja és még csak nem is emlékszik rá!
-Hát ez nem volt szép tőle...- értettem egyet vele és próbáltam arrébb tessékelni közben.
-Te most kinek az oldalán állsz?- szólt közbe Lance- Amúgy is, ha jól emlékszek a csajod ötlete volt, hogy...- magyarázkodott.
-Te!...- sziszegett a pasi és most aztán tényleg nekiesett Lancnek.
Kedvem lett volna ordibálni, hogy hagyják abba, de a filmekben sose hagyták abba a verekedést ennyi miatt. Ráadásul nem is igazán volt verekedés, mert Lance inkább csak kapta az ütéseket. Gondoltam, hogy csinálnom kellene valamit, pl leütheném a srácot valami random üveggel, dehát akkor még azt hinné Lance, hogy segíteni akartam rajta vagy hogy érdekel, ami persze nem igaz. Kiordibáltam az ajtón, hogy valaki igazán jöhetne, hogy szétszedjen két verekedő fiút.
-Basszus Lance üss már vissza!- szóltam rá.
-Te meg segíthenél!- válaszolt, de aztán mégiscsak ütött néhányat ő is.
Gyorsan jött pár ember, akik szétszedték őket.
-Nem értem miért kellett ekkora felhajtást csinálnod, haver...- nyögte ki Lance- Azt mondtad, még mindig a barátnőd szóval kibékültetek, akkor már nem mindegy egy kis megcsalás?
-Nem volt még elég, gyökér? - kérdezett vissza a srác indulatosan, de nem nagyon hagyták, hogy Lance közelébe menjen.
Lance nem válaszolt, csak a vért próbálta letörölni az orra alól. Jobban megnézve elégge megverték szegényt, dehát úgy kell neki fuckboykodni, gondoltam. Mondjuk talán egy kicsit kezdtem sajnálni is...
-Mostmár megengeded, hogy berúgjak?- nézett rám.
-Nem!- mondtam határozottan.
-Jaj ki van zárva, hogy így vezetni tudok! Akkor már nem mindegy? Mert szerintem de!
-Akkor is, az kéne még csak!- válaszoltam.
-Te nagyon unalmas vagy!- monda, ahogy felállt és indult ki a szobából- Még jó, hogy nem mondtál igent a vacsimeghívásra, mert akkor el kellene, hogy viseljelek!- vágott vissza, és nem is tudtam mit mondani, annyira ledöbbentett. Mármint, az egyetlen dolog ami eszembe jutott az volt, hogy "Nem is vagyok unalmas!", de ez elég szar beszólás lett volna.
Elég bizonytalanul lépkedett, és eszembe jutott milyen vicces lenne ha megbotlana, de aztán rögtön eszembe jutott az is, hogy ez tök gonosz volt így, hogy már megverték szegényt, szóval inkább utána mentem.
-Szerintem le kellene ülnöd egy picit...- mondtam, miközben ő még mindig az orrát törölgette.
-Nem nagyon érdekel, szerinted mit kellene tennem...- válaszolta- Szerinted eltört az orrom?- kérdezte, majd oldalra fordította a fejét, aztán rám nézett.
-Nem tudom, de...
-A lányok szeretik a törött orrú srácokat?- kérdezte.
-A lányok azt szeretik ha hallgatnak rájuk, szóval úlj le amíg magadhoz térsz!- szóltam rá kicsit idegesen, és Lance nagyon furcsa fejjel kezdett nézni.
-Igen?- mosolygott- Azért mondtad ezt, mert szeretnéd, hogy szerethesd, hogy hallgatok rád?- kérdezte lassan ezt az elég bonyolult mondatot.
-Nem, csak gondoltam nem akarsz elesni...- magyaráztam.
-Áá, szóval aggódsz értem?- vigyorgott ahogy leült egy padra, mire aztán tényleg elegem lett.
-Lance nem érdekelsz és ne flörtögess velem, akkor se járnék veled, ha te lennél az egyetlen férfi az egész világon! Egyébként meg ha annyira unalmasnak tartassz, nem értem mit próbálkozol és...- folytattam volna még, de megpillantottam egy kisebb tömegnyi riportert vagy kamerást, ami elég furcsa látvány volt.
Azért volt furcsa, mert mind egy emberrel foglalkoztak, és ahogy közeledtek egy újabb ismerős arcot vettem észre. Nem más volt a figyelem középpontjában, mint Sebastian Vettel, szóval megforgattam a szemeim. Semmi különösebb bajom nem volt vele, mint hogy nélküle Fernando már rég jóval többszörös bajnok lett volna, és nyilván most is mindenki vele foglalkozik, pedig nem is ő vált csapatot!
-Most jutott eszembe, hogy őt mennyire utáltad!- nevetett Lance és a tömeg felé bökött.
-Nem igazán tehettem mást, mert Fernando...- kezdtem magyarázni, de Lance közbe szólt.
-Persze értem, mindenki felfogta, odaíg vagy Fernandoért!- mondta unottan. Ő hozta fel a témát szóval nem értettem mit pattog!
Ezután a kis tömeg már tök közel ért hozzánk, és Lance felpattant.
-Megyek, gratulálok Sebnek az új csapattárshoz... Jössz te is?- kérdezte. Csak megvontam a válltam, gondoltam miért ne? Mármint nem bírtam egyikőjüket se, dehát na, nem minden nap találkozik az ember Forma-1-esekkel, szóval mentem utána én is.
-Gratu az új csapattárshoz, haver!- köszöntötte Lance.
-Köszi, de mi van?- csodálkozott Seb.
-Szóval még neked se mondták el?- döbbent le Lance és side eye-jal nézett rám- Jön Fernando a csapathoz! Előbb-utóbb úgyis meg kellene tudnod, mert...- kezdte magyarázni.
-Az lehet, de én nem leszek a csapatnál jövőre- szólt közbe Seb- Nem is láttátok a neten? Visszavonulok! Egyébként te verekedtél vagy mi van az arcoddal?
Hát ez eléggé meglepett minket, pláne azért mert kezdett leesni, hogy teljesen félre értettük a korábbi helyzetet és feleslegesen töltöttük el az egész napot csapatok után kutatva. De legalább megtanultam, hogy semmilyen helyzetben nem kell Lancere hallgatni.
Hogy hogy nem nyitottunk meg egy közösségi média alkalmazást sem, egész álló nap? Jó kérdésnek tűnhet, de eléggé elfoglalt Lance hülye csapatvadászata, ami persze így teljesen értelmetlen is volt. Ezen kívül lehet, hogy fiatalok vagyunk, de nem csak annyiból állnak a napjaink, hogy a közösségi médiát nézegessük! Nekem pl. aznap abból állt, hogy az idióta volt osztálytársam után szaladgáltam és próbáltam vigyázni rá, nehogy lerészegedjen időmérőre...
Na sziasztok! Gondoltam kiteszem a második részt is! Ha tetszett vote-oljatok, és majd jön a harmadik rész is!😘
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro