Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

༺ 36༻

 ➶➶➶➶➶ - ➷➷➷➷➷

Tisztában voltam vele minek tettem ki édesanyámat az imént, de valami okból kifolyólag nem tudott érdekelni. Esze ágában sem lesz szó nélkül hagyni ezt, és valószínűleg ismét ki fog oktatni arról, ami szerinte helyes egy újabb pár óra hossza kínszenvedést okozva nekem, de ez sem hátrál meg. Megalázva éreztem magam, ahogyan beszélt hozzám. Nem az volt a baj, hogy félt, hiszen ez természetes, sokkal inkább a hangnem amit használt. Lekezelő, kioktató.

– Soyi, megtennéd, hogy figyelnél rám egy percre is? – szól rám édesanyám sebes lépteivel próbálva utolérni. Bár nem szólok semmit mégis megállok, mert nem szeretném ennél is kellemetlenebb helyzetbe hozni magunkat. Valószínűleg már úgyis van egy szép véleményük rólunk, nem szeretném ezt tetőzni, csakhogy anya makacssága kihozza belőlem.

– Ne haragudj anya, de nem itt kellene megbeszélnünk. – vetem oda neki majd apró mosolyra húzva ajkaim indulok el a barátnőmet felkeresni. Nyilván szokatlan viselkedésem, és nem elfogadott viszont tudom mibe mennek bele, ha továbbra is vele maradok. Semmiképp sem szeretném ha rólunk csámcsogna az egész iskola, ezért inkább figyelmen kívül hagyom. Sóhajtozva fordulok le a folyóson, Herant keresve, akit szinte azonnal meg is találok, ám még mielőtt mondhatnék valamit ő félbeszakít.

– Hallod Soyi – fordul felém különös izgatottsággal – Micha egy újabb bulit tervez.

– Sajnálom, de nem szeretnék menni. Tudod jól mennyire nem nekem való az ilyen – húzom el a szám, még mindig az első bulin töprengve. Nem emlékszem pontosan mi történt akkor, de biztos leégetem magam Taehyung előtt. Tényleg, talán most már nyugodtan rákérdezhetek, hogy mégis minek futott utánam. Vagy inkább hagyjam? Elvégre nem véletlen nem említette eddig, hiszen számtalan alkalma volt rá. Buta gondolatok merülnek fel bennem ezzel kapcsolatban. Heran tudja jól, mi a válaszom, azonban mégis mindig megossza velem a buli helyszínét, majd megkérdezi, hogy nem megyek-e vele. Emellett Micha, az utóbbi időben elég népszerű lett a suliban, és az ilyenekhez nekem nincs kedvem. Előbb vagy utóbb megváltozik, el fogja várni, hogy mindenki kedveskedjen neki, aki viszont nem teszi ezt, pokollá teszi az életét. Nekem meg egyébként se valami rózsás, szóval nem akarok rossz társaságba keveredni, és jó lenne ha ezzel Heran is tisztában lenne.

– Értettem. Ezek szerint megint lemondasz – fájdalmas mosolyra húzza a száját, mire érdeklődve fordulok hozzá. Valami gond van. Talán Yoongi bántotta? Ha így van, én megverem azt a fiút. Heran soha nem kérdőjelezte meg a döntéseim, nem kételkedett bennem, sőt még csak nem is tett megjegyzést semmire.

– Ez nem igaz Heran. Tudod jól, hogy soha nem mondanék le rólad – állok meg előtte, hogy a szemembe nézzen. Lassan rám emeli tekintetét, ami tele van szomorúsággal. Rosszul érzem magam, miszerint talán miattam érez így.

– Nem is tudom, mióta Jungkookal jóban vagy, egészen sokszor mondasz le dolgokról. Persze nem azt mondom ne menj el vele sehova, nagyon örülök ennek, ne értsd félre csak...irtó szar, hogy néha lemondod a programjainkat motyogja lehajtott fejjel. Fájnak szavai, de valahol igaza van. Az utóbbi időben néhányszor valóban megfeledkeztem róla, és foghatnám Jungkook makacs személyiségére, vagy bármi másra de az igazság az, hogy nagyon is jól érzem magam az ő társaságában. Nem tudom miért vagy mitől, de sokkal felszabadulnak érzem magam Jungkook közelében.

– Sajnálom, szörnyű barát vagyok – érintem meg vállát, próbálva megmagyarázni az egészet, de félbeszakít.

– Ha hétvégén tartunk egy csajos estét és beszélgetünk a pasikról, akkor minden meg van bocsájtva – bólogat, miközben már a hétvégi kis programot rakja össze fejben. Én meg boldog vagyok, hogy nem küldött el melegebb éghajlatra. Azt hiszem sokkal jobban kell rá odafigyelni, mert bár nekem nem tűnik annak, hogy elhanyagolnám, ő lehet másképp éli meg ezt.

– Te veszed a nasikat, én meg a kólát – mutatok rá félmosollyal tudva, miszerint egy halom édességet fog hozni. Bólogatva adja tudtomra, megértette és alig várja már a hétvégét. Ezzel viszont én sem vagyok másképp. Már nagyon hiányzik egy ilyen csajos este. – Megyek megkeresem Jungkook-ot, mert lehagytam valahol. Ígértem neki egy üdítőt, viszont nyugodtan csatlakozzatok hozzánk – húzom fel szemöldököm várva válaszát, ami egy határozott igen. Remélem így hogy öt is meghívtam, nem fogva elhanyagoltnak érezni magát. 

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro