Készített vacsorát mire haza értünk. Ő olyan jó kislány. Nem lehet egy olyan ember unokája. De az is lehet, hogy csak el volt keseredve, de mi van, ha elveszik tőlem... Észre sem vettem, hogy eleredtek a könnyeim.

- Jól vagy anya? – állt fel és oda jött hozzám és átölelt.

- Igen. – mosolyogtam, majd megsimogattam az arcát. – Megyek, megmosom az arcom.

Elmentem a fürdőbe. A mosdókagylóra támaszkodtam. A tükörbe néztem. Szörnyen néztem ki. Olyan voltam, mint 7 éve.

- Mikor akarod neki elmondani? – hallottam Diego hangját a hátam mögül.

- Nem tudom. Fontos nekem Katy. Mi lesz, ha inkább a nagyapjával akar lenni? Abba én belehalok....Hiszen ő Jason gyereke.

- Katy, Jason meghalt. Nincs többé. Felejtsd el. Élj a jelennek. Ne ragadj a múltba, mert szerelmes voltál a Jasonbe.

- Mi van? Én nem voltam szerelmes belé.

- De az voltál. Ahogyan rá néztél, ahogyan vele beszéltél. Az olyan közvetlen volt. És...

- Diego gyere velem egy kicsit. – ragadtam meg a karjánál fogva és bevittem a szobámba. A könyvespolcon előkerestem a régi naplómat. – Ebbe minden benne van. Olvasd el és megtudod.

- Nem olvasom el a naplódat.

- De olvasd el. Azt akarom, hogy mindent tudj.

- Rendben. – mondta és leült az ágyamra és elkezdte olvasni.

Én visszamentem és megnéztem, hogy minden rendben van e Katyvel. Amikor benyitottam a szobájába már aludt. Talán egy kicsit tovább tartott a beszélgetésem Diegoval, mint hittem.

Elmosogattam az edényeket és leültem egy kicsit az asztalhoz. Ezzel most biztos kirúgattam magam. Mi lesz velünk így? Nem tudom a semmiből eltartani magunkat. Lehet másik állás után kellene néznem. Talán egy óráig ültem ott amikor egy kéz hátulról átölelt.

- Anya miért nem alszol? – kérdezte álmosan Katy.

- Nem tudsz aludni a lámpától igaz?

- Ühüm.

- Lekapcsolom és én is elmegyek lefeküdni.

- Oké.

Amikor bementem a szobába egy könnyes szemű Diegot láttam. Elmosolyodtam, majd oda mentem hozzá.

- Min sírtad el magad?

- Nem sírok. De sajnálom, hogy azokat a dolgokat mondtam.

- Hogy lehet az, hogy egy ilyen kemény fiú el tudja sírni magát ilyen semmiségen?

- Ez nem semmiség. – döntött hátra az ágyon. – Te még mindig szeretsz engem igaz?